SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Vasárnap, november 25-én volt a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a világnapon arra emlékezünk, hogy a világban minden percben három nőt ér erőszak, és Magyarországon is minden ötödik nő élte már át élete során a bántalmazást. Hazánkban minden héten legalább egy nőt megöl a férje vagy volt férje, élettársa vagy volt élettársa, barátja vagy volt barátja. A testi erőszakot megélt nők 55 százaléka, a szexuális erőszakot megélt nők 44 százaléka a támadás során súlyos sérüléseket szenvedett, ezek nyílt sebek, csonttörések, fej- vagy arcsérülések.
A CEDAW-egyezmény a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolásával foglalkozó ENSZ-egyezmény. Egy közelmúltban kiadott jelentése azonnali lépéseket sürget a magyarországi helyzet javítására.
Tisztelt Ház! A családon belüli vagy hozzátartozók közötti erőszak a diszkrimináció egyik legszélsőségesebb formája. Bár az LMP már 2010 óta sürgeti a téma napirendre vételét, a kormány csak két év elteltével, méltatlan éjszakai viták és képviselői megnyilvánulások után jutott el oda, hogy végre megígérje, komolyan veszi a kérdést. De vajon tényleg komolyan veszik-e a kérdést?
Néhány hónapja a kormány megígérte, hogy benyújtja a büntető törvénykönyv módosítását, amely a hozzátartozók közötti bántalmazás önálló büntetési tételét célozza. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter kezdeményezésével szeptemberben létrejött egy munkacsoport a kormány és a civilek - kiemelten Halász Pálma - részvételével a kodifikációs munka elvégzésére. Balog miniszter úr nem mellesleg az LMP nyomására megígérte, hogy még idén benyújtják ezt a módosító javaslatot. November vége van, és nem látjuk azt, hogy hol tart a munka, nem látjuk, és már nem is nagyon hisszük, hogy valójában benyújtják még idén ezt a törvényjavaslatot. Ha a civilek miatt csúszik ez, akkor a kormány szabjon nekik egy határidőt, és ne kenje rájuk később a felelősséget.
Tisztelt Ház! Tisztában vagyunk azzal is, hogy a Btk. módosítása önmagában nem oldja meg ezt a nagyon súlyos problémát, ez még egy csapásra nem fog javítani a helyzeten, ezt a kérdést csak a teljes spektrumot áttekintve lehet és kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a jelzőrendszertől kezdve a rendőrség munkáján át - hiszen nagyon sok esetben a riasztás ellenére sajnos nem megy ki a rendőrség, vagy ha kimegy, nem megfelelően intézkedik - a gyermekvédelmi rendszerig mindent át kell alakítani, foglalkozni kell a társadalom gyakran téves megítélésével, és az oktatáson keresztül formálni kell a fiatalok gondolkodását, mindez hosszú távú munka.
Tisztelt Ház! Halász Pálma kérésére a kormány néhány hónapja megígérte, hogy a fenti célok elérése érdekében rendez egy úgynevezett parlamenti civil napot, ahol szakértők, civilek és érintettek oszthatják meg egymással tudásukat, tapasztalataikat ezen a téren. Ehhez képest tegnap délután kaptam egy meghívót az Országgyűlés alkotmányügyi és az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságaitól a “Ki állítja meg az erőszakot? Együtt élők közötti erőszak - különös tekintettel a nőkkel és a gyermekekkel szembeni bántalmazásra” című nyílt napra e hét csütörtökre. Legnagyobb meglepetésemre a nyílt nap - és nem civil nap - tizenegy felszólalója közül mindössze kettő civil, egy pszichológus a Károli Gáspár Református Egyetem személyiség- és klinikai pszichológiai tanszékéről és Halász Pálma, a többi, tisztelt képviselőtársam, politikus, hat kormánypárti és három ellenzéki. Tisztelt kormánypárti képviselőtáraim, ez így a civil nap megcsúfolása, a téma ismételt szőnyeg alá söprése. Őszintén remélem, hogy csak én értettem félre, és nem ez fogja helyettesíteni a civil napot.
Végül hadd emlékeztessem önöket arra, hogy az Európa Tanács tagállamainak többsége már aláírta a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló európai egyezményt, ám Magyarország egyelőre nem hajlandó ezt a lépést megtenni.
Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Magyarországon évente egy kisebb településnyi ember esik áldozatául a hozzátartozók közötti erőszaknak, hetente egy asszony, havonta egy gyermek hal meg. Kérem, mutassák meg végre, hogy önök nemcsak a szavak szintjén elkötelezettek az erőszak ezen borzalmas formájának visszaszorításában, hanem valódi lépéseket is hajlandók tenni az ügy érdekében. Azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom azt, hogy ez mindannyiunk közös érdeke.
Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)
