BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. A NAV-törvényről szóló törvényt, ami a VPOP és az APEH integrációját hajtotta végre, 2010. november 16-án fogadta el az Országgyűlés. Ekkor az ígéretek úgy hangoztak - visszanéztük az akkori jegyzőkönyveket -, hogy senkinek nem fog csökkenni az illetménye és létszámleépítés sem lesz. Erről nyilván mesélhetnének a dolgozók.
Azóta azonban, mivel az egységesítés valójában nem történt meg, és hiába mondták már akkor is az érdek-képviseleti szervezetek - illetve az ellenzéktől is rengeteg aggály és javaslat hangzott el -, hogy mennyi anomália és koherenciazavar lesz így a rendszerben, egyszerűen nem vették figyelembe, így ennek az lett az eredménye, hogy immár sokadjára kell módosítani ezt a törvényt. Persze, közben más törvényeket is szorgalmasan módosítgattak, ami tovább fokozta a káoszt.
Egy biztos, hogy ezzel a javaslattal együtt már elérik, hogy az egyik legrosszabb és legkevésbé család- és munkavállaló-barát munkahely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal lett, holott talán ez a legnagyobb önálló fejezeti szervként működő foglalkoztató ma Magyarországon. Valahogy nem illik bele a kormánynak a családpolitikáról hangoztatott nézeteibe. Ez megint egy nagyon komoly szakadék a kommunikáció és a valóság között.
Csak pár példát említenék. Az első az, hogy behoznak egy új fogalmat, a foglalkoztatottat, ezt most kifejezetten szakmailag rónám fel. Ők a korábbi kormánytisztviselők, pénzügyőrök, kormányzati ügykezelők, munkavállalók. A javaslat többi részében a megkülönböztetés továbbra is megmarad, viszont az új összefoglaló elnevezéssel illetett munkavállalói csoport és a rájuk vonatkozó egységes elnevezési szabályok miatt előfordulhat, hogy majd más törvénycsomagokat is módosítani kell, ugyanis idáig hivatalosan ilyen fogalom nem létezett.
(20.00)
Tehát kérdés, hogy ezentúl lesz-e majd foglalkoztatotti törvény.
Aztán gondot jelent például az, hogy a jövedelmeket sem hagyják érintetlenül. A helyettesítési pótlékok alsó határát lejjebb viszik, ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a jövedelmek csökkentésére lehet számítani. A rendkívüli munkavégzés és pótlékainak szabályai is negatívan változnak elsősorban, a munkaszüneti napon végzett túlmunka megváltása a köztisztviselőknek kedvezőtlenebb lesz, nő az elrendelhető túlmunka ideje is úgy, hogy még a munka törvénykönyvében megadott maximumot is meghaladja.
A szabadságok is összességében véve előnytelenül változnak. Miközben bürokratikus szinten valamit csökkentenek, nem kell bíbelődni, mondjuk, a szabadságos tervvel, cserébe viszont a korábbi 40 százalék helyett már csak 25 százalékról rendelkezhetnek önállóan az éves alapszabadságból a pénzügyőrök és az ügykezelők. A fizetés nélküli szabadságok rendszerében is szintén azt tekintették az egységesítés alapjának, ami a lehető legrosszabb verziót adja, a közszolgálati törvényt, amiben például az is benne van, hogy 12 év alatti beteg gyermekkel nem lehet fizetés nélküli szabadságon otthon maradni.
Tehát összességében véve elmondható, hogy itt az egységesítés lózungját felhasználva folyamatosan kapva kapnak az alkalmon, hogy ott vonjanak el forrásokat, ahol csak lehet, tehát egyszerűen spórolásról van szó. Megint megteremtik annak a lehetőségét, hogy minél kevesebb pénzt fizethessenek, és minél több munkát követelhessenek ezért. Egy biztos, hogy a NAV nem lesz uniós mintamunkahely a gyermekes családok munkavállalói számára. Tehát ez a törvényjavaslat azon túl, hogy megint egy összecsapott munkának tűnik, ami még további módosításokat fog majd igényelni, nyilvánvalóan megint a dolgozókon való spórolást célozta meg.
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
