DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Juhász Elnök Úr! Tisztelt Ház! A rendszerváltó országok közül a legkorábban létrejött Gazdasági Versenyhivatal 2011. évi tevékenységéről szóló beszámoló egy, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény következetes betartását szolgáló hivatal munkáját mutatja be.
A GVH azért dolgozik, hogy a piacok jól, vagyis versenyző módon és a fogyasztók hasznára működjenek. A Gazdasági Versenyhivatal ennek biztosítására versenyfelügyeleti eljárásokat folytat, megvizsgálja, hogy a konkrét esetekben történt-e versenyjogsértés, tisztességtelenül befolyásolták-e az üzletfelek döntését, alkalmaztak-e fogyasztókkal szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot.
(19.20)
Vizsgálja azt is, hogy egy különlegesen jó piaci helyzetben lévő cég visszaélt-e az erőfölényével, és így megpróbálta-e kiszorítani versenytársait, illetve a vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötöttek-e, kartelleztek-e, például megállapodtak-e a versenytárs cégek az általuk alkalmazandó üzleti feltételekről, felosztották-e a piacot, közösen határozták-e meg az árat, illetve egy különlegesen jó piaci helyzetben lévő cég visszaélt-e az erőfölényével, s így megpróbálta-e visszaszorítani, kiszorítani versenytársait. Továbbá összefonódásokat engedélyez vagy utasít el, amelynek során vizsgálja az előző magatartások, tehát a kartellezés, a piacról történő kiszorítás és az üzletfeltételek egyeztetésének a veszélyét. De legfőképpen, ami a létezésének alapja s lényege, hogy a versenypártolás érdekében jár el. A verseny érdekében ezért megpróbálja befolyásolni más állami szervek döntéseit, például a törvénytervezet előkészítésében is részt vesz, ha erre van lehetősége, valamint fejleszti a versenykultúrát. Ez az a feladatkör, amiben a Magyar Gazdasági Versenyhivatal 2011-ben is és az előző években is, el kell mondanom, hogy jó teljesítményt nyújtott. Ezen túl a versennyel és a versenypolitikával kapcsolatos információkat megosztja a közvéleménnyel, a vállalkozásokkal, támogatja a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közéletet.
A beszámoló, ami előttünk van, bemutatja azt a jogszabályi hátteret, amely alapvetően meghatározza a hivatal munkáját. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az ügyek számának alakulásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy 2011-ben a hivatal megújította a panaszkezelési rendszerét. Az új szűrőrendszer, kiindulva abból, hogy a hivatal akkor jár el, ha a konkrét bejelentés tartalma a közérdek sérelmére utal, csak azt a bejelentést továbbítja a hivatal ügykezelésre, amely jogszabály alapján a hivatal hatáskörébe tartozik. Ez a rendszer kíméli a hivatal erőforrásait, és feltételezem, sőt biztos vagyok benne, hogy a panaszt benyújtókat tájékoztatja ügyük elintézésének fórumáról is.
A beszámoló szerint az éves munka hangsúlyos részét képezte továbbra is a kartellekkel szembeni fellépés, a fogyasztók fokozottabb védelme, a “magyar termék” jelzéssel hirdetők fokozottabb ellenőrzése. Nagyon fontos kiemelnem azt, kitér a beszámoló arra, hogy a hivatal működését meghatározta a gazdasági válság miatt a gazdasági életben bekövetkezett változások sora, gondolok itt a gazdasági teljesítmény visszaesésére. A beszámoló állításai összességükben következetesek, a jogi és a gazdasági környezethez illeszkedőek, következtetéseiben alig van vitatható elem.
Mint ahogyan említettem, a kartellezés visszaszorítása továbbra is a hivatal egyik prioritása volt. A megindított 14 eljárásban 6 döntés született, amelyből két esetben marasztaló határozatot hozott a hivatal. Az informátori díj, amely a kiszabott bírság 1 százaléka lehet, annak alkalmazásával kapcsolatban fontos és az intézmény indokoltságát is jelentő adatot tartalmaz a jelentés, nevezetesen, hogy az informátori megkeresések érzékelhető része, 40 százaléka utalt a kartellezésre. Az más kérdés, hogy ennek a bizonyítása és marasztalása nem minden esetben következhet be, mert ennek is megvannak a bizonyítási korlátai, de érzékelhető, hogy ez az intézmény igenis életképes Magyarországon is, talán legalább olyan szinten, mint ahogy más fejlettebb országokban alkalmazzák.
Az ágazati összefoglaló bemutatja, hogy a gyógyszertári fúziókra vonatkozó szabályozás megváltozásának következményeként a közforgalmú gyógyszertárak száma országosan negyvennel csökkent. Ez az adat azt mutatja, hogy a gyógyszer-kereskedelem területén országos szinten a verseny nem csökkent, de jó lett volna egy olyan vizsgálati eredményt is látni, amely a helyi piaci helyzetet, a lokális regionális piaci helyzetet is bemutatja. Tudom, hogy erre a vizsgálatra nincs meg a kapacitás, de talán jövőre, így legkésőbb a türelmi idő végéig vagy azt követően 2017. január 1-jével, más érintett szervekkel együttműködve lehetne erről részletesebb képet kapni, jobban bemutatva a gyógyszer-kereskedelmi terület piaci állapotát, legalább olyan részletességgel, mint ahogyan a lakás-takarékpénztárak helyzetét a most tárgyalt jelentés tartalmazza.
A fogyasztóvédelem állapotát bemutató rész fontos megállapítást tartalmaz a jogalkotók számára. Megállapítja, hogy a jogszabályi változások olyan helyzetet eredményeztek, hogy a különböző fogyasztóvédelmi feladatok különböző hatóságokhoz történt telepítése nem járt azzal együtt, hogy a hatósági döntések kikényszerítésének lehetőségét is megkapták volna az érintett hatóságok. Ez a körülmény megnehezíti a hatékony fogyasztóvédelmet. Tisztelt képviselőtársaim, tisztelt kormány, úgy látom, ebben feladatunk is van.
Az energiapiacra vonatkozó megállapítások megfelelő részletességgel rögzítik a módosuló jogszabályi hátteret és annak az egyes energiapiaci elemekre vonatkozó hatását. Ebben a részben a magam részéről kiemelkedő jelentőségűnek látom, hogy kialakult a regionális villamosenergia-piac, cseh, szlovák, román és magyar részvétellel. Kíváncsian várom, tisztelt elnök úr, hogy a 2012. évi jelentésben miképpen fogja bemutatni, hogy ez milyen hatásfokkal működő piac, beleértve a hazai energiatermelők helyzetének alakulását is. E tekintetben célzott együttműködést javasolok a Magyar Energia Hivatallal, mint ahogy egyébként más hasonló hatáskörű szervekkel a Gazdasági Versenyhivatal kötött már megállapodásokat. Véleményem szerint az Emfesz kilépése a piacról valóban csökkentette a piaci versenyt, de nézetem szerint ez inkább látszólagos jelenség, és az Emfesz által indított agresszív árversenynek nem voltak meg a biztonságos ellátást biztosító feltételei, a bukás ebből következően törvényszerű volt.
A pénzügyi piacra vonatkozó megállapítások rögzítik, hogy a globális pénzügyi válság hatásai elsősorban a hitelezési piacon jelentkeztek. Nézetem szerint erősen visszaesett a megtakarítási szándék is, ami elsősorban nem a pénzügyi szektornál jelentkezett, hanem a megtakarítást is tartalmazó biztosításoknál is. Ez szerintem inkább egy egészséges folyamatnak tekinthető, mert visszatérést jelent a klasszikus, tisztán kockázati célú termékekhez. Visszatérve a hitelezéshez, a jelentés erősen hangsúlyozza, hogy a hitelezési aktivitás alakulásában szerepet játszik az a tény, hogy a hazai bankrendszerben nagy súllyal szerepelnek a külföldi bankok leányvállalatai.
Kiemelt megállapításnak, és engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány sikeres tevékenysége igazolásának tekintsem azt a tényt is, amit a jelentés közöl, hogy közel negyedével csökkent a lakosság devizahitel-állománya. A hitelezési szándék csökkenésének okait a jelentés a jogszabályi környezet kiszámíthatóságának hiányában, valamint a szektort terhelő magas elvonásokban látja. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy a kormány 2012-re - bár tudom, a 2011. évet tárgyaljuk - megfelelő hitelezési növekedés esetére a terhek csökkenését is kilátásba helyezte, lásd a növekedési paktumot, amellyel azonban a bankrendszer nem élt. Ebből a szempontból én egy kicsit árnyaltabb megközelítést javasoltam volna vagy javasolnék, mely szerint nem biztos, hogy ez a két fő oka van a hitelezési szándékok csökkenésének. Úgy gondolom, hogy a hitelezési helyzet alakulásának mélyebb, a jelentés által nem érintett okai vannak, amelyeket egyébként a GVH-nak nem feladata teljes részletességgel feltárni, de akkor kerülni kell egy-egy ok kiemelését és a jelentésben való feltüntetését.
Fontos megállapításokat mutat a lakás-takarékpénztárakról szóló vizsgálat ismertetése. Megállapítja tényszerűen, hogy 2011-ben csak két lakás-takarékpénztár működött, ami nem erősítette a piaci versenyt, annak ellenére, hogy az üzletág jó jövedelmezőséggel bír. Ennek alapvető oka, hogy a jogszabályi környezet túlzottan merev, nem engedi a lakás-takarékpénztáraknak rugalmasabb díjkalkulációk kialakítását, és az ltp-knek nincs lehetőségük, hogy változó kamatozású termékeket vezessenek be, vagy hogy szélesebb körben alkalmazzák a származtatott termékek előnyét a kockázatkezelés céljából.
(19.30)
Azzal egyetértek, hogy a verseny kívánatos lenne ezen a piacon is. Azzal kiemelten értek egyet, hogy a rugalmasabb díjkalkuláció kialakítása, a változó kamatozású termékek bevezetése, a származtatott termékek kockázati kezelési célú alkalmazása, összhangban a lakás-takarékpénztár rendeltetésével, csak akkor vezethető be, ha ezzel együtt kialakítanák az ügyfeleket támogató nyereségmegosztási modellt. Ezzel megőrizné a ltp eredeti célját, az intenzív lakáscélú megtakarítást, illetve a végösszegek növekedését, amelyek eredményesebben szolgálnák a lakáscélú megoldásokat.
A jelentés ezen megállapításai azonban nincsenek oksági kapcsolatban a jelentésnek azon megállapításaival, hogy indokolt lenne az állami támogatás csökkentése, mert a magas állami támogatás okozza azt, hogy az ltp-k az ügyfelek többsége megtakarításra és nem hitelezésre használja. Ez a körülmény vezet ahhoz, hogy az ltp-t a megtakarítási piacon indokolatlan versenyelőnnyel rendelkeznek a kereskedelmi bankokhoz képest. Nézetem szerint, a lakás-takarékpénztárak lakás célú felhasználásának kötöttsége miatt a kereskedelmi bankok megtakarítási állapota és az ltp-k megtakarítása nem azonos fajsúlyú piaci szereplést feltételez. Megjegyzem, hogy a két lakás-takarékpénztár közül 2011-ben az egyiket kereskedelmi bank üzemelteti, a másikat pedig több bank promotálja, hirdeti. Valami hasznuk ezek szerint nekik is lehet.
Ezt a versenyelőnyt a jelentés nem támasztja alá adatokkal, mivel a megállapítás okszerűségének árt. Például a kereskedelmi bankok magánszemélyeknek nyújtott hitele miként alakult, összevetve a lakás-takarékpénztárak hitelállományának alakulásával?
A másik ok, ami miatt a jelentés ezen része vitára ösztönöz, hogy az ltp-k hitelezési portfoliójának csökkenésénél nem szerepel okként az, amit a kereskedelmi bankoknál a jelentés okként tüntet fel, az a tény, hogy a globális pénzügyi válság csökkenti a hitelezési hajlandóságot. Ez a hajlandósági csökkenés szerintem nemcsak a bankok oldalán jelentkezik, hanem a magánszemélyek részéről is, óvatosabbak a hitelezésnél, de gondoskodóbbak is, ami a megtakarításoknál jelentkezik, és emiatt lehet az az érzése a vizsgálónak, hogy az ltp-k esetében eltolódik az arány a megtakarítások felé.
Gondolom azonban, hogy miután ebben a gazdasági válságban az ltp-k hitelezési gyakorlatának bemutatása téves következtetésekre is adhat okot, pontosabb megfogalmazásokat szeretnék látni ebben a beszámolóban, mert gondolom, nem ez volt a jelentés készítőinek szándéka. Egy kicsit félrevezető lenne az állami támogatások megszüntetésére tett javaslat.
Tisztelt Ház! A GVH működésének 2011. évi jelentése ismét azt igazolja, függetlenül a kritikáktól, hogy megfelelően látja el feladatát. A 2011. évi működésében számos innovatív elemet alkalmazott, gondolok itt a korábban említett panaszkezelési rendszerre, de idesorolható még az új bírságközlemény is, ami alapos előkészítés után került kibocsátásra. Ez egy fontos jogbiztonsági eszköze a hivatalnak, ami egy vállalt normativitást kölcsönöz a hivatal működésének.
Fontosnak tartom azt is, hogy új fúziós üzletszabályzat, illetve dokumentum került megalkotásra, és azt is fontosnak tartom, hogy a hivatal fennállása alatt először döntött úgy, hogy keresetet nyújtott be az ingatlandepó-ügyekben. Közérdekű keresetről van szó, a fogyasztók széles köre érdekeinek védelmében.
A hivatal bátran és szakszerűen kezelte a fogyasztói csoport kérdését, alkalmazva az eltiltás intézményét is. Az összefonódások ellenőrzésével kapcsolatban számomra is egy új megközelítést mutat a GVH egyik intézkedése, és szerintem megalapozott szempontokat vizsgált meg és alkalmazott, amikor a kiszervezések versenyjogi megítélését vizsgálta, hogy lehet-e összefonódás egy-egy üzleti erőforrásokat tartalmazó egység átadása esetén. Ez szintén 2011-hez kötődik, és úgy gondolom, ez egy helyes irány, és azt kell mondanom, hiánypótlónak tűnő megközelítés, valószínűleg az is. Nagyon sok hasonló fúzió jött így létre, nem is gondoltak sokan arra, hogy ez a fajta üzleti erőforrás-átcsoportosítás is egyfajta fúziót jelenthet. A jelentésben ennek a szakmai okai nagyon részletesen, plasztikusan és világosan fogalmazódtak meg.
Szintén 2011-hez kötődik, hogy a Kúria, először a hivatal életében, előzetes döntéshozatali eljárást indított az Európai Bizottságnál. A versenytámogatás kérdésében és a hivatal általános megítélésében is pozitív változásokat mutat be a jelentés. Azt lehet tapasztalni, egyébként személyes tapasztalatom is ezt mutatja, hogy erősödött a hivatal kommunikációs tevékenysége, tudományos szakmai együttműködése az egyetemekkel, szakmai egyesületekkel.
Továbbra is intenzív a GVH nemzetközi kapcsolatrendszere, és ezen keresztül tovább stabilizálódott a szervezet nemzetközi szakmai presztízsének helyzete, ami, úgy gondolom, a mai időkben igencsak sikeres eleme a GVH működésének.
Tisztelt Ház! A GVH beszámolója részletesen tárja elénk a 2011. évi munkáját. A beszámoló tartalma elég jól követhető, világos részletességgel mutatja be a munkákat, a feladatokat is, és kellően informatív is. Azt mutatja, hogy a hivatal ellátja a piaci verseny védelmében, a fogyasztók támogatásában, továbbá az összefonódásokban előírt feladatokat, jogalkalmazásában folyamatosan megújulva viszonylag gyorsan reagál a gazdasági világ gyors változásaira. Erre figyelemmel a KDNP nevében javaslom a beszámolót elfogadó határozati javaslat támogatását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
