L. SIMON LÁSZLÓ
L. SIMON LÁSZLÓ
L. SIMON LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a Magyar Művészeti Akadémia szerepének megerősítése érdekében szükséges intézkedéseket és más kulturális tárgyú törvények módosítását tartalmazza. Engedjék meg, hogy a javaslat felépítésétől némileg eltérően, röviden felvázoljam a főbb pontokat. A kormány úgy látja, hogy bő egy esztendővel a Magyar Művészeti Akadémia megalakulását követően az alapvető szervezeti és működési keretek kialakultak.
A törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa a köztestület hatékony működése érdekében szükséges további törvényi feltételeket. Ezek a következők: a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai maximális létszámának - jelenleg 200 főről van szó - 50 fővel történő megemelése. A köztestület megalakulásakor a törvényben érvényesített létszámkorlátozás alapvetően az elindulást szolgálta. A Magyar Művészeti Akadémia érdemi működésének spektruma szélesebbé válásával együtt kell járnia a művésztársadalom reprezentatív megjelenítésének is, természetesen a minőségi elvárásokat sem szem elől tévesztve.
(15.30)
A javaslat a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjainak maximális létszámát a jelenlegi 200-ról 250 főre kívánja emelni.
A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak művészeti életjáradékban részesítése. Az akadémia hatályos alapszabálya a rendes tagok művészeti teljesítményét és köztestületi munkáját havi tiszteletdíj folyósításával ismeri el. A módosítás elfogadása esetén deklarálnánk a köztestület tagjai, a rendes tagok és a levelező tagok részére folyósított havi juttatást, amelynek jogcíme életjáradék lenne.
A Magyar Művészeti Akadémia felügyelőtestületébe a kormány által egyetlen tag jelölése. A magyar művészeti akadémiai törvény megalkotásakor a cél az volt, hogy a felügyelőtestület összetétele és a tagok kinevezésének módja megjelenítse az államigazgatás és a központi költségvetés szerves részévé váló új intézmény alapvető kapcsolatrendszerét. Az eltelt tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy a kormány a köztestületi vagyonkezelés és vagyongazdálkodás ellenőrzését három helyett egyetlen delegált útján is megfelelően érvényesítheti.
A Magyar Művészeti Akadémia elnöke és főtitkára köztestülettel fennálló jogviszonyáról. A törvénytervezet az MTA, tehát a Magyar Tudományos Akadémia elnökére és főtitkárára irányadó, ugyancsak törvényben foglalt szabályokhoz hasonlóan rendelkezik. A javaslat értelmében a Magyar Művészeti Akadémia elnökét, az MTA elnökéhez hasonlóan, a miniszteri illetménnyel azonos mértékű díjazás; az akadémia főtitkárát a Tudományos Akadémia főtitkárához hasonlóan a közszolgálati tisztviselői jogállása címén a közigazgatási államtitkári illetménnyel azonos mértékű javadalmazás és évente 40 munkanap szabadság illeti meg.
A Magyar Művészeti Akadémia hatályos alapszabályának irányadó rendelkezéseire figyelemmel az elnök és a főtitkár juttatására vonatkozó törvényjavaslat támogatása, elfogadása tényleges költségvetési hatással nem jár, az intézkedés fedezete a 2013. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban a Magyar Művészeti Akadémia fejezetben, ez a 34. fejezet, rendelkezésre áll, biztosított. Reméljük, hogy képviselőtársaim a költségvetési törvény tervezetét is meg fogják szavazni, akkor ez rendben lesz.
Ugyanakkor az említett cél érdekében a Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvény módosítása is szükségessé vált. Az elmúlt egy év távlatában a hatékonyabb működés érdekében a törvénytervezet javaslatot tesz arra, hogy 2013. január 1-jétől az MMA elnöke a Tudományos Akadémia elnökéhez hasonlóan részt vegyen az Országgyűlés Szent Korona Testülete munkájában. Képviselőtársaim, láthatják, hogy a Művészeti Akadémia elnökét és magát az akadémiát hasonló módon kívánja a kormány pozicionálni, mint a Magyar Tudományos Akadémiát. Az összes eddig felsorolt módosítási javaslat ezt igazolja.
Ami a további kulturális tárgyú törvények módosítását illeti, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása részben kapcsolódik a Magyar Művészeti Akadémia szerepének erősítéséhez. A kultúráért felelős miniszter és a Művészeti Akadémia közötti együttműködés érdekében szükséges, hogy a Magyar Művészeti Akadémia delegálási jogot kapjon a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsba; ez a NEÉT. Tekintettel arra, hogy a megyei önkormányzatok intézményfenntartó szerepe 2012. január 1-jétől megszűnt, képviselőjük részvétele a NEÉT-ben a jövőben nem indokolt. Mint képviselőtársaim tudják, ezeket az intézményeket, színházakat átvették fenntartásba a megyei jogú városok. A megyei önkormányzatok delegálási lehetőségének megszüntetésével egyidejűleg a Magyar Művészeti Akadémia számára a tagi státus biztosítása egy képviselő delegálása útján, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács létszámbővítése nélkül valósítható meg.
Az előadó-művészeti törvényben további módosítások is aktuálissá váltak. A nemzeti, illetve kiemelt szervezeteknek nem minősülő előadó-művészeti szervezetek támogatására meghirdetendő pályázatok bírálatára vonatkozó minőségbiztosítási szempontrendszerről a kultúráért felelős miniszter rendeletben rendelkezik. E pályázatok sajátos jellemzője azonban a felhívásokban rögzített feltételek változékonysága. A módosítással megszűnne az ilyen jellegű pályázatok bírálatára vonatkozó minőségbiztosítási szempontrendszer jogszabályi szintű rögzítése, mivel mind a támogatói, mind a pályázói oldalon ellehetetlenül a lehetőségek és elvárások megvalósítása.
Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő, közigazgatási, hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezet feladatait 2012. november 6-a óta a Nemzeti Kulturális Alap igazgatósága látja el, amely nem államigazgatási szerv. Mint képviselőtársaim jól tudják, ez korábban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal része volt, mármint az előadó-művészeti iroda, ez került át a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal átszervezésével a Nemzeti Kulturális Alap igazgatóságához. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény értelmében kormányrendelet feljogosíthat közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására nem államigazgatási szervet is. E jogszabályi lehetőség alapján történt az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos hatósági jogkörök és egyéb feladatok Nemzeti Kulturális Alap igazgatóságához telepítése, azonban az igazgatóság működési formája miatt szükséges a törvény pontosítása.
A Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban itt szeretnék kitérni arra is, hogy a kormány döntése értelmében tárcánk 2013. október 31-éig a Magyar Művészeti Akadémia elnökének bevonásával átvizsgálja a kultúrafinanszírozás intézményrendszerét, különös figyelemmel a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Filmalap, a Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap kulturális, valamint a közmédiumrendszer filmes pályázati forrásaira. Ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy a Nemzeti Kulturális Alap forrásai és működése változatlan marad. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke személyesen is hangsúlyozta és a sajtóban is megerősítette annak fontosságát, hogy az NKA mint a hazai kultúramecenatúra egyik legfontosabb szervezete, megőrizze integritását, jelenlegi struktúráját, és folytathassa munkáját. Tehát éppen ezért a sajtóban keringő hírekkel ellentétben az önök előtt fekvő törvényjavaslat ezzel kapcsolatban semmilyen változtatást nem tartalmaz.
Végül, de nem utolsósorban, tisztelt képviselőtársaim, megemlítendő a törvénycsomag további eleme, amely a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosítását tartalmazza. Ennek oka egyrészt más törvényekkel, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénnyel, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvénnyel való összhang megteremtése, másrészt egyértelművé tenni, hogy a közokirattá minősített, pártállami szervezetekhez köthető iratok közokiratnak minősülnek, így azok őrzési helye a Magyar Nemzeti Levéltár. A nyilvános magánlevéltárként bejegyzett Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár őrizetében pedig közokiratnak minősülő levéltári anyag található, ezeket az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni.
Az ebben érintett iratok legfőképpen az 1944 és ’89 között működött állampártoknak, ifjúsági, társadalmi és érdekvédelmi szervezeteknek az iratai. Ezen iratok közokiratnak minősítését a kommunista diktatúra pártállami státusa indokolja. A napirenden levő módosítás tehát a közokiratoknak a közlevéltárba, nevesítve: a Magyar Nemzeti Levéltárba történő utalásának jogszabályi alapját erősíti meg.
Köszönöm szépen a figyelmüket. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy támogassák az önök előtt fekvő törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)
