SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Idézzük vissza egy kicsit az előzményeket! Orbán Viktor 2012. szeptember 10-én a parlamentben beszélt arról, hogy bár az elmúlt két évben sokat tettek annak érdekében, hogy az embereket megvédjék az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, még mindig sok a dokumentálható állampolgári sérelem. Ezért azt javasolta, hogy angol mintára Magyarország is állítson fel pénzügyi ombudsmant, vagyis pénzügyi szószóló intézményét.
Nem vettük akkor komolyan a kijelentését, hiszen korábban a PSZÁF 2011. évi tevékenységéről szóló jelentés kapcsán megállapítottuk, hogy bár a devizahitelezés problémáját nem sikerült a kormánynak megoldani, de a hatóság feladatát jól végezte, és ma Magyarországon a Pénzügyi Békéltető Testülettel teljes és jól működő pénzügyi piacfelügyelet valósult meg.
Most a T/8989. számon benyújtott egyes törvényeknek a pénzügyi jogok biztosával összefüggő módosításáról szóló indítvány egy új jogintézmény felállítására tesz javaslatot. A javaslat értelmében a pénzügyi jogok biztosa mint önálló intézmény létrehozatalával kiegészül a pénzügyi fogyasztóvédelem rendszere. A pénzügyi fogyasztóvédelmi hatósági feladatok ellátását biztosító Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a bíróságon kívüli alternatív vitarendezési fórum, a Pénzügyi Békéltető Testület mellett a pénzügyi biztos jogvédő, vizsgálódó, ajánlásokat megfogalmazó, tanácsadó, a pénzügyi kultúra fejlesztésében aktívan szerepet vállaló önálló intézményként jelenik meg.
A javaslat értelmében a pénzügyi jogok biztosát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter nevezi ki, a tevékenységét támogató hivatalt is a miniszter működteti, a biztos tevékenysége során nem utasítható, függetlenségét rendkívül szigorú összeférhetetlenségi előírások garantálják, a pénzügyi szervezetek eljárásával kapcsolatosan fordulhatnak a természetes személyek, az egyéni vállalkozók és mikrovállalkozások, a feladatköre kiterjed a beérkező megkeresések saját hatáskörben történő kivizsgálására vagy fogyasztóvédelmi hatósági eljárás kezdeményezésére a pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóságnál, a pénzügyi jogok biztosa felvilágosító, tájékoztató, kultúra fejlesztését célzó tevékenységet végez.
Az előterjesztéssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi bizottsági ülésen több kérdést fogalmaztunk meg. Kinek jó ez a lépés? Milyen hatástanulmányok előzték meg a benyújtást? Mennyibe fog ez kerülni az adófizetőknek? Miért nem fordítják ezt az összeget a meglévő intézményrendszer vagy éppen a devizahiteles civil szervezetek támogatására, az ő programjainak az elősegítésére? Ezen a logikán haladva miért nincs minden jogintézménynek biztosa? Vagy tán a kormányzat, a parlamenti többség felfüggesztette azt a hegylakó feelingjét, hogy a végén csak egy maradhat? Hogy az egy létező ombudsman mellé most jöhet egy másik, vagy akkor jöhet egy harmadik, negyedik? Ez egy stratégiaváltás a kormányzat részéről, vagy csak egy pillanatnyi ötletelés a miniszterelnök által elmondottak nyomán, amit aztán önök így ilyen módon akartak pontosítani? Vagy tán már jelöltje is van a miniszter úrnak?
A kérdéseinkre nem kaptunk választ. Az új pénzügyi ombudsman intézményének felállítására kaptunk ugyan a bizottsági ülésen egy hozzávetőleges számot, hogy ez 80 millió forintba fog kerülni, és hogy egy 15 fős apparátus fogja végezni ezt a tevékenységet, ámde a javaslatban részletes szabályozásra került az ombudsman betöltéséhez szükséges kompetencia, azonban annak a feladat- és hatásköre továbbra is kérdéses. Javaslom, hogy lapozzák át a mai szakújságokat. Mind-mind érintik ezt a kérdést, és egyfajta szabályozási furcsaságnak tekintik azt, hogy a pénzügyi jogok biztosának a függetlenségét leginkább az szabályozza, hogy a miniszter nevezi ki, menti fel, a miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat, és a miniszter apparátusában működik az ő hivatali apparátusa. Ezt érdemes végiggondolni még egyszer.
Jelzem, tisztelt Ház, hogy ebben a kérdéskörben fogunk módosító javaslatot tenni. Ha önök mindenáron szeretnének egy ombudsmant ezen a téren létrehozni, akkor azt javaslom, hogy ezt a Magyar Országgyűlés nevezze ki, a Magyar Országgyűlésnek tartozzon felelősséggel. Önök többségben vannak, tehát nem kockáztatnak ezzel a dologgal, és akkor legalább egyfajta szakmailag is elfogadható megoldás irányába viszik ezt a dolgot. Vagy részemről az is egy megfontolásra szánt gondolat, hogy ha a pénzügyi jogok ombudsmanját Matolcsy György miniszternek fogják hívni, és ő maga személyében fogja gyakorolni a pénzügyi jogok ombudsmani feladatkörét. Ez is lehet, hogy kellő függetlenséget jelentene az ombudsmannak. A feladatai végrehajtása során a pénzügyi biztos független - önök írják -, nem kérhet és nem fogadhat el utasítást, csak éppen van egy munkáltatója, akit miniszternek hívnak.
Részletesen szabályozzák, hogy milyen összeférhetetlenségi szabályokat kell alkotni, ugyanakkor a szabályozásban eléggé elnagyoltan érintik azt a kérdést, hogy mi lesz a konkrét feladatköre. Nem tudom, hogy olvasták-e a kormánypárti képviselőtársaim, de ez leginkább csak az indoklásból derül ki, a jogszabályi környezet nem tartalmazza a konkrét feladatkört. Azt az utalást tartalmazza, hogy ez majd miniszteri rendeletben lesz meghatározva. Elfogadunk egy olyan ombudsmant, akinek a feladat- és jogkörét majd később a miniszter mint munkáltatója, aki egyébként a függetlenségének a garantálója, fogja szabályozni egy miniszteri rendeletben. Tényleg gondolják ezt még egyszer végig, hogy ez így megfelelő jogi hátteret biztosít-e egy új létrejövő ombudsman számára.
Ugyanakkor, ha belegondolunk, hogy miért nem ismeretesek a részletszabályok, miért kívánják a tájékoztató funkciót erősíteni egy olyan esetben, amikor a másik oldalon az elmúlt két évben nem tapasztaltunk mást, mint hogy tudatosan, kormányzati stratégiából adódóan lenullázták a fogyasztóvédelmi civil szervezeteket, vállaltan, deklaratívan történtek ezek a lépések. Korábban a civil szervezetek, a fogyasztóvédő civil szervezetek kiválóan elvégezték a fogyasztók információkkal való ellátását. Alkalmasak lettek volna erre a szerepkörre is. Ilyen értelemben kár és felesleges egy új funkció létrehozása pusztán azért, hogy egy kommunikációban és társadalmi tudatformálásban a miniszterhez kötődő személy jöjjön létre.
Éppen ezért javaslom, hogy gondolják át még egyszer ennek az ombudsmannak a létrehozatalát, vagy gondolják át még egyszer azt, hogy ha már ragaszkodnak hozzá, akkor ez legyen a magyar parlamentnek felelősséggel tartozó, valós jogosítványokkal bíró ombudsman.
Tisztelt Ház! Összességében úgy látjuk, hogy az a gyakorlat, amely ezt az ombudsmant létrehozza, és az eddig megismert információk alapján azt látjuk, hogy rendkívül hálátlan szerep vár erre a pénzügyi ombudsmanra, akinek a legfőbb tevékenysége, ha jól érzékeljük, akkor egyfajta, a problémákat elfedő paraván szerep, egy feszültséglevezető szerep, egy PR-funkció, valamint sajnálatosan ezt kell hogy mondjam, egy postásszerep, hiszen saját jogkörrel, hatósági jogkörrel nem rendelkezik, mindössze annyit tud tenni ez az ombudsman, hogy a hozzá beérkező megkereséseket továbbítja a PSZÁF vagy más hatóság számára. Őszintén úgy gondolom, hogy ezért kár egy ombudsmant ilyen méltatlan helyzetbe hozni.
Végül két-három megjegyzést még a végén engedjenek meg. Piaci vélemények szerint is azt engedteti az ombudsman létrehozása mutatni, mintha a kormány elégedetlen volna a PSZÁF-fal, mintha a PSZÁF tevékenysége nem tükrözné kellőképpen azt a szándékot, ami a pénzügyi fogyasztóvédelem területén a hatóság számára elvárás. Ha önök ezt a kritikát így akarják megfogalmazni, akkor megspórolhatják. Egyszerűbb lenne, ha a PSZÁF berkein belül tennék meg a szükséges lépéseket. Hozzáteszem, hogy furcsa ez a szituáció, mert nem olyan régen a bizottság tárgyalta a PSZÁF-jelentést, és teljes egyöntetű támogatásáról biztosította minden frakció a PSZÁF-ot a jelentés kapcsán.
Aztán ahogy utaltam rá, még egyszer felvetem, hogy ha már ehhez az előterjesztésben megfogalmazott ombudsmanhoz ragaszkodnak, akkor legalább írják bele konkrétan a feladat- és hatáskörét, ne csak egy ajánlattevő, hanem konkrétan a feladatokat mellé rendelő szerepkörrel bírjon. Bármennyire is akarom érezni az előterjesztésből, nem tűnik ki világosan, hogy hogyan, milyen rendszerben fog működni az új intézményrendszer. Sem az ombudsman szerepe nem világos ebben, sem a szervezeti egységek egymáshoz való viszonya. Értem és megértem, ha ebben majd egy mondattal le lehet kezelni a történetet, de ha mégis mögéje néznek az ügyeknek, akkor azt látják, hogy ebben az esetben valószínűleg más nem történt, mint hogy a miniszterelnök úr elmondta ezt az egy mondatot, és néhány hónap késéssel önök meg akarnak ennek felelni, és most mindenáron létrehoznak egy olyan ombudsmant, amiről mindannyian tudjuk, hogy ebben a formában nem fogja tudni betölteni a feladatát, ebben a formában csak csalódást fog okozni.
(21.10)
Nem önöknek elsősorban, hanem azoknak a súlyos, nehéz helyzetben lévő fogyasztóknak, devizahiteleseknek, akik azért fognak majd az ombudsmanhoz fordulni, mert azt gondolják, hogy az ombudsman meg tudja oldani azt, amit a PSZÁF, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a Pénzügyi Békéltető Testület nem tudott megoldani. Ezek után jön majd az ombudsman, akitől azt várják, hogy oldja meg. Az ombudsman pedig annyit tud tenni, hogy ír egy levelet a PSZÁF-nek, a Pénzügyi Békéltetőnek vagy másoknak. Kíméljék meg a fogyasztókat, kíméljék meg a hiteleseket, kíméljék meg saját magukat is ettől a csalódástól!
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
