DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben különböző elképzelések kerültek napvilágra, mégpedig a legszegényebb, leginkább nélkülöző családok és állampolgárok ellátásainak a megnyirbálásáról, konkrétan a segélyplafon összegéről van itt szó. Az államtitkárság érvelése szerint azért kell bevezetni a segélyplafont Magyarországon, hogy ne lehessen nagyobb bevételre szert tenni a segélyekből, mint a munkából. Ez, kérem szépen, egy teljes szakpolitikai nonszensz. Az esetek döntő többségében itt egyhavi 20-30 ezer forintos ellátásról van szó, és ahhoz, hogy a minimálbér szintjét egyáltalán elérje ez a juttatás, az kell, hogy a különböző hónapokra ütemezett összegek valamilyen okból kifolyólag összetorlódjanak, és egy hónap alatt érkezzenek meg.
Sokkal inkább egy olyan indoklást lenne célszerű önök által megadni, amely arról szól, hogy Matolcsy György asztalfiókjából újabb megszorítás ugrott elő, hiszen szerepel is a legújabb csomagban, hogy 10-20, egyesek szerint 8 milliárdos megszorítást szeretnének azzal elérni, hogy a legszegényebb, a legnélkülözőbb emberektől elveszik a segélyek egy részét. Itt a tárca egy nagyon rosszindulatú és szakpolitikailag teljesen vállalhatatlan pénzbeszedést kíván végrehajtani, ismét hangsúlyozom, hogy már megint a legkiszolgáltatottabb emberek kárára, és főleg azért irreleváns az, amit önök mondanak, mert itt már választásról egyáltalán nincs szó. Ha valaki tartósan munkanélküli ebben az országban, akkor, ha van közmunka a környezetében, akkor elviszik, ha nem fogadja el, akkor viszont egyáltalán nem kap semmiféle segélyt. Így tehát gyakorlatilag arról van szó, hogy ha van közmunka, ott a segélyezés nem alternatíva, ott, ahol pedig nincsen közmunka és nincsen piaci munka, ott marad a segély. De ugye nem ezektől az emberektől akarják elvenni az utolsó fillérjeiket?
Látva tehát azt, hogy önök mennyire tarthatatlan szakpolitikai érveket sorakoztatnak fel, itt nyilvánvaló, hogy egy leplezetlen pénzbeszedési szándékkal rukkoltak elő. Kérdezem tehát önöktől azt, hogy pontosan kire céloznak. A munkaképtelen emberekre? Azokra, akik betegek és ezért nem dolgozhatnak? Vagy mondjuk, azokra a kisgyermekes anyákra, akiknek nincsen bölcsőde a falujukban, és ezért nem tudnak elmenni közmunkára, mert nem tudják kire hagyni a gyereküket? Vagy olyan emberekre, akiknek a falujában, településén nincsen közmunka, és ha megszakad, konkrétan akkor sem tud találni magának munkát?
Miért nem azon dolgoznak önök ott, a tárcánál, tisztelt államtitkár úr, hogy végre kijussunk a szociális válságból, a nyomorból? Miért ilyen ötletekre futja csak önöktől? (Taps az LMP soraiban.)
