DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Matolcsy György miniszter és Rogán Antal frakcióvezető úr állításai nem felelnek meg a valóságnak. Nem felelnek meg a valóságnak az adósság kialakulását illetően, és nem felelnek meg a valóságnak az elmúlt nyolc évben kormányzati tisztséget viselő politikai pártok és személyek vonatkozásában sem.
Hogy egy teljesen elfogulatlan és önök számára nyilvánvalóan irányadó politikai személyiség véleményét idézzem, és ezt most meg is teszem szó szerint, Orbán Viktor miniszterelnök 2010. július 23-án a következőket mondta, szó szerint idézem: “Magyarország, még egyszer mondom, a magyar gazdaság és különösen a magyar pénzügyi mutatók az Európai Unió legtöbb államánál sokkal jobb állapotban vannak. Még a legfájóbb dolog, az államadósság mértéke, amely olyan 80 százalék körül van (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Előtte mit mondott? Azt is olvasd föl! Én ezt nem hallgatom.), még az is inkább csak egy európai középmezőnyszám. Az európai gazdaságok körében a magyar gazdaság pozíciója jelenleg jó.” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kormányzás átvételekor a magyar nyilvánosság előtt egy televízióműsorban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha tehát ez a helyzet, mint amit Orbán Viktor a múltra nézve mondott, akkor fel kell tenni azt a kérdést, hogy vajon mi a célja ennek a mai politikai vitanapnak. Lehetne az a célja, hogy valóban elfogulatlanul és érdemben elemezzük a magyar gazdaság elmúlt 20-22 évét, de látható az előterjesztésből és a Fidesz-frakció véleményéből, hogy egészen másról van szó: egy kármentési kísérletről, arról, hogy valamilyen formában a holnap megjelenő és Magyarország számára kedvezőtlen bizonyítványt másként magyarázzák, mint ahogy azt a valóságos okok alátámaszthatják. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból.)
Nincs másról szó, mint arról, hogy két és fél év sikertelen kormányzása után önök mindenki mást akarnak hibáztatni, a Magyar Szocialista Pártot, az Európai Uniót, az egész világot. Pedig szeretném, ha tudnák, és nyilván vannak önök között olyanok, ebben biztos vagyok, akik valóban tudják, hogy a világ nem az elmúlt nyolc évvel kezdődött, és nem a Fidesz kormányzásával fog befejeződni, mert egyszerűen vannak olyan előzmények és lesznek olyan következmények, amelyekkel mindnyájunknak szembe kell nézni.
Nézzük tehát a tényeket! Kétszer két számot szeretnék önöknek mondani.
2002-ben, amikor önök átadták a kormányzást, 739 milliárd forint volt a kamatszolgálat, ami akkor egyébként a GDP 4,3 százalékát tette ki. 2010-ben, amikor mi átadtuk a kormányzást, az adósságszolgálat 1067 milliárd forint volt, ami a GDP 3,8 százalékát tette ki. Kisebb terhet jelentett tehát Magyarországnak a 2010-es kormányváltás, mint amit a 2002-es jelentett az akkori társadalom számára. (Moraj a kormánypárti sorokból.)
És igen, tisztelt képviselőtársaim, igen, az önök hozzáállása végig az elmúlt 20 évben rendkívül negatív, destruktív és Magyarország érdekeivel ellentétes volt, mert igen, önök ’94 és ’98 között ellenzékben nem támogattak egyetlenegy olyan intézkedést sem, ami akkor egyébként érdemi és előremutató volt, és ami nagymértékben csökkentette azt a káoszt és eladósodást, amelyet ’90 és ’94 között sajnos szükségszerűen és nem csupán az akkori kormány hibájából Magyarországnak el kellett viselnie. Igen, az is egy nagyon fontos tény, hogy önök kormányra kerülve 2000-ben, kormányra kerülésük után két évvel egy olyan gazdaságpolitikára tértek át, amelynek a következménye az volt, hogy az adósság csökkenő trendje megfordult egy növekedő trendre, és a potenciális növekedés lehetősége is egy visszaesésbe, egy visszafejlődésbe fordult át.
Szeretném világossá tenni, hogy a negatív trendváltás nem a szocialistákhoz, hanem éppen a Fideszhez kötődik és 2010-hez.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azért, amit kormányzásunk alatt tettünk, természetesen a felelősséget vállalnunk kell. Ma is állítom, hogy helyes volt, hogy 2002 után fedeztük a közszférában a béremelést, hogy végrehajtottunk nyugdíjemelést (Közbeszólások.), hogy autópályákat építettünk, és hogy kedvező adókedvezményeket és adócsökkentést hajtottunk végre. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Hazudsz!)
Emlékezzenek rá, képviselőtársaim, 2002-ben, amikor önök átadták a kormányzást, 22 500 forint volt egy közalkalmazott legalsó bére, sőt az első három kategória alacsonyabb volt, mint az akkori minimálbér Magyarországon. Emlékezzenek csak vissza, bár nincsenek ma mindnyájan itt, hogy hogyan lehetett Debrecenbe jutni, hogyan lehetett Miskolcra, Szegedre, Nyíregyházára vagy más városokba, és emlékezzenek rá, hogy a fölépített 700 kilométer autópálya milyen fejlődési lehetőséget jelent Magyarország számára, nemcsak most, hanem a jövőben is.
És igen, képviselőtársaim, igen, 2006-tól rákényszerültünk arra az egyensúlytalanság miatt, hogy egy többéves kiigazítási programot vigyünk véghez, amelynek, ha nem jön a világgazdasági válság, nyilvánvalóan kedvezőbb eredménye lett volna, mint amilyet végül is el kellett viselnünk. Állítom önöknek, hogy azok a lépések, amelyeket akkor a kiigazítás érdekében tettünk, a magyar nemzet érdekeit szolgálták, és önök kivétel nélkül mindegyiket ellenezték, és ha kétharmados törvényre volt szükség, nem adták meg hozzá a felhatalmazást. (Dr. Józsa István: Így van!)
(10.50)
Ha valaki felelős azért, hogy ez a kiigazítás nem mehetett sikeresen végbe, abban legalább önöknek is annyi szerepük van, mint az akkori kormánypártoknak vagy a kormánypárti képviselőknek. (Dr. Józsa István: Így van!)
Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen a kormányváltás óta eltelt két és fél év is egy fontos időszaka annak, hogy vajon Magyarország milyen lehetőséget kap a jövőre nézve. Nem lebecsülve azokat a lépéseket, amelyeket annak érdekében tettek, hogy valamilyen módon az adósságszolgálatot csökkentsük, vagy a jövőre nézve ezt az adóssághullámot megállítsuk, szeretném világossá tenni, hogy az, amit önök ez alatt a két és fél év alatt tettek, az nem járult hozzá az adósság csökkentéséhez. Szeretném világossá tenni, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások egy részének felhasználása ellenére a magyar adósság nőtt, az évenkénti hiányt változatlanul növeli, és az adósságszolgálat terhei, a kamatterhek is látványosan nőttek az elmúlt két és fél évben. És ami még szomorúbb, szeretném azt is világossá tenni, hogy az a legfontosabb kérdés, hogy a gazdasági növekedés lehetőségét veszítette el Magyarország. Ma már minden elemző itthon és külföldön, nyilván önök között is, akik érdemben foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, pontosan tudják, hogy nullaszázalékos potenciális növekedési lehetőség az egy tragikus helyzet. És ez az elmúlt két évben következett be, tisztelt képviselőtársaim, nem az azt megelőző időszakban. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nyolc év!) És ez a negatív növekedési lehetőség, együtt azzal az adóssággal, amely Magyarországnak van, igen, ez sajnos hosszú évekre fogja korlátozni mindazt a munkát, azt a lehetőséget, azt a fejlesztési elképzelést, amit egyébként mindannyian indokoltnak tartunk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném világossá tenni azt is, hogy pontosan számot lehet adni minden korszak, minden kormányzás adósságszolgálatáról. Elhangzott itt Matolcsy miniszter úrtól, hogy 53-ról 80 százalékra nőtt az államadósság 2002 és 2010 között. Csakhogy ez nem igaz, nincs ilyen 27 százalékos különbség, mert 4 százalékot önök nem könyveltek el, amit szükség szerint el kellett volna, és később sajnos el is kellett könyvelnünk, mi 4 százalékot ott hagytunk a jegybankban, tehát eleve csak 19 százalék a különbség. De ebből a 19 százalékból egyébként 4 százalék annak az elhibázott lakástámogatási rendszernek a következménye, amit önök vezettek be, és 10 százalék pedig annak a 2008-ban bekövetkezett árfolyam- és gazdaságiválság-hatásnak, amit ha Magyarország ki tudott volna kerülni, ha nem következik be abban az időszakban, nyilván ezek az adósságnövekedési lépések nem következtek volna be. Azt is szeretném hozzátenni, hogy ez a 10 százalék is messze alacsonyabb, mint az európai uniós átlag.
Vagyis tehát, 2002 és '10 között 5 százalékponttal nőtt az államadósság a szocialista kormányok önálló és szabad döntéseinek következtében. És igen, ezt az 5 százalékos adósságnövekedést fordítottuk azokra a fejlesztési programokra, amelyek Magyarország jövőjét megalapozták. És igen, 2010-ben ezért tudtuk relatíve jó állapotban átadni az országot az önök számára (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) a kormányzásban, amiben, csak hogy emlékezzenek rá, messze alacsonyabb volt a felár; csak hogy emlékezzenek rá, az állampapírhozamok alacsonyabbak voltak; csak hogy emlékezzenek rá, a forint erősebb volt az euróval szembe, mint most, és minden mutatót tekintve egy potenciális növekedési lehetőség előtt állt Magyarország.
Lehet ezen nevetni, de a tények nagyon kemények (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Orvost!), és a tények azt mutatják, hogy ma minden mutatót tekintve rosszabb helyzetben van Magyarország, mint amilyenben 2010-ben volt. Ezzel viszont önöknek kell majd szembenézni, felelősként, miniszterként, államtitkárként és országgyűlési képviselőként. Remélem, lesz hozzá bátorságuk.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)
