HÖLVÉNYI GYÖRGY
HÖLVÉNYI GYÖRGY
HÖLVÉNYI GYÖRGY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Közi Horváth József valóban mindannyiunk - hangsúlyozni szeretném: mindannyiunk - példaképe lehet. A tiszta gondolkodás, a tenni akarás, a közélet iránti szenvedélye mind-mind olyan értékek, amelyekre nekünk, mai utódoknak is szükségünk van.
Szeretném röviden felidézni az egykori képviselő életútját. A Sopron vármegye szülöttjeként később Magyaróvárra, majd Győrbe került diák Budapesten szerzett teológiai doktorátust. Pappá szentelése után ismét Magyaróváron, Sopronban, majd Győrben találjuk. Ez utóbbi városban a győri közélet egyik legismertebb alakjává nőtte ki magát. Kiváló újságírói vénával rendelkezett, nagy hatású szónok, kiváló szervező, s mindez hamarosan országosan is ismertté tette őt.
Nagyon fontos, hogy megemlékezzünk róla, de nemcsak a fentebb jelzett értékei, kiválósága miatt, hanem azért is, mert már akkor, az időközben Katolikus Akció titkárává választott közéleti szereplőként kiállt a szélsőségekkel szemben. Mint a Katolikus Akció titkára jelentette meg XI. Pius pápa három legfontosabb körlevelét, a Quadragesimo Annót, amely az egyház szociális tanítását foglalta össze; a Divini Redemptorist, amely a kommunizmust ítélte el és a harmadikat, a német nyelven megjelent Mit brennender Sorgét, amely a nemzetiszocializmust vetette el, nemzeti színű pogányságnak nevezve azt. A három füzetet több mint 2 millió példányban nyomtatták ki és terjesztették. Ez az akkori időkben valóban egyértelmű és határozott kiállást jelentett a hit mellett, az embertelen és istentelen eszmék zűrzavarában.
Tisztelt Képviselők! Győrt ezek után sem hagyja el. Megtartotta elnökségét a törvényhatósági bizottságban, és az élet apró gondjai iránt is fogékony lelkipásztor tudott lenni országos munkája mellett. Még arra is jutott ideje, hogy vállalja a Győri Vagongyár labdarúgócsapatának, az ETO-nak az egyesületi elnökségét. Győr polgárai 1938-ban országgyűlési képviselővé választották.
A németek bevonulását - ahogy képviselő úr is említette - elítéli az Országgyűlésben, később emiatt a nyilasok hurcolják meg. A második világháború után látva a közélet korlátait, nem kapcsolódott be a politikába, majd 1948-ban végleg távozik az országból. Külföldön elsősorban magyarok lelki gondozójaként, valamint különböző kereszténydemokrata szellemiségű mozgalmak aktív tagjaként tevékenykedett, ezáltal láttatta, hogy magyar kereszténydemokráciára van igény Magyarországon, noha akkor ezzel nem lehetett sokat kezdeni. Idegen nyelven írt cikkeivel az egész világ lelkiismeretét próbálta ébren tartani, a vasfüggöny mögötti országok helyzetére irányítva figyelmüket. Nyilván 1956 után munkássága sokkal erősebb lett. 1965 után a München közelében található Szent Rita Otthon lelkésze lett. Nagy odaadással tartotta a hitet a ház idős betegeiben, az ott szolgáló magyar nővérekkel együtt.
Közi Horváth József 1988. május 26-án hunyt el a németországi Oberhachingben. Hamvainak hazahozatalát a kommunista hatóságok még akkor sem engedélyezték. 1992-ben került sor Agyagosszergényben az újratemetésre. Az újratemetésen akkor is - 1992-ben - Pápai Lajos győri megyés püspök és Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, akkor népjóléti miniszter vett részt.
(9.10)
Tisztelt Ház! Közi Horváth József életútja egy félbetört életút, a kommunizmus törte ketté, mint oly sokak életét. De mégis teljes: a magyarság iránti elkötelezettsége, a hit iránti odaadása, a szolgáló élet, a szélsőségek elítélése, röviden: a szeretet civilizációjának megélése és hirdetése. Élete végéig meghatározták világlátását és cselekedeteit ezek a gondolatok, eszmék. Meg nem alkuvó, követendő életet adott nekünk.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)
