DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Igazából nem is válaszolok, hanem ott folytatom, ahol képviselő úr abbahagyta, hiszen valóban nagyüzem volt nemzetpolitikai téren az elmúlt héten, és ez még folytatódik is, hiszen nemcsak Diaszpóra Tanács és MÁÉRT, nemcsak a Bethlen Gábor Alap éves beszámolója volt itt napirenden a parlament felső- és alsóházi termeiben vagy más-más helyiségeiben, a Vadászteremben, hanem a jövő héten a Magyar Ifjúsági Konferenciának is ülése lesz. Tehát egy teljes ív bontakozik ki nemzetpolitikai téren, amely ív ebben a kormányzatban indulhatott csak újra, hiszen korábban volt egy nagyon hosszú, több éven át tartó, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségéhez köthető hiánya a párbeszédnek, a magyarok és magyarok közötti párbeszédnek.
A Diaszpóra Tanácsot viszont már ez a kormányzat hívta életre abból a célból, hogy sokszor, amikor az erdélyi tömbmagyarságnak vagy a felvidéki határ menti magyarságnak a kérdése vetődik föl, akkor amellett egy-egy kisebb, párezres, pár tízezres diaszpórában élő magyar közösségnek a problémái másodsorba kerülhetnek, nem koncentrálódna rá akkora figyelem, és más típusúak is, mint itt a Kárpát-medencei magyarok problémái vagy feladatai, kérdései, bármiféle ügyei. Éppen ezért hívtuk életre a Diaszpóra Tanácsot, ami tehát egy kicsit másfajta megközelítésű, mint itt a Kárpát-medencei, általában tömbmagyarság kérdései.
(9.20)
De ettől függetlenül a MÁÉRT-ülésen a 11 határon túli szervezet, politikai pártok delegáltjai mellett a Diaszpóra Tanács képviselői is részt vesznek. Mára már a Diaszpóra Tanács 59 szervezetből áll, 3 szervezet megfigyelőként van jelen, és 10 szervezettel most bővült a legutóbbi találkozó óta a Diaszpóra Tanács összetétele.
A diaszpórából érkező magyarok számára az állampolgárság megállapításával kapcsolatos kérdések voltak a legfontosabbak. Egyszerűbb és rövidebb eljárást tudunk most már nekik garantálni nemcsak az egyszerűsített honosítás keretén belül, hanem azon túlmenően is: novemberben fogjuk tárgyalni azt a törvényjavaslatot, amelyik féléves utánajárás és igazolás helyett pár gombnyomással igyekszik megállapítani kinek-kinek a magyar állampolgárságát, magyar leszármazását. Ezáltal ha lejár az útlevele, mondjuk, két héttel, és azt meg szeretné hosszabbítani, akkor az nem egy féléves, akár a konzulátusra történő beutazással egybekötött procedúra lesz, hanem pusztán egy sokkal rövidebb állampolgárság-megállapítási, útlevél-hosszabbítási eljárás, ezzel is segítve az anyaországgal való kapcsolatukat.
A Julianus-programról már a képviselő úr is említést tett, ebben kívánjuk összegyűjteni a magyarság tárgyi örökségét, épületeket, művészeti tárgyakat, műalkotásokat, utcákat, könyvtárakat, múzeumokat, levéltárakat, mindent, ami a magyar kultúra tárházába befér.
A Nemzeti regiszter szintén 2011 októberében indult, erről is szó volt a MÁÉRT és a Diaszpóra Tanács ülésén. 45 ezer tagot regisztráltunk már, pontosabban regisztrálták magukat, van honlapja, a www.nemzetiregiszter.hu, és van Facebook-oldala is, amit javaslok mindenkinek, hogy keressen fel, és csatlakozzon ehhez a Facebook-közösséghez, nemhiába növekszik folyamatosan a látogatottsága.
Maga a Magyar Állandó Értekezlet - ahogy a képviselő úr is említette - már egy korábban elfogadott dokumentum alapján dolgozhat, “A magyar nemzetpolitika - a nemzetpolitika stratégiai kerete” című dokumentumra alapozva, és ha volt olyan pont, amelyet minden párt elismeréssel említett ezen az ülésen, az pontosan a külhoni magyar óvodák éve volt. 2012-t hirdettük meg ennek, ahogy a stratégiai dokumentumban is megállapítottuk: az oktatás különböző szintjeinek megerősítése kulcstényező a magyar identitás továbbörökítésében. Idén az eddig elhanyagolt területet, az óvodákat választottuk legfontosabb témánkká, az óvodaválasztás és az óvodai-iskolai beiskolázások kérdése fókuszba került most az idei nemzetpolitikában. Az volt a célunk, hogy felhívjuk a külhoni magyarság figyelmét az anyanyelvi óvodai nevelés fontosságára. Ennek megvalósításának legfontosabb eszköze az óvodai oktatás minőségének emelése, a magyar nyelvhasználatnak nemcsak egy színtérhez kötése, hanem a közösség alakítása, az identitás megteremtése, illetőleg az óvoda és az iskola közötti átmenet erősítése volt.
100 millió forintot különítettünk el a Bethlen Gábor Alapból ennek a célnak a szolgálatára. A körúton 12 ezer kilométert tettünk meg, 1500 gyerekkel, szüleikkel és pedagógusokkal találkoztunk. Módszertani csomagot készítettünk 30 szakértő részvételével, 4 főiskola bevonásával. Ez teljes mértékben átfogja a magyarországi óvodapedagógia jó tapasztalatait, jó gyakorlatait, ez segít az anyanyelvi fejlesztés sikerességében, a nemzeti identitás erősítésében. Továbbképzésekre is sor került: 93 óvónő vett ezen részt Magyarországról, az ősz folyamán pedig 3 ezer módszertani csomagot juttatunk el különböző Kárpát-medencei óvodákba.
A Határtalanul-program és a Kisebbségi Jogvédő Intézet, úgy láttam, egy másik napirend előtti felszólalásnak lehet még a témája, viszont a külhoni magyar óvodák éve sikerén felbuzdulva a jövő évet az oktatási intézményrendszer következő fázisának, a külhoni magyar kisiskolák évének döntötte el a Magyar Állandó Értekezlet.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
