DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azokkal a nemes célokkal, amelyeket ez előttem szólók elmondtak, természetesen az MSZP képviselőcsoportja is egyetért, mert mi lenne hőn áhítottabb cél e Ház falai között, mint a magyar ipar, a magyar gazdaság fellendítése, az export fellendítése, és ehhez minden ésszerű, célszerű, alapvetően a gazdaságpolitika lényegét érintő javaslatot fogalmazzunk meg és támogassunk.
(14.10)
Ez a javaslat viszont nem a dolog lényegét érinti, és meglehetősen különös, hogy a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot Dióssi Csaba, a Fidesz országgyűlési képviselője nyújtotta be, nem feltételezem, hogy a kormányzati szándéktól eltérően, mint ahogyan itt a kormány megnyilatkozásából kiderült. Én inkább azt gondolom, nyilvánvalóan kormányzati megrendelésre tette azt. Feltehetőleg képviselőtársamnak igen közel áll a szívéhez az Eximbank sorsa és tevékenységének a biztosítéki háttere. Az általa ebben a ciklusban benyújtott, ezzel együtt kettő törvényjavaslat közül ugyanis ez az egyik. Tehát ha átlagot számítunk, már több mint egy éve erre a javaslatra készülhetett a képviselő úr, mivel a másik törvényjavaslata a 2012. évi költségvetés egyik módosítása volt (Babák Mihály közbeszól.) a 2012. évi költségvetés eddigi 9 módosításából. Azt azonban nem bízták rá egyedül Dióssi képviselő úrra - ott ül mellette mosolyogva a tettestárs Babák Mihály személyében és természetesen a főnök, Dancsó József, hárman jegyezték ezt az ominózus költségvetés-módosítást -, tehát csak azt akartam felvezetni, hogy kellően komoly expozícióval készülhetett rá Dióssi képviselő úr, hogy a kormányzat helyett ezt a banki fedezetet eléggé élesen érintő törvényjavaslatot megfogalmazza és benyújtsa a parlamentnek.
Ez az eljárás - az az igazság, hogy már megszokhattuk önöktől - továbbra is meglehetősen cinikus, és álságos módon kényes ügyekben (Babák Mihály: Ó!) egyéni képviselő terjeszti elő a kormány javaslatait, hogy ne kelljen azokat előzetesen senkivel, jelen esetben még Babák Mihállyal sem egyeztetni, még a kormányon belül se legyen szükség egyeztetésre. Egy épp arra járó képviselő, jelen esetben a benyújtó ugyanis bármit előterjeszthet közigazgatási és társadalmi egyeztetés nélkül.
Maga a javaslat összesen két rendelkezést tartalmaz. Mindkettő pregnánsan mutatja a Fidesz és a kormány jogalkotással kapcsolatos, meglehetősen torz, öncélú és egy kicsit talán dilettáns, kapkodást sejtető elképzeléseit. A javaslat egyrészről fellazítja a tavaly éppen a Fidesz által elfogadott államháztartási törvény egyik garanciális rendelkezését, miszerint a hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírásának megkövetelése. Ez a hitelösszeg feléig történő fedezetbiztosítás azért - ha a szakmával foglalkozó képviselők is idefigyelnének, mint például Babák képviselő úr -, azt kell mondanom, nem olyan sok. Ha magánügyletről van szó, ennek pont a fordítottja szokott érvényesülni, hogy kétszeresen kell túlbiztosítani egy hitelt, tehát kétszer annyi fedezetet kell biztosítania a banknak a hitel összegéhez, itt az önök Áht.-ban foglalt alapértelmezése az volt, hogy ennek a negyedét, tehát az alapügylet felének megfelelő fedezetet kellett biztosítani - na, most még ezt is lelazítják. Azt mondják ebben az előterjesztésben, hogy minek a fedezet, ott az állam, ott az adófizetők pénze.
Ez a rendelkezés - leegyszerűsítve - annak a kockázatát hivatott csökkenteni, amikor az állam valakinek a tartozásáért kezességet vállal, és az adós nem fizet, ezért az állam köteles kezesként helytállni, vagyis fizetni. Az állam azonban nem tudja a követelését érvényesíteni, mert nincs mögötte fedezet, még az 50 százalék értékig sem, tehát - szlengben szólva - bebukja az egészet az adófizetők pénzéből. Ha ugyanis legalább az eredeti tőkeösszeg fele mögött lenne tényleges fedezet, amit önök most javasolnak megszüntetni, az állam már csak a másik felét tudja rossz esetben elveszíteni. Úgyhogy nem biztos, hogy annyira jó ez a javaslat. A jelen törvényjavaslat ezen garanciális szabály alól kivenné az Eximbankot, vagyis az olyan ügyletekhez is asszisztálhatna a bank, amelyek mögött még az alapügylet fele részében sem áll rendelkezésre fedezet. Az állam ezáltal jobban kockáztathatja majd az adóforintokat, illetve bizonyos kötvényeket, és fennáll annak a veszélye, hogy mindezt eredmény nélkül, veszteséggel teszi, merthogy az exportügylet ilyen, van, amelyik sikerül, van, amelyik nem.
A javaslat másik rendelkezése lényegében az előző ismertetett rendelkezés hatályát terjeszti ki, érdekes mód a múltra is, szemben mondjuk, azzal a jogállami gyakorlattal, hogy visszamenő hatállyal törvényt, ugye, nem nagyon illik alkalmazni vagy alkotni, ez sérti a jogbiztonság alapelvét. Tehát itt megint az állami kezességvállalás értékét, annak a kockázatát növeli meg a javaslat.
Összességében a most tárgyalt javaslat komoly szakmai aggályokat vet fel mind államháztartási, mind jogdogmatikai szempontból. Ennél azonban még súlyosabb kérdések merülnek fel a jogalkotás egyelőre csak feltételezhető valós célja kapcsán. Tekintsük át, mi lehet más, ugyanis a valódi cél egy olyan esetben, amikor a kormány egyre nagyobb bajban van, és pénzszűkében él a gazdaság, kiszárítja ez a gazdaságpolitika a hitelforrásokat. Egyre irreálisabb célnak tűnik sajnos a gazdasági növekedés, ha a Mercedes működésének a beléptétől eltekintünk, akkor 3 százalék a visszaesés az idén, tehát kudarc az önök gazdaságpolitikája, menekülnek sajnos a befektetők Magyarországról. Lehet, hogy Békés megyében másképp van, de sajnos az országos tendencia ezt mutatja, hogy ma kevesebb a befektető Magyarországon, mint korábban, és a miniszterelnök úr még ilyen kétes ügyletekbe is, mint a baltás gyilkos kiadása, belegabalyodik, nem riad vissza az ilyen merész húzásoktól sem.
Tekintettel az Eximbank fedezeti eltörlésére, adódik, hogy egy rátermett fideszes képviselő egyszer csak éppen arra jár, és azt javasolja, hogy az állami bank fedezet nélküli ügyletei mögött is állhasson állami kezességvállalás. Én úgy gondolom, azért valami olyan megokolás is van mögötte, amit itt nem tudhatunk, és szeretném óvni az előterjesztőt, hogy ilyen ügyletekbe bonyolódjon. Nehéz egy ilyen jogi kikönnyítés után felelősen dolgozni ezen a területen, úgyhogy önök rendkívül nagy felelősséget rónak ezzel az Eximbank vezetése nyakába, mert mi van, ha nem sikerül jól előkészíteni egy projektet, és még a fele sem lesz meg? (Babák Mihály: A biztosíték sehol? Nem érted?) Hát, itt van a biztosíték, hogy milyen részben bír ez megtérülni, vagy milyen összegekből. Tekintettel arra, hogy adófizetői pénzek vannak mögötte, én nyugodtabb lennék, ha legalább a fele fedezet, a fele pénz megmaradna.
Köszönöm, elnök úr.
