DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Először is szeretnénk leszögezni, hogy a cél az államadósság fenntartható pályára állítása, illetve hosszabb távon a csatlakozási szerződésben vállalt GDP-arányos 60 százalék alá való csökkentése kell hogy legyen.
Gyakorlatilag, ha megnézzük azt, hogy gazdaságpolitikailag milyen eszközeink vannak és a Fidesz ezeket eddig hogyan használta, akkor az értékelés, a Fidesz-kormány értékelése ebből szinte mindenféle megjegyzés nélkül láthatóvá fog válni. Ha az elsődleges egyenleg szintjén nézzük az államadósságot, akkor olybá tűnhet közgazdaságilag, hogy a Fidesz-kormány mindent megtesz a cél érdekében, és ezt önök a napi kommunikáció szintén ügyesen ki is használják, de ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy mindent megtesznek-e azért, hogy ezzel az eszközzel helyesen éljenek, akkor a válasz sajnos egyértelmű nem.
Ugyanis ha a kormány egyértelműen elkötelezett lenne az államadósság elleni harcban, akkor nem a felső és középosztály jólétének növelésére költött volna az elmúlt években több száz milliárd forintot, hanem az államadósság csökkentésére. Ha annyira elkötelezett lenne ezen a téren, akkor nem presztízsberuházásokra költötte volna az ország pénzét, hanem adósságcsökkentésre. Ha önök annyira elkötelezettek lennének, mint amennyire mondják, akkor nem kormányzati kommunikációra költenék, tapsolnák el azt a sok pénzt, hanem abból is államadósságot csökkentenének. Ha önöknek tényleg ez lenne a fontos, akkor úgy viselkednének, mintha ténylegesen ez lenne. Gyakorlatilag ez így nem működik. Vitanapot szervezni önök tudnak, de államadósságot az államháztartás elsődleges egyenlegén keresztül csökkenteni nem tudnak. Ezen a téren az önök teljesítménye sajnos elmarasztalható.
Ha a reálkamatot és a reálárfolyamatot értékeljük - ahogy Vágó Gábor képviselőtársam is érintette az előzőekben -, akkor azt látjuk, hogy ezen a téren önök borzasztó sokat tehettek volna, ám igazából nem csupán nem tették meg, amit meg kellett volna tenni, hanem kifejezetten az ellenkezőjét tették meg. Az EU-val és az IMF-fel szemben folytatott szabadságharcuk, szögezzük le, hogy gyakorlatilag növelte az államadósságot és az adósságrátát. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Vagyis amennyiben tényleg ezt tekintenék önök elsődleges célnak, akkor pontosan az ellenkező hatást érték el. Az elmúlt két évben önök ahelyett, hogy egy kiszámítható, megfontolt, átlátható és valóban okosan a nemzeti érdekeket érvényesítő, esetleg többpárti támogatást élvező tárgyalást folytattak volna a nemzetközi szervezetekkel, sokszorosan bohócot csináltak magukból és sokszor az egész országból is. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Ennek az eredménye az önök hitelvesztése lett minden fronton, itthon is és nemzetközi szinten is. Ez nemcsak a magas reálkamatszinten és rossz kamatfeláron keresztül hat negatívan az adósságrátára, hanem gyakorlatilag mélységbe taszította az országot a beruházási ráta vonatkozásában is.
Itt elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a gazdasági növekedéssel együtt próbáljuk megfigyelni azt, hogy önök mit tettek azért, hogy Magyarországon beruházások legyenek, hogy fejlődni tudjon ez az ország, hogy munkahelyek teremtődjenek. Ha összefoglalom, akkor ezen a téren az önök teljesítménye egy katasztrófa. Az MNB minap megjelent jelentése, a jelentés a pénzügyi rendszer stabilitásáról szóról szóra alátámasztja azt, amit az én értékelésemben az előbb megfogalmaztam. Gyakorlatilag a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság és a rögtönzések korát éljük Matolcsy György miniszteri regnálása óta. A megfelelő üzleti környezet nem kapja meg azt a támogatást, amelynek segítségével ezt az országot fejleszteni tudná. A vállalatok nem bíznak önökben, a bankok nem bíznak önökben, az állampolgárok nem bíznak önökben, a beruházási ráta 15 százalékos mélyponton van, a lakosság fogyasztása csökken, a magyar gazdaság pedig recesszióban van. Aki teheti, az egyenesen külföldre menekül, hogy ezt a fajta gazdaságpolitikát ne kelljen neki és a családjának elszenvednie.
Önök ráadásul nem csupán a rövid távú keresletet küldték a padlóra, ha a fogyasztást nézzük, hanem szisztematikusan rombolják a növekedés hosszú távú keretfeltételeit is, amikor forrásokat vonnak ki az oktatásból, az egészségügyből és a közszolgáltatásokból. Az önök gazdaságpolitikája így minden téren, mind a beruházások terén, mind az emberi tőkébe való beruházás terén egész egyszerűen katasztrofális. De úgy tűnik, hogy ha mindezeket végigvesszük, és láthatóan a gazdaságpolitika eszköztára ugyanúgy a kormány szolgálatában van, mint az ellenzék szolgálatában, csak most önök tehetnék meg azt, hogy ezeket okosan használják, és nem holmi retorikai szabadságharcot vívva az országot egyre mélyebben taszítsák a semmibe.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)
