KORONDI MIKLÓS
KORONDI MIKLÓS
KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik Magyarországért Mozgalom a 2010-es választási évben kijelentette, hogy minden olyan törvényt megszavaz, amely a haza építését, a nemzet megmaradását és többek között az állampolgárok javát szolgálja. A most benyújtásra került T/9000. számú törvényjavaslat is ilyen, amely a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról s azok végrehajtásáról szól.
Ez egy régi adósság azokkal az állampolgárokkal szemben, akiket anyagi kár ért, és az rendezetlenül maradt. Régi örökség, mely az MSZP-SZDSZ-kormányzás terméke. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért kellett erre 2008-tól várni. A több ezer elégedetlen ügyfélt, panaszost nemcsak anyagi, hanem erkölcsi veszteség is érte, nem beszélve az ezzel járó idegeskedésről, várakozásról, utánajárásról, pereskedésről, mely anyagi vonatkozásban igazán nem is mérhető.
Hogy jutott el ez az ügy idáig? 1999-ben született egy jó elképzelés azzal a céllal, hogy a még meglévő nagy vasúti és mellette a kiszervezett vasúti ágazatok, kft.-k részére a MÁV saját biztosítótársasággal rendelkezzen, hiszen a nagy múltú vasútnak már több biztosítója is működött, de a tevékenységi köröket a fejlődéssel egyenes arányban célszerű volt fejleszteni. Ilyen terület volt például a vasúton fuvarozott áruk felelősségbiztosítása. A Vasutas Biztosítás Szervező Kft.-ből nőtte ki magát a MÁV Általános Biztosító Egyesület 2001. július 1-jén. A MÁV a 31 milliós induló tőkéhez 22 millióval járult hozzá, továbbá helyet biztosított a saját tulajdonú székházában az Andrássy út 66. szám alatt. A biztosító rá két évre a 190/2004. számú kormányrendelet alapján kiterjesztette tevékenységét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tevékenységére is, gyakorlatilag nyitott a biztosítási piacon. A kedvező díjtételek eredményeképpen közel 200 ezer ügyféllel köttetett szerződés. A tulajdonosok között szerepelt többek között a MÁV is, aki később, 2005-ben megszüntette a szerződéseit a biztosítóval, és a tagsági viszonyának is véget vetett.
A 2000-es évek közepétől viszont az események annyi vágányon indultak el, amennyi talán a Ferencvárosi pályaudvaron sincs. Az egyik ilyen, hogy az Andrássy út 66. szám alatt található MÁV-tulajdonú irodaházat 2004. december 22-én mélyen áron alul, 900 millió forint plusz áfa összegért értékesítették az Andrássy Palota Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaságnak, amely társaságot érdekes módon 2005 januárjában jegyezték csak be a cégbíróságon. A MÁV ezt az értékesített ingatlant három évre - gyanús körülmények között - visszabérelte. Ebben az épületben tevékenykedett ugyanis az ÁBE többmilliós bérleti díj plusz rezsiköltséggel. Mint ahogy már utaltam rá, a MÁV ekkor vonult ki a cégből.
Megjegyzem, hogy a terézvárosi ingatlanpanamákhoz ennek az értékesítéshez is köze van, de ezt majd akkor tudjuk csak meg, ha a beígért elszámoltatás végre elkezdődik.
Felvetődik itt egy összeesküvés-elmélet is, mivel a hazai biztosító magyar tulajdonú, ezért sejtéseink szerint igyekeztek lehetetlenné tenni működését. Úgy tűnik, hogy a PSZÁF inkább kedvezett volna a külföldi tulajdonnal rendelkező biztosítótársaságnak. Nem tudjuk biztosan, mindenesetre a PSZÁF először 2006. június elején függesztette fel a MÁV ÁBE kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységét szeptember végéig, amit november 30-áig meghosszabbított. A felfüggesztésre 2008. április 8-án ismételten sor került, majd 2008. augusztus 15-éig teljes körben visszavonta a MÁV Általános Biztosító Egyesület működési engedélyét.
A MÁV ÁBE elnök-vezérigazgatója ellen különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt még 2008-ban indított eljárást a hatóság, és az ügyben több gyanúsított neve is felmerült. Hogy azóta az ügy milyen nyomozati szakban van, arról nincs információnk. Hogy az állami felügyeleti szervek felelőssége mennyire róható fel, azt ma már nehéz megítélni. Egy biztos, hogy az ügyfeleket nem érdekli, mi van a háttérben, akinek kára van, azt meg kell téríteni, különösen akkor, ha egy közös alapba fizet is érte.
Hogy eljutottunk a mai naphoz, abban meghatározó szerepe volt az Alkotmánybíróság határozatának, amely felhívta az Országgyűlés figyelmét arra, hogy 2012. június 30-áig jogszabályban rendezze a kérdést. Megkésve ugyan, de végül is sor kerül erre.
Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat az elmúlt két év egyik olyan intézkedése, amely reményeink szerint több ezer ügyfél gondjait végérvényesen lezárja, ezért a törvényjavaslat tervezetét a Jobbik-frakció támogatja és elfogadásra javasolja, reménykedve abban, hogy az üggyel kapcsolatban a felelősök elszámoltatása is mihamarabb elkezdődik.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
