HORVÁTH ZOLTÁN
HORVÁTH ZOLTÁN
HORVÁTH ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Így hajnalban sok szeretettel köszöntöm mindannyiunkat, akik így lassan 1 órához érkezve ezen hosszú nap vége felé közeledünk. Egy nagyon nehéz, hosszú nap áll mögöttünk, hiszen olyan fontos törvényeket érintett a mai nap, mint a föld kérdése, és azt gondolom, hogy ezek közé sorolható az adótörvények módosítását tartalmazó jogszabálytervezet is.
A jogszabálytervezet azokat a célokat fogalmazza meg, amelyeket a kormány megalakulása óta következetesen, évről évre folyamatosan a jogszabályokon keresztül végigvisz. Melyek is ezek a célok? Ezek az arányos és egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer megszilárdításának alapjai a gyermekvállalást ösztönző adórendszeren keresztül, az egykulcsos adórendszer kialakítása, az illetékkulcsrendszer átalakítása, a vállalkozói környezet, a versenyképesség javítása, ezen keresztül a befektetések ösztönzése, az adózói adminisztrációs terhek, az adó- és vámhatósági adminisztráció csökkentése és természetesen az adómorál erősítése.
Melyek - hiszen egy salátatörvény, amely sok-sok jogszabályt sok-sok oldalon keresztül módosít - azok a változások, amelyek ezeket a törvényeket érintik? A személyi jövedelemadóról ma sokszor beszéltünk, hiszen az szja egységesen immár a jogszabály elfogadása után, január 1-jétől 16 százalékos lesz. Az a szuperbruttó, amely az elmúlt évben még 2,4 millió forintos jövedelem fölött nem 16 százalékkal, hanem 20,3 százalékkal adózott, januártól egységesen 16 százalékos lesz.
(1.00)
Sokat kritizálták ezt a képviselők az ellenzéki oldalról, hogy ez nem jó, ez az egykulcsos személyi jövedelemadó egyáltalán nem demokratikus, egyáltalán nem segíti a gazdaságot, kivételes helyzetbe hozza azokat, akik különben könnyebb helyzetben élik a mindennapjaikat. Hadd vitatkozzak ezzel egy picit, mert azért az látszik, hogy a magyar átlagjövedelem - a statisztikai számok alapján -, az átlagbér ma bruttó 213 ezer forint havonta. A szuperbruttó kivezetése után a 202 ezer forintos bér után megszűnő 20,3 százalékos adó helyett 16 százalékot fog mindenki adózni. Ez azt jelenti, hogy a magyar átlagbér, ezen keresztül a magyar emberek, akik átlagbért keresnek, 16 százalékos adót fognak fizetni a mostani 20,3 százalék helyett. A 2011-es adatokból azt látjuk, hogy közel 300 milliárd forint az a jövedelem, amely a központi költségvetés helyett az embereknél marad.
Sokan számon kérték az ellenzéki oldalakról, hogy miért nem növelte az embereknél maradt jövedelem a gazdaság teljesítményét. Az én válaszom erre az, hogy az az adósságcsapda, amelybe a szocialista kormányok áldásosnak nem nevezhető tevékenységein keresztül a lakosságot sodorták ebben a helyzetben, a 300 milliárd forint java része megjelent a végtörlesztés lehetőségében. Az emberek, akik az egykulcsos személyi jövedelemadóval ehhez a többletforráshoz jutottak, javarészt elmentek… - és az árfolyamgát rendszerén keresztül végtörlesztettek. Ha nem lett volna ez a lehetőség, kevesebben tudtak volna kiszabadulni ebből a csapdából.
Ékes képviselő úr beszélt arról, hogy hogyan alakult a GDP-arányos államháztartási hiány az első Orbán-kormány és a Gyurcsány-Bajnai-kormány utolsó időszaka között. Közel 30 százalékkal növekedett a magyar államadósság, de nemcsak az országot verték adósságba, hanem a már többször említett lakosságon keresztül az önkormányzatokat is. A kormány az önkormányzatoknak az elmúlt hét végén jelentette be azt a lehetőséget, amellyel közel 600 milliárd forintos adósságot fog átvállalni a települési önkormányzatoktól. Ne felejtsük el, hogy a megyei önkormányzatoktól pedig közel 130 milliárd forintos adósságot vállalt át 2011. január 1-jétől. Úgyhogy én is azt gondolom, amit Bodó képviselő úr mondott, hogy mielőtt a szocialisták kritizálnak, nézzenek szembe azzal az örökséggel, amit itt hagytak. A számokkal nem lehet vitatkozni. Azt az erőfeszítést, amelyet a kormány ebben a nehéz gazdasági környezetben örökölt tőlük, mégis rengeteg eredménnyel tudjuk igazolni.
Elhangzott képviselői kritikaként, hogy igazából az egykulcsos adó nem járul hozzá ahhoz, hogy a családok gyermekvállalási kedve növekedjen. A statisztikák itt is egyértelműen mutatják azt, hogy 2011 első nyolc hónapjában 3,9 százalékkal nőtt a megszületett magyar gyermekek aránya. Azt gondolom, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó vélhetően sok mindent igazol. Nem gondolom, hogy egyedül csak erről szól ez a számnövekedés, de hogy ez is hozzájárul, az szerintem mindenképpen igaz.
Az LMP-s képviselők azt mondták, hogy megkülönböztetjük a gyermekeket azáltal, hogy az egy- és kétgyermekes szülők 10-10 ezer forintot tudnak igénybe venni az első és a második gyermek után, és a 33 ezer forintot a harmadik gyermek után. Itt nem erről van szó. Itt arról van szó, hogy a magyar kormány, a magyar társadalom elismeri a gyermekvállalást mint egyfajta gazdasági értéket is. Arról van szó, hogy azt mutatták elsősorban Kopp Mária felmérései, aki olvasta, pontosan tudja abból, hogy a meg nem született gyermekek igazából a harmadik gyermeknél nem születnek meg. És pozitív, hogy ezek mögött a számok mögött a megszületett harmadik gyermekek száma kimagasló. Azt gondolom, itt is a népességpolitika és a gazdaságpolitika együtt tudott egy ilyen eredményt felmutatni, ami mindenképp fontos, és reméljük, hogy az elkövetkező időszakban is hozni tudják ezek a mutatók.
Azt nézem, hogy közel 7 perce beszélek, még 9 percem van. Engedjék meg nekem, és nem államtitkár úr szavait, a végén összegzőjét nem szeretném ellőni, de azért röviden végigfutnék azokon a főbb tételeken, amelyek az előttünk lévő jogszabályban fogannak. A társadalombiztosítási ellátások módosítása következtében a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek majd olyan megállapodást a nyugdíjbiztosítóval a szolgálati idő szerzése érdekében, amely a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módot biztosít számukra. A társasági adóban az esetleges adóelkerülések megakadályozása érdekében az ellenőrzött külföldi társaság fogalma pontosításra és egyértelműsítésre kerül. A fejlesztési adókedvezmények keretében megvalósuló beruházások és az igénybe vett támogatások átláthatóságának biztosítása érdekében az adózóknak be kell jelentenie a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét megalapozó beruházás befejezésének időpontját az adópolitikáért felelős miniszternek. A helyi adókban a változást igazából az hozza, hogy egységesen a Magyar Államkincstár által vezetett nyilvántartásban mindenki értesülhet pontosan a helyiadóztatás információiról. A jövedéki adóval kapcsolatban a változtatások elsősorban az adminisztrációs terhek csökkentését, valamint bizonyos mezőgazdasági területek pozitív diszkriminációját hordozzák magukkal. Az illetékeknél már az említett örökösödési és ajándékozási illetékek változnak majd úgy, hogy nem változtatják meg a háztartások után öröklés esetén az özvegyek értékhatár nélkül illetékmentességét, hiszen ők ezt továbbra is megkapják.
Az adózás rendjében is történnek pozitív változások. Egyszerűsödik az adóhatósági igazolással kapcsolatos eljárás. Például 8 napról 4 napra csökkenne az adóhatósági igazolások kiállításának határideje, és az adóhatósági igazolás szabályai is átláthatóbb szerkezetben jelennek meg a jövőben. Továbbá könnyítést jelent a fizetési könnyítés és adómérséklésre vonatkozó sürgősségi eljárás határidejének 30 napról 15 napra való csökkentése, valamint az automatikus fizetési könnyítés korlátjának 100 ezerről 150 ezer forintra történő emelése. A vállalkozások szempontjából jelentős egyszerűsítést jelent, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat lehetővé teszi a különböző adókat, egyetlen utalással lehessen fizetni. A számviteli jogszabályokat illetően a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében 2013-tól az úgynevezett mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót is választhatják majd ezek a vállalkozások. Ez az egyszerűsített éves beszámoló továbbegyszerűsített formája. A törvénytervezet átalakítaná a jelentős összegű hibára vonatkozó alsó korlátot, és eltörölné az ismételt közzétételi kötelezettséget, amelynek hatására egyszerre csökkennek mind a nagyobb, mind pedig a kisebb vállalkozások adminisztrációs terhei.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Azt gondolom, hogy még öt percünk maradt. Meglátjuk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
