VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először is azzal kezdeném, ami már elhangzott, hogy végre találkozhatunk egy olyan beszámolóval is, meg végre találkozhatunk egy olyan hivatallal is, amely mondhatnánk azt is, hogy elég nagy bevételt termel. Elég, ha arra a számra gondolunk, ami a jelentésben is szerepel, hogy 830,5 millió forint volt az, amit bírságként ki tudtak róni. Ezen kívül persze nem is beszélve az egyéb bevételeiről, nem számszerűsíthető bevételeiről a hivatalnak, illetve a hivatal tevékenysége következtében létrejövő bevételekről, a gazdaságélénkítő hatásáról. Beszélve akár a Versenykultúra Központ kialakításáról és annak működtetéséről, vagy akár beszélhetünk a külföldi szakirodalmak lefordításáról és az egyéb tevékenységek támogatásáról, illetve a kiadványok kiadásáról, illetve a hivatal egész működéséről.
Számszerűsíteni nem lehet, de ha egy-két számítást végzünk, azért elmondhatjuk azt, hogy itt a befektetett költségvetési forintok inkább hasznot termelnek, semmint - ahogy nagyon sok hivatalnál ezt tapasztalhatjuk -, pénzelszívó és feneketlen kút jelleggel működő egységeket is találhatunk.
Most a nagyon konkrét példákra nem szeretnék kitérni, mert a beszámolóban is a jelentősebbeket meghallgathattuk, illetve az egyéb hozzászólásokban már kiragadott példákat hallhattunk a jelentéssel kapcsolatban.
Amiről most szólni kívánok, már az is szóba került a vita során. Ez pedig nem más, mint az új panaszkezelési rendszer és az új ügyfélszolgálat felállítása. Ebben is elismerés illeti meg egyébként a hivatalt, mert akár a közigazgatás, akár a hivatalok, akár még úgy is mondhatnánk, hogy egyéb szolgáltatásokat nyújtó profitábilis cégek sem tudnak nagyon sok esetben olyan hatékony ügyfélszolgálatot és panaszkezelési rendszert bevezetni, mint ami a hivatalnál megfigyelhető. A számok magukért beszélnek. A jelentésből is kitűnik, hogy leterheltségben és munkahatékonyságban milyen eredményeket értek el ezzel az átalakítással kapcsolatban.
(19.40)
Meg hát a számok alapján is láthatjuk, hogy ha egy olyan ügyfélszolgálat működik, amely a jelzések, illetve az állampolgári bejelentések 90 százalékát ki tudja szűrni, és meg tudja tartani azt a 10 százalékot, amivel ténylegesen foglalkoznia kell ennek a hivatalnak, sőt most már a jogszabályi körülmények is olyanok, hogy ténylegesen csak ezzel, konkrétan a saját hatáskörébe tartozó 10 százaléknyi üggyel kell foglalkoznia, akkor mondhatom azt, hogy ténylegesen az ügyek befogadása és az ügykezelések szempontjából is hatékony hivatalról beszélhetünk.
Szóba került már többször a magyar termékek helyzete. Annak ellenére, hogy a hungarikumtörvény még nem létezett, illetve az egyéb jogszabályi hátterek nem nyújtottak olyan erős támaszt ebben a kérdésben, mint ami elvárható lenne, ehhez képest is négy-öt esetben pozitív eredményekről beszélhetünk. Elképzelhető, hogy ezek a jogszabályok nem álltak még rendelkezésre, gondolom, ezért is lehetett ez a néhány eset, amiben eredményt tudtak elérni, hiába nem voltak ezek a törvények hatályban, attól még a vásárlók félrevezetése a vásárlók megtévesztése marad. Tehát ha egy termék csomagolásán nem egyértelmű, hogy melyik országból származik, és félrevezetheti a naiv vásárlót, akár már a mostani vita során is említett Boci csokik kérdésében vagy bármilyen más élelmiszer-ipari termék kérdésében, akkor az sérti a vásárlók jogait, és sérthet bizonyos jogszabályokat is még a régebbi jogszabályi körülmények között is.
Most nem akarok nagyon sok konkrét példát hozni, egyet azért hoznék. Városomban, Tatabányán volt az, hogy egy multinacionális vállalathoz tartozó üzlet csinált egy sarkot az üzletében, amire kiírta, hogy magyar termékek sarka, és oda több terméket is kihelyezett. Ebben az ügyben nem fordultak a vásárlók és a választópolgárok az önök hivatalához, viszont panasszal éltek az illetékes áruház vezetésénél, és az illetékes áruháznak tulajdonképpen az ott kihelyezett termékek 50 százalékát abból a sarokból el kellett távolítania, ugyanis nagyon soknál ez az ön által és a képviselőtársaim által említett megtévesztés, félrevezetés volt tapasztalható. Ami egy érdekes kérdés egyébként még a hivatal működésével kapcsolatban, hogy nagyon sok olyan területet érint a működése, ami hatáskör-összefolyást, hatáskör-keveredést eredményezhet, illetve okozhat a rendszerben, gondolok itt arra, hogy rengeteg olyan ügyük van, ami esetleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével közös mederben folyhat vagy közös problémát érint, vagy beszélhetünk akár a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségről is, amivel szintén nagyon sok közös ügyeik lehetnek. Nem tudom, milyen módszereik vannak az esetleges párhuzamosságok kiküszöbölésére, ilyen szinten léteznek-e együttműködési megállapodások akár az említett szervezetekkel, akár olyan szervezetekkel, amelyeknél még szintén felmerülhetnek esetleg ilyen összefolyások, illetve párhuzamos ügymenetek.
Fontos kérdés még, hogy milyen lehetőségei vannak a hivatalnak a bírságolásra, hogy elég-e az, hogy most ez szubjektív megítélés kérdése bizonyos cégeknél, bizonyos vállalkozásoknál, hogy alacsony vagy esetleg túl magas bírságot határoz meg a hivatal. Én túl magas bírságról nem is beszélnék, inkább alacsony bírságokról beszélnék. Persze ön az expozéjában említette, hogy ez nagyon sok esetben azért fordul elő, mert hiába vét akár egy vállalkozó is e jogszabályok ellen, és jogosulttá válik arra, hogy a hivatal egy bírságot kiszabjon, de esetlegesen nagyobb kárt okozna egy magasabb bírság, mint egy alacsony bírság, mert sok esetben ennek a vállalkozásnak a működését ellehetetlenítené. Egyébként vannak olyan esetek - akár vásárló megtévesztése vagy akár fogyasztóvédelmi ügyek is -, amelyeknél véleményem szerint nem is lenne baj az, ha bizonyos vállalkozások működését egy magas mértékű bírság esetleg ellehetetlenítené. Egyébként ugyanezt érteném a multinacionális cégekre is, és a multinacionális cégeknél, illetve akár kereskedelmi egységeknél az egyéb visszaélések során alkalmazott szankciókra miért nem lehet ezeknél esetleg bizonyos termékeket betiltani, bizonyos tevékenységektől eltiltani azokat, akik esetleg ezek ellen a jogszabályok ellen vétenek.
A másik érdekes kérdés, ami inkább a jövőbe mutatva érdekes kérdés, persze a múltban is történtek ilyen visszaélések, de a jövőben még több ilyen visszaélésre lehet számítanunk, ez pedig a cégekre, vállalatokra, illetve szolgáltatókra kivetett kötelezettségek áthárítása a vásárlókra. Ez régebben is előfordulhatott, régebben is tapasztalhattunk ilyen irányú visszaéléseket, de most a jogszabályi változások tengerében, amikor már hatályba lépett a telefonszolgáltatókkal kapcsolatos díjak bevezetése, vagy beszélhetnénk a nemsokára hatályba lépő tranzakciós adó bevezetéséről, itt elég erős a félelmem, illetve elég erős a lehetősége annak, hogy ezekben az esetekben a régiekben és a bejövő új esetekben is a szolgáltatók a terheiket igenis át fogják hárítani sajnos a fogyasztókra. Azt nem tudom, hogy a hivatalnak vannak-e esetleg ezzel a problémával kapcsolatban koncepciói, vannak-e esetleg tervei azzal kapcsolatban, hogy a most már meglévő visszaéléseket, illetve a jogszabályi változások következtében még tágabban jelentkezhető visszaéléseket hogyan kívánja feltárni, és milyen lépéseket tervez ezekkel kapcsolatban.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
