TESSELY ZOLTÁN
TESSELY ZOLTÁN
TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2012. március 19-én elfogadott határozatával állította fel a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottságot. Mielőtt részleteiben kitérnék a bizottság érdemi munkájának ismertetésére, amely bemutatja azt is, hogy milyen körülmények között szabadult meg a Volánbusz valamennyi értékesíthető ingatlan vagyonától, érdemes előbb némi figyelmet irányítani a vizsgálóbizottság megalakulásának körülményeire és az előzményekre is.
A bizottság felállításáról szóló határozatot az Országgyűlés 316 igen szavazattal, 12 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadta el. A javaslatot természetesen támogatták a kormánypártok képviselői, de az ellenzéki pártok részéről a Jobbik, az LMP jelen lévő képviselői és az MSZP is, bár ott volt pár kivétel. Utóbbival érdemes lesz mégis a későbbiekben néhány szóban foglalkozni. A javaslatot - milyen érdekes - egyöntetűen elutasították a Demokratikus Koalíció pártjának a függetlenek soraiba száműzött képviselői, élükön Gyurcsány Ferenccel. Ez lehet érdekes, de semmiképpen sem lehet meglepő mindazoknak, akik nyomon követték a volt szocialista miniszterelnök eddigi politikai tevékenységét. A vizsgálóbizottságnak ugyanis kiemelt feladatai között szerepelt a Volánbusz által 2005 és 2008 között közel 5,5 milliárd forint értékben lefolytatott közvagyon értékesítése során az állami tulajdonnal való gazdálkodás elvei érvényesülésének, az eljárások etikusságának és a közpénzek felhasználásának a vizsgálata. Szeretném emlékeztetni önöket arra az egybeesésre, hogy ez a 2005 és 2008 közé eső, a Volán-tulajdont privatizáló időszak Gyurcsány Ferenc regnálásának gerincét képezi. Említett úr gerincével kapcsolatos vizsgálatok lefolytatása azonban engedelmükkel nem tartozott a vizsgálóbizottság feladatkörébe.
Visszakanyarodva a Volán-vizsgálóbizottság megalakulásának körülményeihez: annak felállását nemcsak Gyurcsány Ferenc és társai, hanem három szocialista képviselő sem támogatta. Köztük volt Veres János is, aki az említett időszakban pénzügyminiszterként nemcsak a korábban beígért adócsökkentések visszavonásáért, a költségvetések kozmetikázásáért, az őszödi beszédben megénekelt trükkök százaiért, hanem az állami vagyonnal való gazdálkodásért is felelős volt a vizsgált időszakban. Pontosabban: vélhetően inkább felelőtlen volt, ugyanis a bizottság vizsgálatai során azt tapasztalta, hogy a Volánbusz gyakorlatilag a mindennapi költségeinek a finanszírozása érdekében valamennyi értékesíthető ingatlan vagyonától megvált, és a befolyt bevételeket rövid időn belül teljeskörűen felélte. A vizsgált telephely- és állomásingatlanok eladására és egyéb vagyonelem értékesítésére többségében a társaság saját magára nézve hátrányos szerződéseket kötött. Egyértelműen megállapítható, hogy a Volánbusz felelőtlenül járt el a vagyonértékesítések során.
Érdemes megismételnünk néhány egyszerű kérdést. Ki vezette ekkor az országot? Gyurcsány Ferenc. Ki volt az ő pénzügyminisztere, ki felelt az állami vagyonnal való, így végül is az állami tulajdonban lévő Volánbusszal kapcsolatos gazdálkodásért? Veres János. Ki felelt az említett időszakban a közlekedésért és a gazdaságért? Olyan kaliberek, mint Kóka János 2007-ig, majd Bajnai Gordon 2008-ban. Ahogy azt a bizottság által készített jelentés rögzíti is, az állami vagyon felügyeletéért felelős akkori miniszter politikai felelőssége állapítható meg a tekintetben, hogy a Volánbusz “a reorganizációs programjának végrehajtása során az ismertetett hiányosságok, illetve jogi anomáliák következtében a vagyonértékesítések, nem utolsósorban közbeszerzési szabályok be nem tartása okán a társaságnál hozzávetőlegesen 5,5 milliárd forint összegű vagyonvesztést eredményeztek”.
Mindezzel összefüggésben hat, a jelentésben ismertetett büntetőeljárás van folyamatban. Tyű, a hétszázát neki! - ahogy azt Gyurcsány Ferenc mondaná nagy kedvvel, persze, ha nem újra éppen arról lenne szó, hogy egykori kormányának tagjaival, Veres Jánossal, Kóka Jánossal és Bajnai Gordonnal, aki éveken át Gyurcsány kulcsminisztere volt, hogyan árusították vagy árusíttatták ki az országot.
(20.30)
Az már csak hab a tortán, hogy a Magyar Szocialista Párt éppen azt a Göndör Istvánt delegálta a vizsgálóbizottságba, aki az Országgyűlésben nem szavazatával Gyurcsány Ferenccel karöltve elutasította a vizsgálóbizottság felállítását.
Ezek után most szeretném bemutatni a bizottság munkája során tett megállapításokat. Az előzmények után nem lesz meglepő, hogy az előző kormányzás éveiben szinte már megszokott megoldások tömkelege kerül majd ismételten az asztalra, trükkök százai. Sorba véve az Országgyűlés által feltett kérdésben érintett ingatlanok listáját: a szentendrei műszaki telep esetében felszínre került, hogy az ingatlan értékesítése szabálytalanul történt, ugyanis a vevő egészen egyszerűen nem felelt meg a pályázati feltételeknek, nem volt a pályázat beadásakor Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság. Hogy ez ne jelentsen problémát, a vezérigazgató hatáskörét túllépve vágta át a gordiuszi csomót, okot adva ezzel a NAV bűnügyi igazgatóságának és a BRFK-nak a nyomozás megindítására. A vevő később nagyságrendileg 75 millió forint adótartozást halmozott fel, és jelenleg a felszámolása folyamatban van.
A Szabolcs utcai ingatlan esetében megállapíthatóvá vált, hogy a vásárló - jelenleg is felszámolás alatt álló cég - semmit nem kezdett a területtel, mindamellett, hogy a Volánbusz ez esetben figyelmen kívül hagyta a 2004. évi versenyeztetési szabályzat rendelkezéseit, és ki sem írta a pályázatot.
Az Andor utcában egy “sikeres” pályázat eredményeként a megvásárló az eredetileg 2,84 milliárd forintért vételezett tulajdonjogát négy hónap elteltével 3,5 milliárd forintért adta tovább, ez lényegében 660 millió forint haszon, sajnos nem az államnak, hanem a Wallis-cégcsoport érdekeltségi körébe tartozó cégnek. A NAV jelenleg is vizsgálja az ingatlan értékbecslésének, illetve a bérbeadásnak a körülményeit, valamint a kifizetett több mint 63 milliós ügyvédi jutalék jogosultságát.
A szentendrei autóbusz-állomás esetében az értékesítés a szakértői vélemények szerint sem szakmai, sem pénzügyi szempontból nem volt indokolt. Nem meglepő ezek után, hogy a szerződésben vállalt beruházási kötelezettség sem valósult meg. Itt ráadásul a szükséges kártalanítások a pályaudvaron lévő üzletek bérlői felé a 350 milliós bevételből 317 milliót vittek el, gyakorlatilag mindösszesen 32 milliós bevételt hátrahagyva. A kártalanítási összegek a bérlők adóbevallásában nem szerepelnek, számla is csak egy esetben került kiállításra, így a kifizetések léte is megkérdőjelezhető. Ebben az esetben is tart a NAV-vizsgálat a kártalanítások kifizetésének körülményei kapcsán, valamint a bizottság tudomására jutott az is, hogy dr. Vereczkey Zoltán, a Volánbusz igazgatósági tagja bejelentéssel élt a Nemzeti Nyomozó Iroda felé.
Némi felüdülést jelenthetne ezekhez képest a gödöllői műszaki telep ügye, ahol csupán a jogi közreműködéssel megbízott Pál és Társa Ügyvédi Iroda 1,2 millió forint plusz áfa közbeszerzésmentes eljárási díja merült fel kérdésként, hiszen ennek a munkának az ellátására a Volán jogi irodája is alkalmas lett volna. Valamint az is felmerült, hogy a Neobusz Kft. miért fizetett 30 millió forint plusz áfa összegű tanácsadási díjat egy bizonyos ügyvédi irodának.
Hogy ne legyen időnk megnyugodni, azonnal itt az érdi műszaki telep értékesítése, ahol a 2006. évi üzleti és fejlesztési tervben még 465 millió forint tervezett eladás helyet végül 265 millió forint plusz áfáért valósult meg az adásvétel egy egyéni vállalkozó részére. Ráadásul itt is megállapítható, hogy túllépte a hatáskörét a vezérigazgató úr, hiszen egyéni döntése nyomán született jóváhagyás az üzletről. A bizottság ez esetben is megállapította, hogy indokolatlan volt a vagyonvesztés, és az megtörténhetett. A visszabérléssel kapcsolatos szerződés lejártával - ez év végétől - a Volánbusz teljesen kiszolgáltatott helyzetbe fog kerülni. Szintén az érdi műszaki telep értékesítésénél szembeszökő volt a Tesco parkolójában három parkoló havi 600 ezer forintos bérleti díja.
Most pedig egy olyan ügyletet is szeretnék megemlíteni, amely a jelenlegi vezetés mozgásterét is szűkíti, kiszolgáltatott helyzetet teremtve. A fóti telep bérlésének köszönhetően a Volánbusz húsz év alatt nagyságrendileg 5,5 milliárd forint plusz áfa összegű bérleti díjat fog kifizetni az East Gate Business Park Ingatlanfejlesztő Kft. részére, bármilyen versenyeztetés lefolytatása nélkül. Mivel itt is kiderül a közbeszerzési törvény megsértése, dr. Vereczkey Zoltán ez ügyben is bejelentéssel élt a Nemzeti Nyomozó Iroda felé.
Fentieken túlmenően engedjék meg, hogy említést tegyek még néhány apróságról. Az alvállalkozókkal kötött vállalkozói szerződések szinte minden esetben a közbeszerzési törvény szabályait figyelmen kívül hagyva, indokolatlan költséget hárítottak át a Volánbuszra. Érthetetlen, miért vállalt minden szerződéses kényszer nélkül árfolyamkockázatot a Volán a magáncégek lízingelt buszainak a 6 százaléknál nagyobb devizaárfolyam-kockázatára és az inflációnál nagyobb üzemanyagár-változással kapcsolatban is.
A bizottság megállapította továbbá, hogy a Volánbusszal alvállalkozási szerződéses viszonyban álló gazdasági társaságoknál a 2010. évi kormányváltást közvetlenül követő időszakban, 2010. május és június hónap között kivétel nélkül tulajdonváltás következett be, és az üzletrészek off-shore tulajdonosai üzletrészeiket magyar magánszemélyek részére értékesítették. Megnyugtatásként hadd emlékeztessek mindenkit, hogy e problémát az Országgyűlés megoldotta azzal, hogy 2012. január 1-jén hatályba lépett az alaptörvény, melynek 39. cikke, valamint a kapcsolódó jogszabályok rögzítik, idézem: “A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.”
Szeretném mindezek mellett kiemelni azt is, hogy sem az ingatlanértékesítés, sem a kiszervezés során egyáltalán nem érvényesült a reorganizációs program azon kitétele, hogy a privatizáció - és a bizottság a kiszervezést is ebbe a körbe értette - során előnyben kell részesíteni a hazai magántőkét.
Mindezek alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a Volánbusz felelőtlenül járt el a vagyonértékesítések során. Mindez nem meglepő, hiszen a privatizáció mögött egy viszonylag jól behatárolható érdekkör rajzolódott ki, amelynek akár az is lehetett a célja, hogy hosszú távon megszerezze a Volánbusz ingatlanjait, kiszervezett tevékenységeit, egy esetleges csőd esetén átvegye a Volánbusz helyét a közösségi közlekedés piacán.
A vizsgálat eredményeként a bizottság az MNV Zrt., az Országgyűlés és a Volánbusz megfelelő szerveihez fordul, és javaslatot tesz a szükséges jogérvényesítések ügyében, valamint a társaság megfelelő működésének biztosítása érdekében.
Végezetül engedjenek meg néhány gondolatot a bizottság munkájával kapcsolatban. Amint az a jegyzőkönyvekből is kiderül, a bizottság által meghívott érintetteknek több mint 40 százaléka nem jelent meg a meghallgatáson, és a megjelentek többsége is a jogászok által köztudottan a feltárást hátráltató, azonban jogi következményekkel nem járó “nem emlékszem” szókapcsolatot használta. Mivel a javaslathoz kizárólag a Magyar Szocialista Párt képviselői fogalmaztak meg ellenvéleményt, azzal a feltételezéssel élek, hogy az Országgyűlés többi frakciója egyetért a vizsgálat eredményével.
(20.40)
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a szocialisták által megfogalmazott különvélemények alapvető indoka több esetben is a bizonyítottság hiánya, minimális jogi ismereteimre alapozva hadd jegyezzem meg, hogy a bizottság az ügyek feltárásáért és nem azok bizonyításáért felelős. Azokat majd a nyomozati szervek és a bíróság fogják megtenni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
