ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Végighallgatva Tukacs István képviselőtársamat és a múlt héten a vezérszónoki körben felszólalókat az általános vitával kapcsolatosan, én is szeretném másképpen és a másik oldalról megközelíteni, azzal ellentétben, amit Tukacs István képviselőtársam elmondott a 2011. évi költségvetés zárszámadásával és az Állami Számvevőszék jelentésével kapcsolatosan.
(11.50)
Próbáljunk meg a tényekhez ragaszkodni - és bízom benne, hogy a magyar állampolgárok döntő többsége is egyetért ezzel -, hisz Magyarország európai uniós csatlakozása 2004. május 1-jén következett be, és 2011-ig Magyarországgal szemben túlzottdeficit-eljárás volt, hiszen soha nem tudta teljesíteni azokat az előírásokat, amelyek alapján adott esetben Magyarország az euróövezethez tudott volna csatlakozni.
Ha megnézzük a környező országokat, ez alatt az időszak alatt mindegyik ország gazdasági növekedése - itt értem Szlovákiát, Csehországot, Lengyelországot, Szlovéniát - olyan 8-10 százalék körül volt, ezzel szemben a magyar gazdasági növekedés soha nem lépte túl a 4 százalékos gazdasági növekedést. Sőt, 2008 végén, amikor a recesszió bekövetkezett, akkor ugye a prognózis szerint Magyarországon a 2009. évben durván mínusz 1 százalékos gazdasági növekedés lett megtervezve, magában a 2009-es költségvetésben is, majd ennek a végeredménye az lett, hogy mínusz 7 százalékos - tehát nem pozitív, hanem negatív irányú - volt a gazdasági visszaesés.
Erre fordult rá az előző szocialista kormány az IMF- és a bankhitel felvételével, amikor 20 milliárd euró nagyságrendű IMF-hitelt vett fel nagyon gyorsan a szocialista kormányzat, és ebből 2010-ig, a kormányváltásig 13,5 milliárd eurót fel is használt. Tehát amikor arról beszélünk, hogy a 2010. év költségvetésének a kérdése és a gazdasági növekedés hogyan alakult, akkor a 2009-es mínusz 7 százalék, ugye a 2010-es 1 százalék körüli gazdasági növekedés akkor is, akárhogy is nézzük, mínusz 6 százalék, átvetítve a 2010-es évre. De Tukacs István mondta a matolcsyzmust, én meg mondom a gyurcsányizmust meg a bajnaizmust, mert hitelből finanszírozni egy országot, és nem megtenni azokat a lépéseket, amit adott esetben a hitel nagyságrendjének a radikális csökkentése vagy felhasználása indokolttá tett, tehát könnyen volt a Gyurcsány-kormány meg a Bajnai-kormány, mert fölhasználta a hitelt, és azt mondta: lám, megoldottam mindent.
Így fordultunk rá 2010 második félévére, amikor tulajdonképpen a magyar államháztartásból durván 400 milliárd forint hiányzott, aminek a következménye az volt, hogy az Orbán-kormánynak olyan intézkedéseket kellett megtenni, ami tulajdonképpen elsődlegesen a bankok irányából történő bevételnövekedés, tehát a bankokkal szembeni adózás kérdése, nagyvállalatokkal szembeni adózás kérdése volt. Ez fordította úgy a 2010. évet, hogy Magyarországnak először sikerült az uniós tagsága óta 2010-ben 3 százalék alatti költségvetési hiánnyal rendelkeznie, annak ellenére, hogy a Bajnai-kormány felhasználta a hitelt, az uniós hiteleket, és 7,5 százalék körül lett volna a költségvetési hiánya Magyarországnak, de ezt mégis sikerült 3 százalék alá szorítani.
Ennek függvényében fordult rá az Orbán-kormány a 2011-es teljes gazdálkodási évre, a költségvetés megfogalmazására, és tudvalevő volt már akkor is, hogy a felhasznált hitelkeretet, amit a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány szűk egy év alatt elhasznált, a 13,5 milliárd eurót, azt Magyarországnak 2011-től fogva 2014-ig kamataival együtt tulajdonképpen vissza kell fizetni. Így alakult ki, hogy 10 700 milliárd - tehát írd és mondd: 10 700 milliárd - adósságszolgálattal rendelkezik Magyarország. 2011. évben 4 ezer milliárd, ’12-re 3,5 ezer milliárd, ’13-ra 3300 milliárd. És, tisztelt képviselőtársaim, itt jön be, amit Tukacs István elmondott. Amikor megpróbálunk nyíltan és őszintén számokról beszélni, akkor vegyük a számokat. A 2011. évben az Orbán-kormányt érte olyan váratlan esemény, és itt szeretném felsorolni, ami növelte Magyarország adósságának a nagyságrendjét, hisz többletkiadásokra kényszerítette az Orbán-kormányt. Ilyen a Fejlesztési Bank 120 milliárdja, amit az Orbán-kormánynak oda kellett tennie a hitelek és a kamatok visszafizetésén túl, ilyen a Magyar Államvasutak 120 milliárdjából a 80 milliárd, ilyen az önkormányzatok, tehát a megyei önkormányzatok hitelnagyságrendjének az átvállalása, ami nem az Orbán-kormány alatt keletkezett, hanem jóval előtte, és elsődlegesen ugye valutában. Vagy ilyen volt Draskovics - és akkor lehet beszélni draskovicsizmusról is -, annak idején 2006-ban, amikor Draskovics meghozta azt a döntését, hogy nem fizette ki a hazai vállalkozásoknak az áfát, fogalmazzunk így: visszatartotta az áfa-visszatérítést a vállalkozásoknak, ennek a hatása 2011-ben 250 milliárd forinttal terhelte meg az Orbán-kormány költségvetését.
Tehát Tukacs képviselőtársam, amikor ezeket a számokat mondja, hogy már februárban-márciusban kellett költségvetés-módosítást végrehajtania az Orbán-kormánynak, azt mondom, hogy ha a költségvetést egy évre bebetonozzuk, akkor lep meg bennünket az ilyen dolog, mint amit az előbb is felsoroltam: az áfa-visszatérítési kötelezettség. Hiszen ezt az Európai Unió kőkeményen előírta Magyarország számára, hogy ez az akkori Draskovics-féle döntés teljesen helytelen volt, és ezt a magyar kormánynak a vállalkozások irányába vissza kell térítenie. Ha ilyen lépések adódtak, akkor igenis azt mondom, hogy ha egy ország egy költségvetés-módosítást végrehajt, akkor hozzá kell igazítani a mindenkori olyan nem várt eseményekhez, amelyek tulajdonképpen az előző kormány saraként itt maradtak a jelenlegi kormányra, és ezeket az Orbán-kormánynak a maga részéről a költségvetésébe is módosítással, de be kellett raknia, és ezeket vissza kellett fizetni. Ezenkívül volt még olyan, hogy adó-visszatérítésnél is megközelítőleg 35 milliárd forint húzódott át a 2011. évre, az Orbán-kormány költségvetésére.
Ennek ellenére, tisztelt képviselőtársaim, ha megnézzük az államadósságot, ami 81,7 százalék környékén mozgott a kormányváltásnál, ennek ellenére, hogy 2011-ben már volt egy olyan mozgás, és itt jön a magánnyugdíjpénztárak kérdése is, amit Tukacs István képviselőtársam elmondott, csak ’97-ben, amikor a Horn-kormány ezt a döntését meghozta, úgy rendelkezett, hogy a magyar államnak minden forinthoz hozzá kellett tennie - azt lehet mondani - a saját másik forintját. Tehát fogalmazzunk úgy, hogy bevitte a magánnyugdíjpénztárakba a nyugdíjvagyon egy bizonyos részét. Ha azt nézzük, hogy ez évente már a végén olyan 350 milliárd forintra is rúgott, és ha az állami nyugdíjrendszerben marad ez az összeg, akkor lehet, hogy nem borult volna meg 2008-2009 környékén a nyugdíjkassza sem. Tehát lehet, hogy valószínűsíthetően nem mínusszal zár a nyugdíjkassza, hanem adott esetben minden további nélkül lehetett volna finanszírozni a nyugdíjasok nyugellátását, és lehet, hogy meg lehetett volna hagyni a 13. havi fizetést is annak idején, amikor ugye hitelfelhasználás mellett a Bajnai-kormány felhasználva az IMF-hitelt, plusz még a 13. havi nyugdíjat is elvonta a nyugdíjasoktól. Ezen időszak alatt, az előző kormány idején sem pedagógusbér-, sem egészségügyibér-emelés nem történt, és hát itt lehetne sorolni tovább, de ezeket nem kívánom felsorakoztatni.
Ami a lényege tulajdonképpen: a 2011. év a második olyan év, amikor az Orbán-kormány tiszta költségvetési évéből adódóan úgyszintén 3 százalék alatt van, tehát 2,4 százalék környékén mozog a költségvetési hiány, és az államadósság is csökken. Itt sokszor volt parlamenti harc akörül is, hogy a devizában történő eladósodásnál a valutaárfolyamok ingadozása, az euró, a svájci frank vagy a dollár ingadozása milyen hatással van a költségvetési államadósság kérdésére. Sokszor hibáztatták az Orbán-kormányt, de ha megnézzük most a 2012. évet, a mostani trend szerint, tehát a forint erősödésével, pozitív elmozdulásával kapcsolatosan a magyar államadósság olyan 73,7 százalék környékén mozog. Tehát ha ebben a visszafizetési ütemben a költségvetésből ezeket lehet finanszírozni, akkor a 2012. év is nagyon pozitívan fog zárni, hasonlóképpen, mint ahogy a 2011. év, és erőteljesebben jelenik meg az államadósság törlesztése, erőteljesebben jelenik meg a kamatfizetési kötelezettség nagyságrendje is, és mellette stabilabbá is válik maga a költségvetés.
(12.00)
Tehát én még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon rosszak azok az érvek, amelyeket az MSZP-s képviselőtársaim felsorakoztatnak a 2011-es költségvetéssel kapcsolatosan, hisz az a tendencia, amit megörökölt ez a kormány, az a hatalmas államadósság, amelyet cipelni kell ennek a kormánynak 2014-ig, hisz addig kell visszafizetni azt a 10 700 milliárd forintos nagyságrendet, amit az IMF-hitellel tulajdonképpen mint egy teher, erre a kormányra rázúdított az előző kormány, és mellette meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek a rendszer átalakítását sokkal hatékonyabbá teszik. Ilyen az oktatási törvény, az egészségügyi törvény, ilyen az önkormányzati törvény, és lehetne sorolni tovább, hogy melyek azok a lépések, amelyeket idáig már sikerült elindítani, és bízva abban, hogy valóban, amit a miniszterelnök úr is a maga részéről elmondott, hogy az IMF-fel való tárgyalások nem teszik szükségessé azt, hogy a következő időszakban radikálisabb lépésre kellene elszánnia magának a kormánynak a költségvetés szempontjából, hisz egyértelmű, hogy Magyarország sem a nyugdíjaskosár területén, sem pedig a bérek tekintetében nem kíván olyan lépéseket megtenni, amelyeket adott esetben az IMF kérne vagy kérhetne Magyarországgal szemben, bízva abban, hogy tényleg rendeződnek úgy a dolgaink, hogy a jövő évben az Európai Unió is a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben meg fogja szüntetni az eddigi pozitív eredmények alapján. Tehát az elmúlt másfél-két év olyan pozitív eredményeket hozott, hogy az Európai Unió döntése is abba az irányba hat, hogy Magyarországgal szemben a kötelezettségszegési eljárást meg fogja szüntetni, és mellette a magyar gazdaság is valóban fel tud pörögni.
Egy dologra még szeretnék kitérni, és itt a munkahely kérdésével nagyon sokan akár a médián keresztül is próbálnak üzenni: a 2010-es választások előtt egyértelmű volt, és a miniszterelnök úr azt hangsúlyozta, hogy 1 millió munkahely 10 év alatt. Tehát nem azt mondta, hogy egy év alatt 1 millió munkahely, hanem hogy 10 év alatt. De látni kell, hogy az a 11,7 százalékos munkanélküliség, amivel átvettük a kormányt annak idején és azzal a hatalmas adósságállománnyal és annak a kezelési módjával együtt, ma már ott tartunk, hogy 10,4 százalékra csökkent le a munkanélküliség, és azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az elmúlt hetekben meghozott a magyar parlament, a munkahelyvédelmi akciótól kezdve lehetne sorolni tovább nyugodtan azokat az intézkedéseket, amelyek a hazai kis- és középvállalkozások irányába is egyfajta hatékonyságot, forrásmegmaradást fognak eredményezni, ezek ösztönözni fogják a hazai kis- és középvállalkozásoknál is a beruházást, és vele párosulni fog a munkahelyteremtésnek is az a szegmense, amely kapcsán - bízom benne - 2013 végére bőven 10 százalék alatt lesz Magyarországon a munkanélküliség, és ezzel tényleg valóban Magyarország gazdasági versenyképessége is arra a szintre fog emelkedni, az európai uniós tagországok a recesszióból való kitörésük után valószínűsíthetően Magyarország ugyanolyan versenyképes lesz, mint ahogy a pénzügyi-gazdasági válság előtt, 2008 előtt Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, és lehetne sorolni azokat az országokat, amelyek abban az időszakban a gazdasági növekedés tekintetében 8 és 10 százalék környékén tudtak mozogni.
Ez azt jelenti, hogy például Szlovákia esetében az alatt a rövid idő alatt 2004-től, amikor együtt beléptünk az Európai Unióba, 21 százalékkal magasabb gazdasági növekedést produkáltak, mint ugyanabban az időszakban Magyarország. Tehát amikor hasra ütünk össze dolgokat, akkor próbáljunk meg ezekre is rávilágítani és nemcsak elmondani azt, hogy matolcsyzmus, hanem igen, ennek az országnak volt egy időszaka, amikor kőkemény (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) gyurcsányizmust lehetett emlegetni, hiszen nemhogy a gazdasággal foglalkoztak volna, hanem az egész országban mindenütt kordonok voltak.
Köszönöm még egyszer a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
