DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Hasonlóképpen kezdem a hozzászólásomat, mint az előbbi napirendi pontnál, hogy tulajdonképpen nincs semmi gond ezzel a törvényjavaslattal, hacsak az nem - hogy kicsit kötekedjek is -, hogy kell-e erről önálló törvényt alkotni, nem lett volna-e jobb esetleg a stabilizációs törvény módosításával kezelni. De ez a kérdés talán megoldható majd módosító indítvánnyal.
Végül is nem ez a dolog lényege, hanem az, hogy persze, hogy ezt lehet támogatni, nyilvánvalóan illő, hogy egy ilyen magas rangú közjogi méltóságnak legyen vagyonnyilatkozata, annál is inkább, mert az egyik legjobban kereső állami vezetőről van szó; ugye, nem titok az, hogy az ő jogosan járó illetménye az átlagkereset kilencszerese - nem kevés pénz.
A problémám itt is mélyebben van, ott tudniillik, hogy attól tartok, kedves Rubovszky képviselőtársam, hogy lesz itt még más probléma is, nem csak az, amit most majd meg fog oldani ez a módosítás, a vagyonnyilatkozat megtételét, az tudniillik, hogy a Költségvetési Tanács elnöke semmiféle parlamenti kontroll alatt nem áll, az Országgyűlésnek praktikusan nincs semmiféle eszköze arra, hogy a tanácsnak, ennek a háromtagú grémiumnak a tevékenységét ellenőrizze, hiszen sem beszámolókészítésre nem kötelezi az Országgyűlés a Költségvetési Tanácsot, mint más fontos intézmények vezetőit, Nemzeti Bank, Állami Számvevőszék, ombudsman, Gazdasági Versenyhivatal, és így tovább, tehát nincs ilyen kötelezettsége a Költségvetési Tanácsnak.
(21.40)
És ami talán még gyakorlatiasabb vagy még fontosabb ennél, hogy nem kérdezhető. A tanács elnöke nem kérdezhető. Kérdezhető a miniszterelnök, kérdezhetők a miniszterek, kérdezhető a legfőbb ügyész, a Számvevőszék elnöke, a Nemzeti Bank elnöke - a Költségvetési Tanács elnöke nem kérdezhető.
Nekem speciel a helyzetem sajátos, mert egy szinten vagyunk Kovács Árpád úrral, és mint régi kollégák relatíve gyakran találkozunk, tehát nekem személy szerint a kíváncsiságomat ki tudja elégíteni, ha egy kávéra meghívom, vagy ő engem, de itt nem erről van szó. Az intézményi ellenőrzésnek semmiféle módja nem létezik, ami egy nagy mulasztása ennek.
Annak idején bátorkodtam javasolni a tisztelt kormányoldalnak, hogy ezt vegyék bele a stabilizációs törvénybe, sőt, azt megelőzően még az alaptörvénybe. A probléma az, hogy az alaptörvényt is módosítani kellene, ha elfogadnák ezeket az érveket, hogy tudniillik a Költségvetési Tanács elnöke, ha már ilyen magas közjogi pozícióba került, akkor legyen kérdezhető. Például én most megkérdezném tőle azt, hogy hogy van az, kedves elnök úr, hogy a két Matolcsy-csomagtól remélt összbevétel 764 milliárd forint a publikált számok szerint, mire a Költségvetési Tanács elnöke azt nyilatkozza, hogy ez legfeljebb a fele. Most akkor hogy van ez? Kinek hihet az érdeklődő állampolgár vagy képviselő: a nemzetgazdasági miniszternek vagy a tanács elnökének? Vagy az is érdekelne természetesen, hogy hogyan jutott a tanács elnöke arra a véleményre, miszerint ez a Matolcsy György által bejelentett két csomag összege a felét sem éri. Milyen módon számolta ezt ki?
Vagy a másik kérdés, hogy nem tekinti azt esetleg a tanács elnöke egyfajta kollektív felelőtlenségnek, hogy belevette az Országgyűlés a számvevőszéki törvénybe is meg a nemzeti banki törvénybe is azt a feladatot, hogy mindkét intézménynek szolgálnia kell úgymond - idézőjelben - a Költségvetési Tanácsot, és így elmosódik a felelősség. Mind az ÁSZ-nak, mind az MNB-nek megvan a maga világosan definiált feladata. Ebbe belemegy a Költségvetési Tanács segítése úgymond, és akkor nem lehet tudni, hogy kinek a véleménye fog megjelenni a közvélemény előtt vagy a parlament előtt. Megkérdezném azt is a Költségvetési Tanács elnökétől, hogy miért nem vesz részt a parlamenti vitákban. Elég gyakran kerülnek ide költségvetési kérdések, ő tisztelettel megjelenik, ő meghallgatja, ha muszáj, akkor felolvassa vagy elmondja az expozéját, és utána… - pedig az érdemi vitákban is részt vehetne.
Tehát nagyon sok kérdést lehetne föltenni a tanács elnökének, de még írásban sem lehet föltenni neki kérdést. Magánlevélben legfeljebb, vagy ahogy az előbb mondtam, kollegiális ismeretség alapján. Azt gondolom, ezek mulasztásai ennek az Országgyűlésnek, és törvénytisztelő állampolgár lévén, én ugyan nem értek az egész intézménnyel egyet, többször elmondtam, de ha már van, de jure, de facto létezik, akkor természetesen tudomásul veszem, és akkor alkalmazzuk rá azokat a játékszabályokat, amiket egy független, demokratikus jogállamban, mint amilyen Magyarország az alaptörvény szerint, a demokrácia egyik legfontosabb jellemzője az, hogy mindenki, aki közéleti tevékenységet végez, valamiféle kontroll alatt áll. Akár intézmény, akár vezető.
Ebben az esetben ez nincs meg, tehát azt kell mondanom, hogy sérült vagy igen-igen gyenge lábakon áll a magyar független demokratikus jogállam ezen a ponton, hogy tudniillik az Országgyűlésnek nincs módja arra, hogy ennek az igen fontos személyiségnek a tevékenységét, illetve az általa vezetett tanácsnak a munkáját kontrollálja. Ezek hiányosságok. Erre szerettem volna tisztelettel felhívni a kormánypárti képviselőtársaim figyelmét.
Természetesen az indítványt a magunk részéről megszavazzuk, mert az, hogy legyen vagyonnyilatkozat, egyrészt természetes, másrészt meg én a magam részéről nem tartom nagy horderejű kérdésnek, mert miért ne tenné meg akár egy felszólításra is a tanács elnöke.
Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
