MANNINGER JENŐ
MANNINGER JENŐ
MANNINGER JENŐ, a vizsgálóbizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Engedjék meg, hogy az írásban leadott jelentést, amelyet a bizottság támogatott, röviden kiegészítsem, és részben összefoglaljam. A bizottság feladatát meghatározta az országgyűlési határozat, amely a Volánbusz 2002-2010 közötti gazdálkodását, az úgynevezett reorganizációs programját volt hivatott értékelni. Ismeretes, ebben az időszakban a Volánbusz, amely Budapest és agglomerációja buszközlekedését bonyolítja, így tulajdonképpen az ország harmadik legnagyobb közlekedési vállalatának számít a MÁV és a BKV után, talán a GYSEV-et most nem számítva, kétségtelenül a legnagyobb Volán-társaság, rendkívül jelentős.
(20.10)
Ezért volt igazából érdekes az a reorganizációs program, amit végrehajtottak. Annál is inkább, mert mint azt korábban egy kormány által lefolytatott vizsgálat is megállapította, több mint 5 milliárd forint értékben adtak el a reorganizáció során ingatlanokat, szinte kizárólag off-shore cégeknek. Így tulajdonképpen a közvagyon olyan cégek tulajdonába került át, amelyek tulajdonosait nem ismerhettük meg. Az országgyűlési határozat kitért erre is, hogy a bizottság folytasson kutatást, illetve próbálja föltárni az off-shore hátteret.
Ezenkívül a 2002-2010 közötti időszakban a Volánbusz Zrt. reorganizáció címén jelentős vonalkiszervezéseket, szolgáltatáskiszervezéseket is hajtott végre. Azért mondom, hogy jelentős, hiszen általában, a többi Volán-céghez képest nagyságrendekkel több járatot szervezett ki. Itt is egyértelmű volt a politikai irányítás, a politikai ráhatás a kiszervezés megvalósítására. A bizottság munkája során meghallgatta a cég volt vezetőit és azokat, akik ezeknek az ingatlanértékesítéseknek a végrehajtásában, valamint a buszszolgáltatás kiszervezésében elérhetők voltak. Néhány személy nem jelent meg. Illetve azt meg kell állapítani, hogy a bizottság lehetőségei, noha igyekezett kideríteni, hogy az off-shore háttérben kik, milyen cégek állhattak, nyilván az off-shore szabályozásból is adódóan sajnos bizonyos szempontból korlátozottak voltak. Bár úgy gondolom, a bizottsági jelentésben leírt kapcsolati háló így is jelentős információnak minősíthető. De kétségtelen, ilyen módon azt a hátteret, hogy pontosan kik, milyen cégek alkotják, itt teljes egészében föltárni ilyen módszerekkel nem lehet.
Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy 2010 után ez a tulajdonosi háttér átrendeződött, ma már azért sem tudjuk megállapítani, mert 2010 után, érdekes módon pont a kormányváltás időszakában, elindult egy tulajdonosi átrendeződés, ami aztán folytatódott, és mint ismeretes, 2012-ben már a törvények nem teszik lehetővé az ilyen off-shore cégek közreműködését. Tehát ilyen módon ez a veszély mára elmúlt.
El kell mondanom, hogy az ingatlanértékesítésekkel kapcsolatban a bizottság megállapította, szemben más véleményekkel, ahol azt állapítják meg, hogy különösebb szabálytalanságok nem történtek, hogy szinte csak szabálytalan értékesítések voltak. Kétségtelen, hogy ennek rendje, módja, műfaja rendkívül összetett és változatos. Hol a cég alapító okiratában foglaltakat nem tartották be, hol a vagyonértékelés szabályait nem tartották be, hol a közbeszerzés időpontja alatt készítették el a vagyonértékelést. És még nagyon sok szabálytalanságot lehetett észrevenni és dokumentálni.
Az értékekkel kapcsolatban is lehet megállapításokat tenni. Kétségtelen, hogy elsősorban nem az értékesítési értéket lehet egyértelműen kifogásolni, habár itt is nagyon komoly problémák merülnek fel. Például az Andor utcai telepet eladta a Volánbusz Zrt., hogy csak a nagyságrendeket érzékeltessem, és 4 hónap múlva a vevő továbbadta, és 700 millióval többet kapott ugyanazért az ingatlanért. Ennek természetesen a jogi relevanciája rendkívül nehéz megítélés alá esik, egyébként ezt vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Azt hiszem, egyértelműen elmondható az, hogy nem kellő gondossággal jártak el, ha később ilyen felárral tovább lehet adni. És sorolhatnánk még ezeket az eseteket, de én ezt nem teszem, mert a jelentésben egyértelműen leírtuk ezeket, hogy milyen szabálytalanságokat lehetett észrevenni.
Természetesen a vizsgálat során támaszkodtunk más vizsgálatokra. A Nemzeti Vagyonkezelőnek volt egy alapos vizsgálata 2011-től, amelynek megállapításait felhasználtuk. Ők is vizsgálták ezeket a kérdéseket, például a buszos szolgáltatás kiszervezését. Azt kell mondjam, mint említettem, itt is azt lehet látni, hogy politikai nyomásra történt, hiszen a többi Volán-cégnél sokkal jobban kiszervezték. Nyilvánvalóan itt is fellelhető egy olyan szándék, a szolgáltatás kiszervezésénél, hogy bizonyos érdekcsoportok kezébe kerüljön. Általában meg lehet figyelni, hogy a szolgáltatást végzők között tulajdonosi összefonódás is fönnállt. Sajátosan értelmezte a Volánbusz Zrt. vezetése, egyértelműen mondhatjuk, az MSZP-hez kötődő vezetése a hazai vállalkozók foglalkoztatását, a hazai ipar támogatását. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy néhány hazai cégnek, ami persze off-shore tulajdonban volt, adták ki a buszos szolgáltatásokat egy nagyon furcsa tenderkiírással. Ezt később módosították is. A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vizsgálata megállapítja, hogy 540 millió forintot indokolatlanul fizettek ki ezeknek a vállalkozóknak. Ezekkel az ügyekkel kapcsolatban az MNV Zrt. igazgatósága feljelentést tett. Ezek eredményét nem áll módomban ismertetni, hiszen információim szerint ezek a feljelentések nyomozati szakaszban vannak, de a bizottság természetesen tanulmányozta ezeket a kérdéseket, és ehhez nem fűzött további feljelentést. Hiszen remélhetőleg ezek kivizsgálása alapos lesz, és eredménnyel fog járni.
Azt is meg kell állapítani a cég vizsgálata során, hogy a 2010-es időszakot követően átalakult a tulajdonosi szerkezet, eltűntek az off-shore hányadok, de megjelentek olyan tulajdonosok, akik között szintén megfigyelhető a korábbi vezérigazgató és a tulajdonosok közötti, ha sok esetben nem is közvetlen, de mindenképpen kapcsolat. Ez természetesen azt mutatja, hogy bizonyos információs körben végezték ezeket a szolgáltatásokat. Talán nem véletlen, hogy ilyen arányú kifizetések is történtek ezeknek a cégeknek a javára.
Összességében a jelentés tehát ilyen módon, miután folyamatban van hat feljelentés, a bizottság feljelentésre vonatkozót nem kért fel, viszont kérte, hogy küldjük meg a bizottsági kihallgatások jegyzőkönyvét a nyomozó hatóságnak, hogy a bizottsági üléseken elhangzottakat is vegyék figyelembe. Sajnálatos módon, mint említettem, az off-shore társaságoknál nem tudott a bizottság továbblépni, hiszen azok, akik kapcsolatban is álltak valamilyen off-shore megbízóval, itt tagadták, illetve azt vallották, hogy ők nem tudják, kik a valódi tulajdonosok. Mondom, az eljárás úgy is van kidolgozva, hogy sokszor tényleg nem is tudhatják, ki adja nekik a megbízásokat.
Azt gondolom, hogy azokat a tanulságokat mindenképpen le lehet szűrni egyrészt, hogy nagyon helyes volt az, hogy a közvagyonnal kapcsolatban lévő üzleti vállalkozásoknál az off-shore tulajdonlás nem lehetséges, tehát egyértelműen kell nyilatkozni a tulajdonos hátteréről. Pontosan ez a példa mutatja meg, mennyire veszélyes az, ha a közvagyon off-shore hátterű cégek kezébe kerül. Másfelől pedig a szolgáltatások kiszervezése is azt mutatja, hogy csak egy sokkal jobban szabályozott közbeszerzéssel, és nem utólag megváltoztatva a közbeszerzési kiírást, lehet jó eredményeket elérni.
Vita volt, hogy a szolgáltatáskiszervezés megfelelő-e vagy sem. A bizottság ebben nem foglalt állást, hiszen nem ez a kérdés, hogy most a kiszervezést mint olyat megítéljük, hanem a konkrét esetben azt lehet mondani, hogy az ilyenfajta kiszervezés egyértelműen hátrányokkal járt. Azt is meg kell állapítani azért, hogy a Volánbusz Zrt. gazdasági helyzete nem hasonló, tehát nem kellett vizsgálni olyan értelemben, mint a MÁV Zrt.-t, vagy nem hasonló a BKV Zrt.-hez, hiszen sokkal kedvezőbb piaci háttérrel, kedvezőbb adottságokkal rendelkező cégről van szó. Hiszen a buszos vállalkozások, az autóbusz-üzemeltetés általában nyereséges vagy nyereséghez közeli vállalkozás, mint az utóbbi évtizedben a Volán-cégek ezt bizonyították. Tehát ilyen értelemben tulajdonképpen a cég működőképességét nem veszélyeztette ez, de azt lehet mondani, mégis egyértelműen látszik, hogy ha 2010-ben nincs kormányváltás, akkor nagy valószínűséggel tovább mennek ezek az off-shore cégek, tovább történik a kiszervezés.
(20.20)
Tehát maga a buszos szolgáltatás egy Magyarországon ismeretlen, csak feltételezhető, de jogi értelemben ismeretlen cégcsoport tulajdonába ment volna át, és azt hiszem, nem kérdés az, hogy ez előbb-utóbb a közszféra számára is egyértelműen komoly veszteséget jelentett volna.
Így is természetesen az ingatlanértékesítések kapcsán felvethető nemcsak szabálytalanság, hanem vagyoni értékvesztés is, például a Fóti utcai ingatlan esetében, ahol húsz évre 5,5 milliárdot kell kifizetni adott esetben a bérlő számára. Tény, hogy elvégzett egy beruházást, tény, hogy kifizette az ingatlan vételárát, de egyértelműnek látszik itt is az ügyeskedés, hogy gyakorlatilag a beruházást kiszervezték cégen kívül, egy külső cég végezte el a beruházást, amit aztán tulajdonképpen egy ilyen bérleti konstrukció segítségével visszavásárolt. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy ez is a közbeszerzés rafinált kikerülése, amelyben természetesen megsértették több esetben is a szabályokat, de mindenképpen mutatja az ügyeskedést.
Ennyivel kívántam kiegészíteni az előterjesztést. Megköszönöm a vizsgálóbizottság munkáját segítők közreműködését. A bizottság - mint összefoglalóan megállapította - a határozati javaslatokat megválaszolta, illetve javaslatokat tett a bizottsági munka kapcsán. Mint említettem, az off-shore cégek tulajdonosaival kapcsolatos veszélyek elmúltak, a feljelentéseket megfogalmazták, azoknak a tárgyát ismertettük, és ezenkívül a bizottság mellékletben vázolta az általa feltárt kapcsolati hálót is, amely egyértelműen kibontakozott a cégek körül.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
