TÓBIÁS JÓZSEF
TÓBIÁS JÓZSEF
TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva Tapolczai képviselőtársamat, az jutott eszembe, hogy sok dologban nem értünk egyet, de abban messzemenőkig egyetértek vele, hogy ennek a törvényi szabályozásnak egy része, amely kimondottan a fogyatékosok számára nyitja meg az egyenlőséget és az általános elvet, hogy mindenkire egyformán vonatkozik, ez az elv érvényesül a törvényben, ezt messzemenőkig támogatom. Ez viszont nem von le semmit abból, hogy egy rész jó, de az egész úgy felesleges, ahogy van, és erre a mai vitában igyekszünk képviselőtársaimmal rávilágítani, hogy az 1989-ben megalkotott jogszabály hogyan és miképpen bírta ki az idő próbáját, hogyan, miképpen tudott neutrális, semleges maradni a választási eljárások lebonyolítása során az állam részére nyújtott szolgáltatásokban. Az, hogy mennyire csorbul ez a jelenleg, napjainkban éppen tárgyalandó törvényjavaslat megfogalmazásában, annak a képét vetíti előre, hogy valójában nem bővíteni igyekszik a törvényalkotó, illetve a Fidesz-többség a demokráciához való hozzáférést, bár a demokráciához nemcsak a választásokhoz való hozzáférés a legitim mód, hanem a munkavállalói szabadságban a gazdaságban is lehet érvényesíteni a demokráciát, merthogy a kompromisszumok, egyeztetések művészetéről van szó, de itt most a választójogi törvényről fogunk beszélni.
Meggyőződésem, abból kell kiindulni, be kell mutatni, hogy a jelenlegi szabályozás milyen eszközrendszerrel, milyen feltételekkel, milyen jogszabályi környezetben biztosítja az általános választásokon való alapelvek érvényesülését, és a jelenlegi jogszabálytervezet, amelyet éppen tárgyalunk, az hogyan, miképpen viszonyul ehhez. Ezért, ha megengedik, én a névjegyzék vezetésére vonatkozó hatályos törvényi rendelkezéseket konkrétan a választási eljárási törvény, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezéseit kívánom számba venni, annak alátámasztására, hogy a jelenleg alkalmazandó szabályok mellett milyen álságos és átlátszó az a kormánypárti javaslat, amely a választási feliratkozás általánossá tételére vonatkozik.
A hatályos választási eljárásról szóló névjegyzék egyik fontos adataként jelöli meg a választópolgár lakcímét, amely egyrészt meghatározza, hogy a választópolgár mely választókerületbe tartozik, másrészt alapját képezi a szavazóköri beosztásnak is. A választópolgárt a lakcíme szerinti névjegyzékbe kell felvenni. Az a személy, akinek sem bejelentett lakóhelye, sem bejelentett tartózkodási helye nincs, de az adott településen településszintű lakcímmel rendelkezik, választásra jogosult. Ezek a személyek a helyi választási iroda vezetője által kijelölt szavazókörökben szavazhatnak. A névjegyzék és a névjegyzékbe vételről szóló értesítés elkészítéséért a helyi választási iroda vezetője a felelős. A helyi választási iroda vezetője azokat maga készíti, vagy ezzel megbízhat más helyi választási irodát, kormányhivatalt, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát. A névjegyzék elkészítéséhez a személyi adat, a lakcímnyilvántartás adatai nyújtják az alapot. Ebből le kell válogatni azoknak a személyeknek az adatait, akik állampolgárságuk vagy egyéb státusuk, nagykorúságuk és lakcímük alapján választhatnak, majd törölni kell azokat, akik a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok nyilvántartásában szerepelnek, azaz aki jogerős ítélet alapján cselekvőképessége korlátozása vagy kizáró gondnokság alatt, illetőleg a közügyek gyakorlásának eltiltása hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az így megmaradt nevek és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok alkotják a névjegyzéket. A névjegyzék, illetőleg az értesítők elkészítéséhez szükséges adatállományokat a kormányhivatal, illetőleg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala bocsátja rendelkezésre.
A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala vezeti, a gyámhivatalok és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által nyújtott folyamatos adatközlés alapján. E nyilvántartást elkülönítetten kell kezelni, és csak a választójog megállapítása céljából kapcsolható össze a személyiadat- és a lakcímnyilvántartás. A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása nem nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be.
Nézzük, miről is szól a névjegyzék, mit tartalmaz! Családi és utónév, születési családi és utónév, lakcím, névjegyzékbeli sorszám, személyi azonosító. Abban az esetben, ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel, a névjegyzék tartalmazza a választópolgár születési idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát is. A névjegyzék a választópolgárok adatain kívül tartalmazza még a választás típusát, a választás évét, a megye, a település megnevezését, valamint a szavazókörök sorszámát. A helyi választási iroda vezetője a névjegyzék összeállításával egy időben elkészíti vagy elkészítteti a névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítőket.
Mit tartalmaz az értesítő? A választópolgár családi és utónevét, születési nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, egyéb technikai adatokat, a szavazás helyét és idejét, valamint a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat. Az értesítőt meg kell küldeni minden választópolgárnak, oly módon, hogy a szavazást megelőző 45. napig a kézbesítésük megtörténjen. Aki az értesítőt nem kapja meg, az a helyi választási irodától kérheti.
A névjegyzékben bekövetkező változásokat ez a vezető a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától és más jegyzőktől kapott értesítések, valamint a hozzá beérkezett jelzések alapján folyamatosan vezeti a szavazást megelőző második nap 16 óráig. A helyi választási iroda vezetője felveszi a névjegyzékbe a választópolgárt, ha a névjegyzékből törvénysértő módon kimaradt, például akinek a névjegyzékből történt kihagyását hivatalból vagy jelzés alapján észleli, vagy akit jogos kifogás alapján névjegyzékbe kell venni. Választójogot szerzett például a kiskorú házasságkötése esetén, vagy magyar vagy európai uniós állampolgárság, letelepedési engedély, menekültstátus megszerzése révén, választójogát visszanyerte, a településre beköltözött, az igazolás alapján az igazolással szavazni kívánó polgárt az illetékes szavazókör jegyzékébe, valamint az igazolás alapján névjegyzékbe vett választópolgárok jegyzékére veszi fel, egyidejűleg az igazolást bevonja.
A helyi választási iroda vezetője törli a névjegyzékből azt a polgárt, aki magyar vagy európai uniós állampolgárságát elvesztette, azt a polgárt, aki a választójogát elvesztette, azt a polgárt, akit jogos kifogás alapján a helyi választási iroda vezetőjének döntése vagy bírósági határozat alapján a névjegyzékből törölni kell.
Tisztelt Országgyűlés! Azért bátorkodtam untatni önöket, hogy ilyen részletességgel ismertessem a névjegyzék vezetésére vonatkozó hatályos szabályokat, hogy érzékeltessem, a nyilvántartási rendszer adott, a választási eljárási szempontból jól működik, bejáratott, szakszerű, a jegyzők által eredményesen alkalmazott szisztéma áll rendelkezésünkre.
Nem tudtak mondani az általános vita eddigi szakaszában egyetlenegy olyan szakmai érvet sem, hogy ennek a kiépített struktúrának mi okozná az önök általi felszámolását.
Lássuk most a személyiadat- és a lakcímnyilvántartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit! Ezek azt igazolják, hogy a feliratkozás bevezetése csak akkor és annyiban igazolható, ha az országos nyilvántartás működése nem lenne rendben.
(20.20)
Tehát a nyilvántartási törvény 3. §-a szerint olyan hatósági nyilvántartásunk van, amely a polgároknak a törvényben meghatározott személyi és lakcímadatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza.
A 4. § szerint a törvény hatálya alá tartoznak: a Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és letelepedett jogállású, valamint menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek; szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarországon gyakorolják; a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján honosított vagy visszahonosított, külföldön élő állampolgáraink, azaz a kedvezményesen honosított határon túli magyar állampolgárok; külföldön élő magyar állampolgárok, ha kérték, hogy őket vegyék fel a személyiadat- és lakcím-nyilvántartásba.
A kedvezményesen honosított vagy visszahonosított, külföldön élő polgárok adatai az állampolgári ügyekben eljáró szerv értesítése alapján hivatalból szerepelnek a nyilvántartásban. A 11. § (1) bekezdése pedig szövegszerűen rögzíti, hogy a nyilvántartás tartalmazza a polgárok lakcímét is. Nem igaz tehát, hogy a lakcímadatokkal nem teljeskörűen rendelkezik az országos nyilvántartás, legalábbis a törvényi felhatalmazás alapján ezzel rendelkeznie kell.
A 14. § jelöli meg, hogy a nyilvántartás szervei az adatokat milyen forrásból gyűjtik. Ezek között szerepel a külföldön élő, kedvezményesen honosított magyar állampolgárról az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által küldött értesítő is. Ez az értesítés tartalmazza a külföldön élő polgár esetében a természetes azonosító- és a külföldi lakcímadatait is. A 26. § pedig azt rögzíti, hogy magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgárnak a külföldi lakhelye megváltozását a központi szervnél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie. Az országos nyilvántartásban tehát átvezetik a külföldön élő, kedvezményesen honosított polgár lakcímváltozását, ha a változást bejelenti.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a farizeus magatartás, hogy önök folyamatosan a benyújtott törvényjavaslatban arra hivatkoznak, hogy mindez azért kell, hogy a határainkon túl lévő magyar állampolgárok - akikről úgymond nagyon széles skálán hol félmilliót hallunk, hol másfél millió emberről hallunk - hogyan fognak szavazni. Ha figyeltek volna, az elmúlt tíz percben arra tettem kísérletet, hogy felsoroltam az elmúlt 22 évben működő törvény összes paragrafusát - beleértve az önök által 2010-ben elfogadott módosításokat is -, amelyek a honosított állampolgárok szavazati jogáról szólnak.
Tehát aki a feliratkozási időszak első napján jogosult arra, hogy kérje a névjegyzékbe felvételét, a feliratkozási időszak előtti augusztus hónapban, azt veszi fel a Választási Központ; aki a feliratkozási időszak első napját követően válik jogosulttá arra, hogy kérje a névjegyzékbe vételét, jogosultságának megszerzését követően levélben tájékoztatja a választójoga gyakorlásának feltételeiről, a névjegyzékbevétel módjáról.
Nyilvánvaló, nyilvánvaló, hogy a választások lebonyolítására léteznek megfelelő nyilvántartások már ma is, hiszen önök el is ismerik a benyújtott törvényjavaslattal, hogy mindennek a genezise az, ami az elmúlt 22 évben kialakult Magyarországon, csak úgy tesznek, mint ha erről nem akarnának tudomást venni, hogy ez a típusú passzív feliratkozás, amit az államnak kell elvégeznie, megvan, csak azt mondják a javaslattal - ezt mondják ki konkrétan -, hogy erre mi képtelenek vagyunk az állam részéről megszervezni, ezért oda akarjuk adni aktívan a választóknak, hogy az ő terhüket nyomja ez a dolog, miközben minden rendszer rendelkezésre áll.
Persze kérdés, hogy hogyan vehetnek részt választásokon azok a határon túli magyar állampolgárok, akik egy fideszes képviselő szerint ötszázezren vagy több millióan vannak. A Fidesz szónokai az előzetes választási feliratkozás szükségességét azzal magyarázzák, hogy az a határon túl élő magyaroknak a lehetőséget adja meg, hogy szavazzanak. Ezzel lényegében ugye bevallják - az elmúlt 12 percben elmondottak alapján -, hogy a törvény minden eszközt, minden lehetőséget megad a magyar államnak, hogy ezt a feltételt a határainkon túl élő magyar állampolgároknak is biztosítsa.
Tehát szeretném önöknek nagyon őszintén mondani, hogy minden szakmai vitában van értelme paragrafusokról beszélni, hogy az az adott jogszabály kellően tudja-e biztosítani a választásokon való részvételnek az erősítését. Csak szeretném mondani, hogy ez nem szakmai kérdés, amit önök itt benyújtottak: tisztán és világosan egy politikai szándék. Világos, Kőszegi úr, egyet is értek önnel ebben, hogy ez egy politikai szándék, de akkor nevén kell nevezni, nem szabad arra hivatkozni, hogy csak azért, mert hogy a határainkon túl élő magyar állampolgárok hogyan fognak szavazni, vagy ettől lesz-e teljesebb a demokrácia.
A demokrácia attól lesz teljes, ha az állam saját magát korlátozná, hogy nem akarna beleszólni adminisztratív eszközökkel abba, hogy ki és hogyan vehet részt a választásokon. Nem megyek abba az élethelyzetbe bele, hogy arról kezdjek mesélni, hogy van-e az a 48 éves keseredett ember, aki az elmúlt huszonév alapján érzi úgy, hogy már reménytelen a helyzete, és most még azt kérik tőle, hogy ahhoz, hogy változtasson akár csak idealisztikusan a helyzetén, ezért induljon el, fizessen azért kétezer forintot, hogy bejusson egy városba, hogy leregisztrálja magát úgy, hogy két héttel a választások előtt már nem mozdulhat sehova?! Ne haragudjanak, képviselőtársaim, ez álságos és vicces! Vicces, őszintén mondom, vicces az, amit önök csinálnak.
Egyet nem tudnak megváltoztatni, higgyék el: amíg lesz Magyarországon szavazás, amíg lesz urna, és lesz olyan szavazólap, ahol nem önök írják meg előre, hogy mi a végeredmény, addig önöket le fogják váltani; nem azért, mert mi mondjuk, hanem azért, mert a politikájuk olyan, és ezzel a törvénnyel csak azt erősítik, hogy szűkíteni akarják a hozzáférést a társadalmi kontrollban, szűkíteni akarják abban, hogy egy szavazás útján a véleménye a választópolgárnak eljusson önökhöz. Ez a törvény csak erről szól (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), de higgyék el, a változást nem tudják megállítani.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
