RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA
RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA
RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az adótörvényekkel kapcsolatos módosítások tárgyalásakor most elsősorban az illetékeket érintő néhány pontban történő változásról szeretnék beszélni; reményeim beváltak, és még a mai napon.
A törvényjavaslat az illetéktörvény módosításával 2013. január 1-jével markáns és pozitív változásokat hozna többek között az illetékkulcsrendszer átalakulásával és az illetékmentességi rendszer kiszélesedésével. A módosítások által az illetékrendszer egyszerűbb lesz, és könnyebben érthetővé, alkalmazhatóbbá teszi az illetékszabályokat.
Az illetéktörvény módosítása egyaránt érinti az öröklési és ajándékozási illetékeket. Ez esetben a javaslat 18-18 darab adókulcs helyett két illetékkulcs bevezetését javasolja. Az általános illetékmérték 18 százalék, míg a lakásszerzéshez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték 9 százalék lenne. Ezáltal az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír jelentőséggel, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnának. Az egyenes ági rokonok esetében valamennyi vagyon szerzése mentesülne a vagyonszerzési illetékek alól.
A jelenlegi öröklési illetékrendelkezések értelmében az özvegy kizárólag a megszerzett örökrész tiszta értékének első 20 millió forintjáig mentesül az öröklési illeték alól, a lakástulajdon haszonélvezetének, használatának megszerzése tekintetében biztosított illetékmentesség mellett. A javaslat kezdeményezi az egyenes ági rokonokat megillető, értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozást az özvegyek öröklésére is kiterjeszteni, annál is inkább, mivel az új Ptk. koncepciója szerint a túlélő házastárs öröklési szabályai markánsan megváltoznak.
A devizahitel-adósok helyzetének könnyítése érdekében, mivel ők a korábbi lakásukhoz képest kisebb forgalmi értékű lakást vásárolnak, a javaslat szerint bevezetésre kerülne az úgynevezett negatív illetékalap után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség megszüntetése. Jelenleg ugyanis a magánszemély vevőnek akkor is keletkezik illetékfizetési kötelezettsége a cserét pótló vétel kezdeményezésének alkalmazása során, ha az értékesített lakás forgalmi értékéhez képest alacsonyabb értékű lakást vásárolt.
A családalapítást megalapozandó és a gyermekvállalási kedvet növelő fontos része a törvénynek, hogy a fiatalok esetében csökken a lakásszerzési illeték. A kormány kiemelt figyelmet fordít a fiatalok lakásszerzési lehetőségeire. A törvényjavaslat alapján a 35 év alattiak lakásszerzési kedvezménye esetében a jelenlegi 8 millió forintos értékhatárt 15 millió forintra emelné, és az illetékkedvezmény-maximumot megszüntetné. Ebből következően a 35 éven aluli fiataloknak az első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kellene megfizetniük, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.
Kitérnék végül még a magán-nyugdíjpénztári tagokat érintő változásra is. A javaslat szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon. Tekintettel arra, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetés megszüntetésével a pénztártagságukat fenntartó munkavállalók is száz százalék tb-nyugdíjra szereznek várományt, ezért indokolt számukra is lehetővé tenni a megállapodáskötési lehetőséget.
Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott javaslat alapján elmondható, hogy a magyar kormány által 2013. évre tervezett adóváltozások stratégiai céljai között szerepel - hogy csak néhányat említsek - a gyermekvállalás ösztönzése, a családalapítás megalapozása, az illetékkulcsrendszer átalakítása, egységes adórendszer kialakítása, és nem utolsósorban az adómorál erősítése. Kérem ezért, támogassák a javaslatot.
Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
