DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Valóban, ez a kérdés előbb-utóbb mindnyájunkat érinteni fog, mert eljön a pillanat, amikor majd hibátlanul írják fölénk a nevünket, és temetőket járva, pláne így október végén, halottak napjához közeledve majd mindenki ezzel a kérdéssel sokkal többet fog foglalkozni, sokkal több helyen jár, nézi a sírokat. Én magam is pont múlt szombaton járván ükszüleim sírjánál, szomorúan tapasztalva, hogy leverték a sír egy részét Erdélyben, egykori magyar címzetes író, az ember el-elgondolkozik, hogy valóban a kegyeleti jogok, a temető karbantartása miként kell hogy megvalósuljon.
Ahogy ön is mondta, az ember jogképessége, cselekvőképessége megszűnik a halál pillanatában, de ettől függetlenül a személyiségi jogai nem enyésznek el teljes mértékben, bizonyos alapjogok a halál után is megilletik az embert. Ilyen például a jó hírnévhez való jog vagy pedig az orvosi titoktartáshoz való jog. Ezek olyasfajta jogaink, amelyek pontosan az emberi élet méltóságából kiindulva a halálunk után is tovább élnek, ezeket ugyanúgy kell biztosítani.
De ugyanilyen halálunk utáni jogunk vagy lehetőségünk a végrendelkezés, hiszen a végakaratunknak megfelelően kell, akár sírba helyeznek minket, akár vagyonunkról így tudunk rendelkezni, a köteles rész kivételével, ami a leszármazók számára biztosított. De a polgári jog is és az új polgári törvénykönyv is széles vertikumot határoz meg, amelyek a halott kegyeleti jogai, legyen szó akár ezen praktikus részről, mint a végrendelkezés, vagy arról, hogy az illetőnek a tetteit, a személyiségét, személyiségjegyeit kegyeleti jogként nem megsértve, hanem ápolva kell hogy a későbbiekben is megtartsuk.
(9.20)
Ahogy ön is mondta, bírósághoz lehet fordulni, akár azok számára, akiket a végrendeletében megnevezett mint örököst az illető elhunyt; akár a leszármazók, vagy adott esetben nemcsak a hozzátartozók, hanem maga az ügyész is fordulhat bírósághoz, ha az illető kegyeleti jogait megsértik, abban az esetben, hogyha ez a sérelem már közérdeket is sért.
Ugyanakkor ön is mondta, hogy bár jelenleg is van hatályos részletes szabályozásunk, amelyik elmondja, hogy a tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtti tiszteletadás mindenkit megillet, egyúttal rögzíti, hogy nemcsak az államnak vagy a temetőfenntartóknak a kötelessége a sírok karbantartása, hanem elsősorban a hozzátartozók, leszármazottak felelőssége vagy feladata az, hogy mindenképpen ápoltan tartsák a végső nyughelyeket. A lebonyolításban való közreműködésre jönnek létre a törvény által szabályozott szervezetek, és mind világi, mind egyházi módon lehetőség van a temetés végrehajtására, sőt a nemzetiségi törvényben foglaltakat is érvényesíteni kell nyelvhasználat szempontjából.
Ugyanakkor a törvény kimondja, hogy a temető tulajdonosának a feladata a temető kegyeleti méltóságának megőrzése. Amit a képviselő úr is említett, hogy itt állatok legelnek, az nyilvánvalóan nem méltó egy ilyen végső nyughelyhez. Ugyanakkor mi magunk is érzékeltük, hogy ezen a területen folyamatos javításra van szükség, éppen ezért már társadalmi egyeztetésen van, mindenki számára hozzáférhető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által korábban a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló egyes jogszabályok módosításáról és megalkotásáról szóló előterjesztés. Ebben nagyon sok érzékeny, finom megjegyzés, új szabályozás van, engedje meg, hogy négyet kiemeljek ezek közül, amelyek fontosak lehetnek a későbbi problémák kezelésében is.
Az első, hogy lehetőséget kívánunk biztosítani a korai és középidős elhalt magzatok eltemetésére. Úgy gondolom, ez sok családnak igencsak igénye. Biztosítani szeretnénk azt is, hogy az eljáró hatóságok a holttesttel annak méltóságát megőrizve bánjanak, kiküszöbölve azt, amit a képviselő úr is említett, hogy akár egymásra is helyezik ezeket a holttesteket a halottasházban.
Biztosítani szeretnénk, hogy az elhunyt elhamvasztása esetén a hamvak birtokosa mindig felkutatható legyen, abból a célból, hogy a hozzátartozók a kegyeleti jog gyakorlása érdekében meglátogathassák, ne tudja valaki elvinni és elzárni, mások számára hozzáférhetetlenné tenni. Tíz elhunytból csak kilenc kerül a temetőkbe, egy valahova máshova kerül az utóbbi évek gyakorlata szerint. Hamvakat pedig csak akkor lehetne a javaslat szerint szétszórni, ha ebben az elhalt közeli hozzátartozói mind megállapodnak.
Ezenkívül még egyet emelnék ki, ez pedig: az eltemettetők érzéseinek tiszteletben tartása érdekében kötelezné a javaslat a hamvasztó üzemeket, hogy díjukat kiszámíthatóan állapítsák meg. És nyilvánvalóan itt fel kell lépnünk az ellen az eset ellen, amikor akár egy egész országot beutazik egy holttest, míg a krematóriumba eljut, és onnan vissza a temetőbe.
Tehát közös érdekünk, és azt hiszem, egy ország kulturális-civilizációs szintjét is az mutatja meg, hogy a legelesettebbekkel hogyan bánik, lehetnek azok gyerekek, szegények, de ugyanígy az elhunytak jogait, az ő méltóságukat egy fejlett demokráciának, jogállamnak védenie kell.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
