MICHL JÓZSEF
MICHL JÓZSEF
MICHL JÓZSEF, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Helyén van ez a mai vita, hiszen olyan súlyos kérdésről kell ma itt szólnunk, amely Magyarországnak nemcsak a múltját, hanem elsősorban a jövőjét is meghatározza. Néhány nappal ezelőtt az egyik rádióban Baja Ferenc szocialista politikus arról beszélt, hogy baloldali politikát csak felívelő gazdasági időszakban lehet végezni. Árulkodó ez a mondat a gondolkodásukról, hiszen valóban így van, ők mindig, minden körülmények között csak más pénzéből, kölcsönből való osztogatás útján tudták a terveiket és a gondolataikat megvalósítani. A bolsevizmus gondolkodásmódja régóta ezt az üzenetet hordozza: a máséból tedd azt, amit akarsz, és mutasd azt, mintha te tetted volna a jót. Ennek isszuk most a levét, és ez az az állapot, amelyből valamilyen módon Magyarországot néhány év alatt mégiscsak ki kell húznunk.
Amikor 2006-ban, az országgyűlési választásokat követően az önkormányzati választásokat nem az akkori kormánypárt nyerte nagy arányban, hanem az ellenzék, és a Fidesz-KDNP nagyon sok településen állított fel önkormányzatot, akkor is emlékszünk egy sűrűn idézett elszólásra, amit Lamperth Mónikától, az önkormányzati ügyekért felelős akkori minisztertől hallhattunk. Egymás közötti beszélgetésben azt ejtette el maguk között, hogy ne aggódjatok, meg fogjuk oldani, hogyan döntsünk mégiscsak mi egyedül az EU-s pénzekről. Sikerült is nekik a megyei önkormányzatok lehetőségeit a végsőkig csökkenteni, és az általuk felállított regionális fejlesztési tanácsokban olyan többséget szerveztek maguknak, hogy minden uniós kérdésben egyedül ők dönthettek. Az a 8000 milliárd forint, amelyet az Európai Unió Magyarországnak juttatott erre a hét esztendőre, nemhogy kölcsön felvételét kívánta volna meg, hanem ebből az összegből óriási fejlődést lehetett volna produkálni Magyarország számára, persze nem úgy, hogy autópályát építünk oda is, ahol autóút is elegendő, vagy szülőházak helyett ravatalozókra írunk ki pályázatot kis önkormányzatok számára.
Az a közteherviselés, amelyről sokszor szó esik, és amely 1848 12 pontjának egyik kemény követelése volt, a ma világának is ugyanolyan követelése és ugyanolyan végrehajtandó feladata. Éppen ezért is tűrhetetlen volt az az állapot, hogy a terhek nagy részét a kisemberek, a családok voltak kénytelenek elviselni, és amikor már ők sem bírták, akkor pedig a terhek további része az önkormányzatokra hárult. Ahogy az előbb is elhangzott, 8000 milliárd forint volt az az összeg, amelyet az elmúlt időszakban az önkormányzati szektorból kivontak, és évente folyamatosan csökkenő, feladathoz kapcsolódó normatívák mellett folyamatosan növekvő feladatokkal terhelték meg az önkormányzatokat. Az önkormányzatok számára semmilyen többletlehetőség nem nyílt az uniós pályázatok szempontjából a tekintetben, hogy az Unió által is engedélyezett legmagasabb szintű támogatási összegeket írjon ki pályázatként az éppen aktuális regionális fejlesztési tanács, hanem olyan pályázatok születtek meg, ahol az önkormányzatoknak súlyos önerőt kellett ezek mellé a pályázatok mellé tenni, még akkor is, ha abból láthatóan az önkormányzati feladatellátást segítendő fejlesztést akartak végrehajtani.
Példaként hadd mondjam, hogy az energiaracionalizálásra kiírt első KEOP-os pályázatok 50 százalékos támogatást adtak csak az önkormányzatoknak is arra a feladatra, hogy az intézményhálózatukat felújítsák, és energiatakarékossá tehessék. Magyarország Alaptörvénye 36. cikkének (4) bekezdésében úgy fogalmaz, az Országgyűlés nem fogadhat el olyan költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeként az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. Ez az a cél, ez az az irány, ez az a pont, ahova szeretnénk eljutni. Éppen ezért az a heroikus küzdelem, amelyet a magyar kormány azért végez, hogy azt az óriási adósságállományt ledolgozza, amely ránk maradt, ennek a célnak az elérése érdekében, és Magyarország felemelkedése érdekében nagyban támogatandó a jövőben is.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
