JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Hallgatva az előttem elhangzott két ellenzéki felszólalást, kicsit eltérve attól, amit szerettem volna elmondani, most részben menet közben szeretnék reagálni is.
Elöljáróban annyit mindenképpen le kell szögezni: elég hosszú ideje húzódott a kamarai törvény megalkotása. (Gőgös Zoltán: Ez nem rajtunk múlott!) Meggyőződésem, hogy minden frakció kellő mennyiségű információval rendelkezett, meggyőződésem, hogy minden frakciónak megvolt a lehetősége arra, hogy felkészülve álláspontját kifejtse. Kedves Képviselőtársaim! Ha jól emlékszem, amikor a törvényt eredetileg tárgyaltuk, akkor nem kívántak bent tartózkodni a bizottsági ülésteremben sem.
A másik, amit mindenképpen le kell szögezni a tisztánlátás érdekében, hogy indokolt-e, hogy a gazdaság szereplői a termékpályák mentén egy szerves egységbe tömörüljenek. Ha a válasz igen, akkor a módszer is az, hogy ezt a rendszert kialakítsuk. (Gőgös Zoltán: Ebben nincs vita, Pista, csak nem politikai szervezetbe.)
(0.10)
Indokolt volt-e 21 kamarából egy olyan gazdasági kamarát létrehozni, az agrár-, élelmiszer-gazdaság és a vidékfejlesztés szereplői számára, amelyik a gazdaság összes szereplőit egy gazdasági önkormányzatba tömöríti? Indokolt volt-e egy olyan törvényt megalkotni, amelyik a döntést gyakorlatilag a gazdaság szereplőinek a kezébe rakja? Miért mondom ezt? Azért, mert - egyébként itt van a tévedés - két külön fejezet van, az egyik az előkészítési szakasz, a másik pedig az, amikor a gazdaság szereplői döntenek. Az átmeneti elnökségnek semmi más feladata nincs, mint az, hogy a regisztrációt elvégezze, a választásokat megszervezze. De nem döntött senki a tagdíj mértékéről csak azért, mert riogattak. A felső plafont, az 1 millió forintos határt húzta meg a törvény, ezen belül ez a limit, ez a felső szint, ennél több nem lehet. Az összes többi pedig majd a kamara tagságára lesz bízva, hogy a saját alapszabályában hogyan határozza meg a tagdíj mértékét. Az is a kamara tagságára lesz bízva, hogy az alapszabályában határozza meg a kamarai osztályok struktúráját, számát. Az is a kamara tagságára lesz bízva, hogy milyen formában határozza majd meg az etikai ügyek kezelését. A törvényben az előterjesztő többek között erre tett javaslatot.
Mivel kötelező kamarai tagság van, a kamarából kizárni nem lehet senkit, de az illető tag kérésére lesz egy pozitív lista, amiből látszik, hogy én tisztességes üzletember vagyok, tisztességesen viszem az üzleteim, ellenem negatív döntéssel végződő eljárás nem folyt, és ezt meg lehet nézni akkor, amikor valaki üzleti kapcsolatba akar velem lépni. És mindezt kik hozzák meg? A kamara tagjai, mert az alapszabályt ők fogadják el, és senki nem kényszerít rá egyetlenegy gondolatot sem egyetlen tagra sem.
Azért őrlünk két malomban, mert az egyik az átmeneti, az előkészítő szakasz, ahol nem az agrárkamara átalakításáról van szó. Ezt már nagyon sokszor elmondtuk ebben a teremben, de még egyszer szeretném elmondani: nem az átalakításról van szó, hanem egy teljesen új kamara jön létre, amelyik az agrár-, élelmiszer-gazdaság és a vidékfejlesztés szereplőit fogja össze. Ez az új kamara nem abból áll majd, hogy az agrárkamara tevékenységét folytatja. Csakhogy mivel az agrárkamara már működött, nyilvánvaló, hogy az agrárkamara által vállalt kötelezettségek esetében az új kamara jogutód lesz. Azt hiszem, nem kell magyaráznom - hiszen pont Gőgös képviselőtársam volt az, aki ezt a megállapodást annak idején még talán segítette is -, hogy a kamara évi 2,4 milliárd forint tanácsadói díjat kapjon. Mi azt akarjuk, ez a kamara azt célozza, hogy a gazdaság összes szereplője képes legyen arra, hogy ezt a szolgáltatást igénybe vegye.
Miért kellett egy kamara a 21 kamara helyett? Azért, mert ahhoz, hogy érdemi információs bázishoz mindenki hozzájusson azonos módon, azonos lehetőségekkel, kicsi, közepes és nagy, kell egy tudásközpont, kell egy információs bázis, amely a piaci, gazdasági, szakmai információkat egységesen tudja adni a tagok számára.
Szeretném aláhúzni, hogy amikor a kamarai törvény előkészítése zajlott, meg maga a törvényalkotás is, különösen az elmúlt időszakban, az elmúlt néhány hónapban, amikor végre lendületet vett az egész kamarai törvényalkotás, akkor a jogalkotót egy szempont vezérelte, az, hogy milyen szolgáltatás és milyen szolgálat az, amivel a gazdaság szereplőit a kormány úgy tudja segíteni, hogy amikor létrejön ez a gazdasági önkormányzat, akkor bizonyos területeken átadja a jogosítványokat. Ezért kellett egy olyan összefogott rendszer, amelyik alkalmas lesz erre, hogy a gazdasági önkormányzat képes legyen a saját belső szabályzatait úgy megalkotni, hogy utána nemcsak követelek, hanem ha egyszer döntöttem, ha egyszer átvállaltam valamit, akkor ahhoz megkapom a finanszírozást, de kötelezem magam is a saját szervezetemen belül, hogy a vállalt kötelezettségemnek eleget teszek. Megnéztük a monitoringot, hogy milyen haszonnal, milyen eredménnyel járt az az évi 2,4 milliárd forint. Ismerjük. Nem akarok belemenni, mert igen hosszú lenne a mondandóm.
Még egyszer szeretném aláhúzni: nem vitatom, hogy sért érdekeket. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok embert találunk majd, akiknek savanyú lesz a szőlő és akiknek ez nem tetszik.
Végül hadd térjek rá arra a hatalmas vádra, ami a Magosz képviselőit érte. Óriási tragédia, nem jogalkotási téma, de ha szóba hozták, akkor hadd reagáljak erre a jegyzőkönyv alapján is. Semmi mást nem tesznek az átmeneti elnökség tagjai, mint hogy dolgoznak. Megválasztotta őket valaki? Biztos, hogy tisztségviselői lesznek a kamarának? Talán már az is baj, ha munkát vállalnak? Ezek szerint igen. Mi pedig vállaltuk. Vállaltuk a törvényalkotásban is, vállaljuk a hétköznapokban is, és pontosan azért, hogy a saját társainkat szolgáljuk. Mi világosan fogalmaztunk akkor is, amikor a parlamentben feladatot vállaltunk. Tettük és tesszük a dolgunkat, nem bújunk senki háta mögé, szemtől szemben világosan megmondjuk a véleményünket itt is meg máshol is.
De visszatérve: az átmeneti elnökség elnöke és tagjai munkát vállaltak, szervezőmunkát, és ez a munka most kezdődik. Nem hiszem, hogy most okos vagy ésszerű lenne prejudikálni. Össze lehet ugrasztani a gazdaság szereplőit minden másodpercben. Lehet álhíreket terjeszteni, és mindent lehet. De majd ha lesz olyan, hogy az illető megyében nem lesz megfelelő arányos képviselet, ezt majd akkor lehet megbeszélni. De kik választják meg? Hát maguk az emberek választják meg! A küldöttgyűlésen senki nem fogja azt mondani, hogy X-re vagy Y-ra kell szavazni. Arra szavaz, akire akar, nem lesz megkötve a keze.
Visszatérve: úgy gondolom, hogy igenis kellett. A puding próbája az evés, ez itt hangzott el. Jómagam legalább húsz fórumon vettem részt, amióta a kamarai törvény elfogadásra került. Érdekes módon nekem nem mondják a méhkeréki gazdák, hogy miért kell az őstermelőnek belépni a kamarába, mert pontosan tudják, hogy a neppert, aki külföldről száz kamionszámra hordja be az árut, csak akkor lehet kiszűrni, ha az őstermelők maguk is regisztrálnak, és bizonyos kötelezettséget vállalnak azért, hogy transzparens legyen az egész rendszer működése.
Úgy gondolom, hogy bőven van tennivalónk ezen a területen. Ja, hogy kell pontosítani? Igen. Igen, kell és kellett pontosítani, amit képviselőtársam már igen részletesen elmondott. Ettől függetlenül és ezzel együtt az a meggyőződésem, hogy ez a finomhangolás, amiről most szó van, ahhoz bőven elegendő, hogy a dolog jól működjön, és egyszer elérjük az agrár-, élelmiszer-gazdaságban és vidékfejlesztésben - különösen akkor, amikor az elkövetkező, 2014-től kezdődő uniós támogatási rendszerben a vidékfejlesztés különleges hangsúlyt kap -, hogy valóban legyen egy olyan tanácsadási rendszer, amelyik segít.
Megkaptuk a kritikát délelőtt is, hogy nem törődtünk a falugazdászokkal. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem nemtörődésről van szó, hanem az igazgatási rendszer teljes átalakításáról. Érdekes módon ilyenkor, amikor egyik oldalon ott van a kétszáz-egynéhány kamarai tanácsadó, a többi tanácsadó pedig az agrár-közigazgatás rendszerében, és közben most alakítunk ki egy teljesen új agrár-, élelmiszer-gazdasági és vidékfejlesztési kamarai rendszert, ebben az esetben valóban van, amikor átmenetileg csökken a létszám, és ezt pontosan tudják a gazdák.
(0.20)
Ennek ellenére minden gazda megkapta a szolgáltatást. Viszont ahhoz, hogy egy nagyon magas színvonalú tanácsadó rendszer létrejöjjön, még egyszer mondom, üzemmérettől függetlenül, a gazdák érdemi partnereként, szükség van arra, hogy a teljes átalakítás bekövetkezzen. Én úgy emlékszem, hogy néhány alkalommal törvénymódosítást kezdeményeztem jómagam akkor, amikor a gazdák nagyon nehéz helyzetben voltak. A vis maior ügyekre célzok.
Kedves Barátaim! Kedves Képviselőtársaim! Nem sokan álltak oda, amikor sorra büntették a gazdákat a multik. Nem sokan álltak oda, hogy segítsünk valamit. Nem működött a kamarai tanácsadó rendszer. Akkor, érdekes módon, nem jöttek a kritikák, hogy miért nem dolgoznak a kamarai tanácsadók. Megnéztük az egyik megyét, 15 ezer támogatási kérelemből 13 ezret a falugazdászok nyújtottak be. És abban a megyében ugyanannyi a tanácsadói létszám a kamarában, mint amennyi a falugazdász. Tehát kell egyfajta hatékonyság, és kell egy igenis határozott szakmai irányítás.
Miért főigazgató van, miért nem főtitkár? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert a szakmaiságot hangsúlyoztuk ezzel is. A főigazgató az, aki gyakorlatilag a kamara teljes működéséért felel majd törvénybe foglalva. Miért van az, hogy minden ágazatban megvan az a felügyelő, vagy azt a tevékenységet összefogó alelnök? Miért van az, hogy agrár-, élelmiszer-gazdaság, vidékfejlesztés és a mikro-, kis- és középvállalkozások tevékenységét irányító, összefogó alelnök van? Az ezzel összefüggő osztályok irányítása ugyanúgy kialakul. Ezek ezután jönnek, és ezt az emberek fogják eldönteni, nem pedig a jogalkotó. Pontosan ezért mondjuk azt, hogy ez egy kerettörvény.
Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos, hogy nem volt még a Magyar Országgyűlés előtt olyan törvény, amit nem lehetett kritizálni. Nemhogy nem lehetett, kell is. Nyugodt szívvel. Csak azt gondolom, hogy egy dologtól tartózkodjunk, ha lehet. Attól, hogy úgy riogassunk, hogy közben nem gondoljuk végig hatásában, hogy végre egyszer eljut oda Magyarország, a magyar vidék, hogy legyen egy egységes, átfogó gazdasági önkormányzata.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én a magam részéről nyugodt szívvel ajánlom szíves figyelmükbe. Lesz még munkánk bőven, de ez a törvény megteremti a lehetőségét, az esélyét annak, hogy a magyar agrár-, élelmiszer-gazdaság és a vidék szereplői egy erős gazdasági önkormányzatot hozzanak létre, ami Európában ma már nélkülözhetetlen.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
