DR. JUHÁSZ MIKLÓS
DR. JUHÁSZ MIKLÓS
DR. JUHÁSZ MIKLÓS, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A 2010. évi beszámolóhoz képest néhány apróbb változtatást eszközöltünk a 2011. évi beszámolóban. Ennek részben az elmúlt évi észrevételek voltak okai. Nevezetesen arról volt szó, hogy a piacok rövid ismertetését, amit a 2010. évi beszámoló nem tartalmazott, ismételten beépítettük a beszámolóba. Másrészt pedig egy rövid eseménynaptárral próbáltuk vázlatosan föltüntetni, hogy melyek voltak azok a fontosabb események, történések, amelyek a hivatal életét jellemezték az elmúlt évben. Formai szempontból törekedtünk arra, hogy egy kicsit dinamikusabb legyen, és fontosabbnak tartott bírósági ítéletekből vett idézetekkel, lényeges gondolatokat kiemelve próbáltunk arra törekedni, hogy áttekinthetőbb legyen az anyag.
Ezek után érdemben, mire is fókuszáltunk az elmúlt évben. Változatlanul a kartellügyek álltak a tevékenységünk fókuszában, a fogyasztóvédelmi ügyek mellett, a fogyasztóvédelmi ügyeken belül azonban a fokozottan sérülékeny fogyasztók, az étrend-, táplálékkiegészítőkkel, gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos ügyek, a pénzügyi területen pedig elsősorban a fogyasztói csoportok. Néhány fontosabb adattal, eseménnyel hadd kezdjem. Az elmúlt évben 114 ügyet zártunk le, 109 ügy indult, ez valamivel kevesebb, mint az előző évi. Ennek valószínűsíthető oka az, hogy a fúziós ügyeink száma jelentősen csökkent, mintegy 25 százalékkal, szám szerint 12 üggyel. Ez a válság következtében történhetett így. A lezárt ügyek közel kétharmada fogyasztóvédelmi ügy, ez azt jelzi, mint az elején is említettem, hogy a fogyasztóvédelmi ügyek változatlanul a hivatal tevékenységének középpontjában állnak. Másrészt pedig azt is jelzi, hogy elég nagy mértékben sikerült a hátralékot ledolgozni. A kiszabott bírság összege 830 millió forint volt az elmúlt évben. És akkor ezzel a számok nagyon rövid ismertetését le is zárnám.
Néhány fontosabb eseményre, történésre hívnám fel a figyelmet a beszámolóból. Az elmúlt évben vezettük be a panaszkezelés új rendjét, az ügyfélszolgálati irodát átszerveztük. Mi volt az oka ennek? Köztudott, hogy nagyon nagy számú jelzés érkezik a hivatalhoz, az elmúlt évben ezek száma mintegy 4800-at tett ki. Ez telefonon, személyesen panasz formájában, formális vagy formátlan bejelentés formájában érkezik hozzánk. Ennek megfelelően ezt az irdatlan mennyiségű jelzést valamilyen formában kezelnünk kell. Ezekből a jelzésekből 2012 ügy volt összesen a panasz és a bejelentés, és mindössze 125 volt alkalmas arra, hogy eljárás induljon. Magyarán mondva, az volt a cél a panaszkezelés új rendjének bevezetésével, hogy egy szűrőt alakítson ki, ezáltal tehermentesítjük a vizsgálóirodákat a panaszok vizsgálatától, áttekintésétől, és hatékonyabbá válik a munkájuk. Úgy tűnik, hogy ez az elképzelésünk sikerrel járt, mert a panaszok kétharmadát sikerült lezárni az újjászervezett ügyfélszolgálati irodán.
Fontos esemény volt az elmúlt évben az ágazati vizsgálat lezárása. Miért indult a lakás-takarékpénztári piacon az ágazati vizsgálat? Egyrészről azt tapasztaltuk, hogy nagy a jövedelmezőség a területen, piaci szereplők azonban nem jelentek meg. Mint ismeretes, akkoriban még csak két szereplő volt, időközben már egy harmadik is színre lépett. Emellett a két piaci szereplő termékszerkezete is hasonló volt. Mindez alapot adott arra, hogy megvizsgáljuk a piacot. Ami mindenekelőtt rögzítendő a vizsgálat eredményeként, az az, hogy beavatkozásra, konkrét felügyeleti eljárás megindítására nincs szükség, a piacra lépés lehetősége harmadik szereplőknek, személyeknek adott. Erre, ugye, utal az a tény is, amit az előbb említettem, hogy megjelent a harmadik szereplő.
Viszont úgy gondoljuk, hogy lakáspiac leállása miatt a lakáscélú hitelezés gyakorlatilag minimálisra csökkent, inkább megtakarítási és befektetési céllal veszik igénybe az ügyfelek. Ennek megfelelően úgy tűnik, hogy kissé diszfunkcionálisan működik. Miről van szó? A lakás-takarékpénztárak nagyon alacsony összegért jutnak forráshoz. Mivel a lakáspiaci hitelezés gyakorlatilag leállt, ezt az alacsony összegért szerzett forrást a piacon piaci feltételek mellett tudják hasznosítani, magas nyereséget realizálva ezzel. Aki igénybe veszi ezt a megtakarítási formát, jól jár, mert őt nem az érdekli, hogy alacsony kamatot kap a befektetett összegért, hiszen ő az állami támogatással az átlagos kamatot meghaladó összegű hozamhoz jut. Őt nem érdekli az, hogy ehhez most kamat vagy milyen hozam címén jut hozzá. Gyakorlatilag ez neki kedvezőbb. Ennek megfelelően a részletes javaslatainkat megfogalmaztuk a parlamenti beszámoló 53-54. oldalán.
Az elmúlt évben május 30-án került sor az európai versenynap megrendezésére. Ez a mindenkori uniós elnöki tisztet ellátó tagállam versenyhivatalának feladata. A téma az európai versenyhálózaton belüli konvergencia volt, az eseményt megtisztelte részvételével Joaquín Almunia versenyügyi biztos úr és dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úr.
(18.10)
Az elmúlt évben elkezdtük a bírságközlemény újbóli bevezetésének előkészítését, új fúziós űrlap és új eljárásrend kidolgozását, ebben egyszerűsítésre törekedtünk. A részletekről majd nyilván a következő évi beszámolóban fogok többet szólni.
Amint az ismeretes, a hivatal tevékenysége alapvetően három pilléren nyugszik. Egyrészt a jogalkalmazás - úgy gondolom, hogy ez a legjelentősebb feladatunk -, emellett a második pillér a versenypártolás, a harmadik pedig a versenykultúra terjesztése. E sorrendet követve engedjék meg, hogy néhány fontosabb ügyre, eseményre utaljak a beszámoló keretében.
A jogalkalmazás során az egyik legfontosabb, legnagyobb mennyiségű panaszt az úgynevezett ingatlandepós ügyben kaptuk az elmúlt évben. Arról volt szó, hogy egy internetes honlapot működtető társaság ingyenes hirdetést ígért ingatlanértékesítésre 30 napig. Majd amikor az illető ügyfél kérte a törlést, akkor ezt nem törölték, utóbb közölték vele, hogy tartozása van, és addig amúgy sem törlik, amíg ezt ki nem egyenlíti. Tehát egy ilyen végeláthatatlan procedúra kezdődött, emellett a hirdetések aktualitásáról sem tájékoztatták az érintetteket, és az sem derült ki az ő hirdetéseikből, hogy egyfajta regisztrációs kötelezettség is fennáll.
Ötvenesével, százával kaptuk a panaszokat ebben az ügyben az elmúlt év első negyedében. A döntés eredményeként bírságot szabott ki a Versenytanács, 5,6 millió forint bírságot, és ami miatt még külön említésre méltó ez az eset, hogy a hivatal életében először fordult elő, hogy a közérdekű kereset lehetőségével éltünk. Az első fokú bírósági ítéletről tudok önöknek beszámolni. Ez számunkra kedvezően alakult, és az érveinket a bíróság elfogadta.
Ugyanilyen fontos ügy volt, talán még fontosabb is bizonyos értelemben az úgynevezett magyar termékkel kapcsolatos ügyek. 2010. év végén indítottuk az első ilyen ügyet, az elmúlt évben három, idén pedig egy ilyen ügy indult. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a kiskereskedelmi láncok kommunikációjának egyre inkább hangsúlyosabb elemévé vált az, hogy bizonyos árucikkeket magyar termékként, hungarikumként nevesítettek. Ezek a jelzők arra utaltak, hogy a fogyasztók, a vevők számára egy fontos tulajdonságról, az áru fontos tulajdonságáról van szó, amely kapcsolódhat például ahhoz, hogy magyar munkahelyekről van szó, magyar munkahely teremtődik a termék előállítása során, magyar alapanyagból készül, mindenesetre a jelzésekből kiderült, hogy egy fontos szempont, fontos terméktulajdonságról van szó, és olyan körülményről, amely a társadalom széles rétegeit érinti.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény, az úgynevezett Fttv. alapján indítottuk meg az eljárásainkat, és ilyenkor az átlagfogyasztó fejével gondolkozva mindig abból indultunk ki, hogy mit gondol egy hétköznapi ember - amikor bemegy egy üzletbe - egy adott termékről, mi az, ami magyar termék, hogyan értékeli annak a jellegét. Erre azért utalok, mert akkoriban, amikor az ügyeink indultak, nem volt még hatályban az a miniszteri rendelet, amely idén nyáron született meg a magyar termékkel kapcsolatban, és a hungarikumtörvény sem lépett hatályba. Tehát én úgy gondolom, hogy a hivatal kicsit megelőzve a jogalkotó lépését, érzékelve az ezzel kapcsolatos közérdeket, érzékelve az ezzel kapcsolatos társadalmi igényt, lépett, és ennek megfelelően megkereste azokat a jogszabályi lehetőségeket, amelyek keretében kezelni tudta ezt a problémát.
Az ügyek közül van olyan, amely már bíróság előtt is lezárult, ezért én úgy gondolom, hogy örömmel lehet arról is beszámolni, hogy elfogadta az érvelésünket az adott ügyben a bíróság, elfogadta ezt a megközelítést, tehát úgy tűnik, hogy helyes irányban, helyes úton járunk.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A tegnapi mezőgazdasági bizottsági ülésen elhangzottak kapcsán viszont szeretnék arra utalni, hogy arra nézve, hogy a Versenyhivatal miért nem indított több ilyen ügyet, mindenképpen érdemes figyelembe venni azt, hogy egyrészt jogszabályi lehetőség hiányában erre nincs mód. Ugyanis magán a terméken lévő címke, csomagolás és a jelzés az olyan jellegű információ az áruval kapcsolatban, amely tekintetében nem a Versenyhivatal az illetékes. Egyrészről tehát jólesett a mezőgazdasági bizottság részéről az a felvetés és az az elvárás, hogy ezeket az ügyeket kezeljük. Bár én úgy érzem, hogy a jogalkotót is megelőzve jóval korábban érzékeltük ezt a problémát, és léptünk. A magunk módján valamiféle megoldást kerestünk, és érezzük azt is, hogy az elvárás felénk egy komoly elvárás, figyelembe kell vegyük, értékeljük ezt, de azt is látni kell, hogy a feladatunk ezek szerint fontos a tekintetben is, hogy jelezzük a közvélemény felé, az országgyűlési képviselők, a mezőgazdasági bizottság felé is, hogy itt a jogszabályi lehetőségeink mikre terjednek ki, milyen lehetőségeink vannak.
Ami még ebben a vonatkozásban érdekes lehet, ez az időközben megalkotott jogszabállyal való viszony. Úgy tűnik, hogy a jogszabály többé-kevésbé visszaigazolja a mi álláspontunkat is. Van alapvetően két terület, ahol úgy gondolom, hogy majd finomhangolásra lesz szükség a Versenyhivatal gyakorlata, illetve a Vidékfejlesztési Minisztérium által alkotott rendelet szabályai között.
Nagyon fontos ügycsoport az úgynevezett fogyasztói csoportokkal kapcsolatos ügyek. A Versenyhivatal az elmúlt években összesen 28 ilyen típusú ügyet indított, és az elmúlt évben négy ilyen ügyet zártunk le, 18-19 millió forint közötti összegű bírsággal. E területen a jogalkotó is lépett az elmúlt évben akkor, amikor tiltó rendelkezést hozott a fogyasztói csoportok létrehozása tekintetében.
Úgy gondolom, azt látni kell, hogy a mi eljárásaink nem igazán oldották meg ezt a problémát. Valójában a 28 ügy közül a 23-ban kiszabott mintegy 65-66 millió forint összegű bírság nem nagyon rettentette el a vállalkozó kedvű fogyasztói csoportot szervezőket. Nagyobb összegű bírságot meg nemigen tudtunk, mert mindegyik többnyire újonnan alakuló, minimális törzstőkével létrejött cégekről van szó, ahol egyszerűen nem volt lehetőség nagyobb összegű bírság kiszabására. Talán a jogalkotói kezdeményezés, illetve a jogszabály meghozatalának az eredményeként úgy tűnik, hogy ez a kérdés is rendezhető lesz, bár itt is van rendezendő kérdés még. Javaslatot fogalmaztunk meg a beszámolóban, mert a tiltás ugyan egy lépés lehet a megoldás felé, de az átmeneti rendelkezésekben mindenképpen foglalkozni kell azzal, hogy a már működő fogyasztói csoportokkal mi lesz, a már bent lévő tagokkal mi lesz, az esetleg ebbe belépőkkel mi lesz és így tovább.
A fogyasztói csoportokkal kapcsolatos tevékenységünk azért érdemel még említést, mert ez volt az a terület, ahol egyszerre alkalmaztuk a hivatal mind a három pillérét, illetve az ebből adódó tevékenységünket, a lehetőségeket. Egyrészt a konkrét versenyfelügyeleti eljárásról önöknek már beszámoltam, másrészt a jogalkotóval is folyamatosan egyeztettünk a szabályozás mikénti módjáról, harmadrészben pedig médiakampánnyal, illetve a honlapunkon megjelenő külön rovattal próbáltuk felhívni, tehát a versenykultúra terén meglévő eszközrendszert is próbáltuk kihasználni ahhoz, hogy felhívjuk a figyelmet az ezzel kapcsolatos veszélyekre.
Fontos terület a gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos ügyek. Miért? Nyilván ha valaki nagyon beteg és szeretne meggyógyulni, könnyebben elhisz olyan dolgokat is, amelyek esetleg kevésbé reálisak, és azért különösen veszélyesek ezek az ügyek, mert ha ebben a gyógyhatású készítményben bízva a hagyományos konzervatív gyógymódot mellőzi, akkor gyakran annak helyrehozhatatlan következményei lehetnek.
Fontos terület volt az étrend- és táplálékkiegészítőkkel kapcsolatos ügyek, amelyekkel kapcsolatban ugyancsak egy javaslatot fogalmaztunk meg. A probléma e téren megítélésünk szerint az, hogy jelenleg hat hatóságnak van különféle szerepe, így a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, a Versenyhivatalnak, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak, a megyei kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságainak, az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézetnek és az ÁNTSZ-nek is.
(18.20)
Tehát valamilyen formában itt a hatásköri eljárási kérdéseket a véleményünk szerint rendezni kellene, nehogy elvesszen a gyerek a sok bába között.
A következő pillére a tevékenységünknek a versenypártolás volt, erről kicsit rövidebben szólok. Az elmúlt évben 202 előterjesztés és jogszabálytervezet érkezett a hivatalhoz, nagyságrendileg ugyanannyi, mint a 2010-es évben, csupán néhánnyal, nyolccal több jogszabálytervet véleményeztünk, mint előzőleg. Jelentős eltérés a megküldött jogszabálytervezetek számát illetően nem volt a korábbiakhoz képest. Ami gondot jelentett időnként, az az, hogy igen rövid idő állt a rendelkezésünkre, hogy érdemi észrevételt tegyünk, és ezekben bizony néha szenvedtünk, hogy hogyan, milyen választ tudunk adni a jogalkotónak.
A Versenykultúra Központ is fontos szerepet játszik a hivatal életében. A Versenykultúra Központ feladata a versenykultúra terjesztése, a fogyasztók tudatos döntéshozatalának elősegítése a rendelkezésre álló eszközökkel, és támogatása a társadalmi szervezeteknek, nonprofit szervezeteknek a versenyhez kapcsolódó területen. Az elmúlt évben 61 pályázati anyag érkezett a hivatalhoz, 18-ra kötöttünk szerződést, és mintegy 16 millió forint összegű támogatást fizettünk ki. Ez nagyjából a korábbi évekhez hasonló összegű átlagot mutat, hiszen az elmúlt hat évben 94-95 millió forint közötti összegű támogatás kifizetése történt meg.
Kiadásra került egy ismert európai versenyjogász könyve, Az európai versenyjog közgazdaságtana című könyv magyar nyelven, emellett a hivatal által kiadott Versenytükör megújult formában és tartalommal, a szakmaisághoz egy kicsit jobban közelítve került kiadásra és megszerkesztésre.
Külön gyöngyszem a Versenykultúra Központ működésén belül a Regionális Oktatási Központ tevékenysége. Az OECD-vel 2005-ben kötött megállapodás alapján működik a Regionális Oktatási Központ, amelynek a feladata az, hogy a kelet-európai és a balkáni térségben, a volt szovjet utódállamokban segítse a versenyjogi kultúra, a versenyjogi intézményrendszer felépítését, kialakítását. Tulajdonképpen ez nevezhető a ROK elsődleges legfontosabb feladatának, emellett az európai uniós bírák képzése, a cseh, lengyel, magyar, osztrák, szlovák és szlovén térségbeli versenyhivatalok együttműködésének a szervezése.
Az elmúlt évben a Regionális Oktatási Központ kilenc eseményt szervezett, 253 résztvevő vett részt ezeken, és 50 előadó tartott előadást a különböző konferenciákon.
Az együttműködési megállapodásokat illetően csak nagyon röviden, vázlatosan utalnék arra, hogy a jogszabályi rendelkezéseknek is megfelelően a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal újrakötöttük a szerződést; jelenleg is tárgyalunk a Közbeszerzési Hatósággal az együttműködési megállapodás kialakításáról; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével módosítottuk a köztünk létrejött megállapodást, erre az Országgyűlés határozata is kötelezett minket; és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal is együttműködési megállapodásunk áll fenn.
Ami sajnos nem sikerült: a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal közösen került volna megszervezésre a nemzetközi fogyasztóvédelmi konferencia; a fogyasztóvédelem területén tevékenykedő nemzetközi intézmények vesznek ezen részt. Tekintettel arra, hogy forráshiány miatt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ebben nem tudott együttműködni velünk, végül is ő az alapvetően a fogyasztóvédelmi területért felelős hivatal, egyedül ebben nem tudtunk szerepet vállalni.
Befejezésként nagyon röviden a nemzetközi kapcsolatokról. A Gazdasági Versenyhivatal véleményem szerint az egyik leginkább integrált szervezet a nemzetközi versenyjogi intézményrendszerben. Alapvetően itt három szervezetben látunk el különböző szerepeket, az OECD-ben, az európai versenyjogi hálózatban és a Nemzetközi Versenyhálózatban, ezekben különböző munkacsoportokban akár társelnöki vagy szakmai munkában segítjük elő a szervezetek munkáját.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, ennyit szerettem volna elmondani. (Taps.)
