DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Néha olyan érzésem van, hogy 2010-ben az emberek megelégelték azt a jólétet, amit a szocialisták teremtettek, és inkább rosszabbat választottak. Olyan szépen beszélnek az elmúlt nyolc évről a szocialista barátaink, és olyan kiváló gazdaságpolitikát folytattak, hogy egyáltalán nem is értem, hogy miért volt szükség az ő leváltásukra és helyette egy Fidesz-KDNP-pártszövetség által vezetett kormány megalakítására.
Mindenesetre ennyi kitérő után hadd beszéljek az előttünk lévő T/8750. számú törvényjavaslatról, amely törvényjavaslat igen fontos üzenetet hordoz. Szemben az eddig elhangzottakkal, azt tudom mondani a törvényjavaslatot átolvasva, hogy ez a fontos üzenet nem más, mint hogy a megújuló magyar adórendszer elindult a stabilitás útján. Mondom ezt azért is, mert a főbb adónemek, a leginkább fontos adókulcsok területén az előterjesztett törvényjavaslat nem tartalmaz változást - ez egy fontos értéke ennek a javaslatnak. Fontos érték az is, hogy a megfogalmazott javaslatok törekszenek az adózókat érintő eljárási, technikai kérdések egyszerűsítésére, az adóhatóságnak és az adózóknak is könnyebb ügyintézésre adnak lehetőséget.
A Fidesz-KDNP-pártszövetség a javaslattal konzekvensen szolgálja azt a gazdaságpolitikát, amely reményeink szerint kivezeti Magyarország gazdaságát abból a szakadékból, amibe a 2010 előtti kormányok vezették. Célunk az, hogy a magyar társadalom, de egyébként minden modern társadalom gerincét alkotó középosztály stabilan bízzon az adórendszerben; bízzon abban, hogy az adózás szolgálja a munkavállalási kedv megerősödését, a demográfiai krízishelyzet orvoslását. E szándékokat, irányokat szolgálja, hogy 2013. január 1-jétől csökken a magyar középosztály adóterhelése. A félszuperbruttó teljes kivezetésével 2013-től egy egyszerű és arányos adókulcs működik majd Magyarországon, ami csaknem egymillió embert érint, 4 százalékkal csökken a középosztály adóterhe.
Hozzá kell tennem, hogy amikor olvasom az ellenzéknek a többkulcsos adórendszerre visszakacsintó úgynevezett gazdasági programjait, azt nem értem, hogy ez a többkulcsos adórendszer miképpen kezelné azokat a kedvezményeket - gondolok itt a családi kedvezményekre -, miképpen kezelné azt a helyzetet, ha egy házaspár egyik tagja átlagon felül keres, a másik pedagógus vagy egészségügyben dolgozó, és nevelnek három gyereket. Ezektől a dolgozó emberektől miképpen akarnak elvenni havi 25 ezer forintot átlagban?
(23.30)
De nem most kell választ adni erre önöknek, s remélem, hogy később az adórendszert sem tudják bevezetni, és képtelenek lesznek ilyen adórendszert visszahozni, amely munkaellenes, vállalkozásellenes és gyermekellenes volt az elmúlt nyolc évben.
Ettől függetlenül a Fidesz-KDNP programja és adópolitikája a középosztály megerősítésén túl támogatja a magyar munkavállalást. A korábban elfogadott munkahelyvédelmi akciótervben foglalt intézkedéseknek köszönhetően jelentősen csökken majd a kis- és középvállalkozások adóterhelése is. Az adórendszer és a kapcsolódó járulékrendszer elősegíti a pályakezdő, az alacsony szakképzettséggel rendelkező, a gyermeknevelésből visszatérő, valamint az 55 év feletti munkavállalók munkavállalását is. Ők a magyar munka világának legkiszolgáltatottabbjai, akiknek fokozott szociális indíttatású védelmét is magunkénak éreztük, amikor a munkahelyvédelmi törvényeket elfogadtuk.
Az előterjesztett adótörvények több olyan intézkedést is tartalmaznak, amelyek egyszerűsítést jelentenek. Ilyen az illetékfizetés tervezett új rendje, az örökösödési illeték esetében az eddigi 18 helyett a két kulcs alkalmazása. A fiatalok lakásszerzési illetéke is jelentősen csökken. A 15 millió forintnál kisebb értékű lakásoknál az első lakóingatlant vásárló állampolgárok a 4 százalékos illetéknek csak a felét kell hogy befizessék. Fontos munkát támogató eszköz az, hogy a munkahelyi étkeztetés kiemelt támogatást kapjon, ezért 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthatja az utalvány formájában a munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi étkezőhely külső személyek számára is nyitva áll. Hozzá kell tennem, az ilyen külső személyek számára is lehet kedvezményes adózással biztosítani a munkahelyi étkeztetést.
Nagyon fontos és ritkán beszélünk róla, de az szja végre tisztázza a biztosítások rendszerét abból a szempontból, hogy az üzleti tartalom határozza meg az adómentesség jogszerű alkalmazását és nem a biztosítás elnevezése. Lényeges, hogy a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások díja, ha azt a biztosított helyett más fizeti, nem adómentes, hanem a kifizetőt terheli. Megjegyzem, hogy ez a szándék több éve, talán évtizede is az adórendszer része volt, de világos elhatárolások hiányában akadályozta az egységes jogalkalmazást. Megjegyzem, hogy ez összhangban van az utóbbi időben kialakuló és megkötött biztosítások profiltisztulásával is, amely szerintem pozitív üzenet a biztosítások és a pénzvilág számára.
A jövedéki törvényben a megcélzott technikai jellegű módosításokon túl a mezőgazdaságból élők régi óhaját kívánja teljesíteni a pártszövetség. Nevezetesen lehetővé teszi a saját gazdaságban termelt tiszta növényi olajnak a saját gazdaságban történő felhasználását. Ez azért nem okozhat jövedékiadó-kiesést, mert a szénhidrogén alapú üzemanyag gazdasági célú felhasználása esetén 90 liter/hektár mértékig az adó eddig is visszaigényelhető volt és az is marad.
Nem térnék ki idő hiányában sem az adózás rendjét szabályozó törvény módosító javaslataira, ugyanis általánosságban azt lehet elmondani, hogy ezek könnyítést, a szakszerűbb ügyintézést szolgáló módosítások. Ez az a törvény, amely mindig tud újat adni a jogalkotó számára, minden évben indokolt a módosítása, és ahogy végignéztem a szakmai gyakorlatom során, ez a módosítási irány - az adózás rendjéről szóló törvényről beszélek most -, tulajdonképpen mindig pozitív tartalmat hozott a jogbiztonság és az alkalmazhatóság, az igények és érdekek érvényesítése szempontjából. Nagyon bízom benne, hogy az ebben a törvényben megfogalmazott módosítások, hasonlóan a korábbiakhoz, ugyanezt az eredményt fogják szolgálni, már csak azért is, mert amiket úgy nagyjából el lehet mondani, mindegyik könnyít, egyszerűsít, és a szakmai tapasztalatokat és egyszerűsítéseket próbálja és kísérli meg áttenni a gyakorlatba.
Fontosnak tartom, hogy az életszerűbb és a modern gazdálkodással összefüggésben a törvényjavaslat tartalmaz egyszerűsítéseket az elektronikus számla alkalmazásával kapcsolatban. Eddig olyan szigorú és életszerűtlen szabályozások voltak, főleg a tárgyi feltételek biztosítása tekintetében, amelyek akadályozták ennek a számlamódnak az alkalmazását, amelyek egyébként környezetvédelmi szempontból sem mindegy, hogy miképpen használjuk fel ezt a lehetőséget. Még egy kritikát hadd fogalmazzak meg a törvényjavaslattal kapcsolatban, ez pedig az, hogy fenntarthatósági szempontból kritikusnak tartom a gépjárművek regisztrációs adójában egységes kulcs alkalmazását az úgynevezett hibrid gépjárművek esetében. Erre nézve a fenntartható fejlődés bizottsága ülésén a kormánypárti képviselők javasolták és felvetették, hogy az adó mértéke a hibrid gépjármű károsanyag-kibocsátásához igazodjon, ami megelőzné a jelenleg tapasztalható visszaéléseket.
Tisztelt Ház! Összegezve azt mondhatom, hogy a javaslat nem túlterjeszkedően, a napi gyakorlat ismeretén alapuló szabályozásra tesz kísérletet, nem tér el a biztató eredményeket is eredményező gazdaságpolitika támogatásáról. Mert sikereink vannak. Gondolok itt a foglalkoztatás növekedésére, ha kis mértékben is, de a kedvező demográfiai adatokra, a devizahitelesek megsegítésére, és nem utolsósorban arra, hogy erősödik a gazdaság kifehéredése, amelyek összegezve erősítik az állam fizetőképességét és gazdasági stabilitását. Mindezek alapján kérem, hogy képviselőtársaim a törvényjavaslat elfogadását támogassák.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
