SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Asszony! Amit ön elmondott, arra egyrészt mondhatjuk azt is, hogy ez egy szokványos dolog a baloldal részéről vagy a szocialisták részéről, ami persze nem jó, és mondhatjuk azt is, hogy felháborító dolog. Hiszen sorra tapasztaljuk akár az elmúlt húsz évben itt, a parlament keretei között azt a kettős mércét, amikor bizonyos szerencsétlen - hozzáteszem, nemcsak szerencsétlen, hanem sokszor elfogadhatatlan - bekiabálások, amelyek mondjuk, a jobboldal, a Fidesz-KDNP képviselői, de még hozzáteszem: a Jobbik képviselői részéről is elhangzanak, azonnal lemondásra kényszerítik, vagy kiabálnak, hogy mondjanak le azok a képviselők. A kettős mérce persze eddig is megvolt a múltban, csak nézzük meg a plagizálás esetét vagy bármi területet, mindent agyonhallgatnak, amit ők csinálnak, azt lehet, mást, aki meg bármi mást tesz, azt azonnal fölszólítják lemondásra, nekimennek. Itt is ez történt.
Az a megdöbbentő ebben az esetben - tisztelettel köszöntöm a képviselő urat, aki most bejött a terembe, és remélem, engem nem fog megrángatni (Dr. Józsa István közbeszól.) -, de azért az a megdöbbentő ebben az esetben, hogy a Szocialista Párt, aki látszólag mindenben az emberek mellé akar állni, emellett tettekben mind a múltban, mind a közelmúltban - és ezek szerint a jelenben is - például az erőszakból nem enged. Történelmi tanulmányainkból, azt hiszem, tudjuk, hogy a szocializmus mit okozott akár 1919-ben (Kovács Tibor közbeszól.), akár 1946-tól kezdve ebben az országban közel negyven éven keresztül. (Kovács Tibor: Te is járhattál egyetemre például.) Jól tudjuk, hogy 2006-ban… (Közbeszólások.) Józsa István kiabál, nem bírja - úgy látszik - most elviselni a dolgokat. (Dr. Józsa István: Nem én kiabálok, bocsánat. Az államtitkár.) - 2006-ban mit műveltek az utcán.
És sajnos valaki elkésik egy bizottsági ülésről, nem tetszik a téma, ami, nem csodálom, hogy nem tetszik, hiszen egy olyan vizsgálóbizottsági ülés volt tudomásom szerint, ami pontosan azt vizsgálta, hogy miért került egy nemzeti vállalat olyan kézbe, amibe került (Dr. Józsa István: Csődbe.), miért kellett olyan mértékben lerontani a teljesítményét, vagy hogyan rontották le a teljesítményét, ahogy lerontották, persze, hogy idegesek erre azok az emberek, akik mindezt elvégezték vagy akik miatt volt ez.
Amire, képviselő asszony, szeretném kérni, és az egész Országgyűlést szeretném kérni, hogy ha már összehasonlítjuk az esetet - ami egyébként jogos -, ne családon belüli erőszakról beszéljünk, hanem kapcsolaton belüli vagy háztartáson belüli erőszakról. Ha már megtiszteljük az édesanyákat, ami egyébként a baloldalra megint csak szavakban fantasztikusan jellemző, hiszen március 8-án mindig hozzák a szegfűket meg sok mindent hoznak, miközben, mondjuk, Gyurcsány Ferenc annak idején az öregecskedő feleségek lecseréléséről beszélt. (Dr. Józsa István: Amit szintén kiforgattatok. Kiforgattátok azt is.) Akkor nem kiabált így a szocialista frakció, nem tapsoltak, nem fütyülték ki, semmit nem szóltak.
Vagy amikor a legutóbbi európai uniós választásokra készültek a szocialisták, akkor talán sokak előtt ismert volt az a mondata megint csak Gyurcsány Ferencnek - az önök volt párttársának, miniszterelnökének, barátjuknak, mostani és jövőbeni koalíciós partnereiknek itt a háttérben -, amikor arról volt szó, hogy kiket jelölt a Szocialista Párt az európai listára, Gurmai Zitáról beszélünk, Herczog Edit képviselő asszonyokról és Göncz Kingáról, akkor azt mondta, hogy nem Miss Hungary versenyen akarjuk őket elindítani. Persze, mindezt mondta március 8-án, az úgynevezett nemzetközi nőnap alkalmával.
Tehát amit ön felvetett, kedves képviselő asszony, az egy hosszú, állandó folyamat, amiben a szocialisták a kettős mércét használják folyamatosan. Aki jobboldali, aki nemzeti érzelmű, attól mindent elvárnak - egyébként jogosan is -, hogy annak következménye legyen, de amit ők tesznek, bármit mondhatnak, bármit tehetnek, tettlegességig is fajulhat valami, hajrángatásig is fajulhat valami, amire persze utána azt mondják, hogy simogatás volt meg kedveskedés volt (Dr. Józsa István: Ha az volt.), őnáluk nincs következménye. Teljesen egyetértek az ön felvetésével, miszerint ilyen képviselőnek itt a Magyar Országgyűlésben nincs helye.
Köszönöm szépen a kérdést vagy a felvetést. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Józsa István közbeszól.)
