MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszterelnök úr nagyon sokat beszélt az IMF-ről, de egy dolgot elmulasztott, és ezt kérnénk a miniszterelnök úrtól. Azt a levelet, amiből ön dolgozott, ami alapján felsorolta, hogy milyen követelései vannak az IMF-nek, kérem, hozza nyilvánosságra. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így van!) Azért hozza nyilvánosságra, mert akkor egy világos és tiszta kép lesz minden politikai szereplő és minden szakember és állampolgár előtt, hogy léteznek-e ezek a követelések.
Ugyanis, miniszterelnök úr, ha valósak ezek a követelések, amik a médiában és az egyik önökhöz közeli lapban megjelentek, akkor szeretném mondani: ilyen feltételekkel a magyar kormánynak nem szabad az IMF-fel megállapodást kötnie. (Taps és közbeszólások a kormánypárti sorokból.)
De, miniszterelnök úr, ha nincs egy ilyen papír, ha nincs ilyen levél, nincsenek ebben a papírban ilyen követelések, akkor, miniszterelnök úr, ön egyszerűen szemérmetlenül hazudott (Felzúdulás a kormánypárti sorokból.), hazudott a magyar embereknek (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így bizony! Hol a papír?), hazudott Magyarországnak. Jó lenne, ha ezt tisztán láthatnánk. (Az elnök csenget.)
De nemcsak az elmúlt hetekben hazudott akkor a magyar miniszterelnök, hanem ma is hazudott a miniszterelnök. Ön a 2008-as megállapodás kapcsán arról beszélt, hogy az egy rossz megállapodás volt. De akkor nézzük meg, miről szólt ez a megállapodás. Ez egy 20 milliárdos hitelkeret volt, amiből 7 milliárd forintot a kormány arra használt föl, hogy az országot finanszírozhassa, olcsóbban, mint ahogy akkor a piacokról megtehette, egy másik 7 milliárdot a devizatartalékba helyezett a Magyar Nemzeti Bankba, és a maradék 6 milliárd forintot pedig nem hívta le az előző kormány, mert olyan helyzetben volt az ország, hogy már nem volt szükség arra, hogy lehívjuk ezt a 6 milliárdos keretet. Ön nyúlt először hozzá ehhez a 6 milliárdhoz, amikor MOL-részvényeket vásárolt belőle. (Moraj a kormánypárti sorokból.)
Miniszterelnök úr, azt is a figyelmébe szeretném ajánlani, ön arról beszélt, hogy egy jó megállapodáshoz erő kell. Biztos az is kell hozzá, de még egyvalami, miniszterelnök úr: ész is kell hozzá. (Felzúdulás a kormánypárti sorokból.) Érdemes lenne, hogyha a megállapodásoknál ezt az aspektust is figyelembe venné (Az elnök csenget.), és nem mindig csak az erő nyelvén próbálna politizálni.
Az elmúlt időszakban a magyar miniszterelnök most már másodszor járatta le ezt a magyar világnemzetet, hogy az ön szóhasználatát használjam. Lejáratta azzal, hogy szemérmetlenül hazudott, másodsorban pedig azzal járatott le bennünket, hogy pénzért eladott egy baltás gyilkost, remélt pénzért, és ezáltal Magyarország becsületét is eladta. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Szégyen!) Ez vállalhatatlan és erkölcsileg elfogadhatatlan, nemcsak a miniszterelnöktől, hanem minden magyar embertől és tisztességes polgártól. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból.)
Aztán amikor hallgattam a miniszterelnököt, akkor egy biztos, hogy ez tényleg az elrugaszkodás éve Orbán úr számára, csak ez a valóságtól való elrugaszkodás éve. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így van!) Én úgy látom, hogy egy alternatív valóságban él, és jó lenne, hogyha a fellegekből a hétköznapokhoz közelebb sétálna a miniszterelnök, ugyanis ha bárhová megyünk az országban, nem ezt a sikersztorit látják a magyar választópolgárok, a magyar emberek, sőt külföldről sem ezt a sikertörténetet látják azok, akik érdeklődnek magyarországi politikák iránt. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból.)
Az önök politikája a gazdaságban csődöt hozott. Matolcsy urat már nem tudom másképpen nevezni, mint egy varázslónak, mert olyan megoldásai vannak, amik tényleg csak a mesékben léteznek. Láthatóan ez a gazdaságpolitika recesszióba döntötte az országot. A költségvetésük pár nap alatt összedőlt és összeomlott, és módosításra szorul. Az új források bevonása, amiről a miniszterelnök beszélt, hogy a keleti szél majd dagasztja a magyar vitorlákat, nem látjuk a szelet, és nem látjuk, hogy ez a szél dagasztaná a magyar vitorlákat. Nem sikerült új forrásokat bevonnia sem az arab világból, sem Oroszország, sem Kína, sem Azerbajdzsán irányából, hogy könnyítsen a magyar költségvetés finanszírozásán.
És hát nő az infláció, nő a munkanélküliség, csökken a foglalkoztatottság, együtt a közmunkaprogrammal is. Ezt mondják a legutóbbi statisztikai adatok, miniszterelnök úr. Ezért látható módon ön megszorításokra kényszerül ebben az évben is és a következő évben is.
Ebben az évben szakmai számítások szerint mintegy 140 milliárd forint hiányzik a költségvetésből, jövőre pedig majd’ 600 milliárd forint.
Azt is értem, a törekvését is látom, hogy ön megpróbál bűnbakot keresni hozzá, vagy éppen a szocialisták, vagy éppen az IMF, vagy bárki más, csak nem ön. De kérem, egyszer őszintén és bátran vállalja a felelősséget azért, amit tesz és amit mond, és álljon az emberek elé, és mondja azt, hogy kérem, ezt elrontottam, és ennek az árát most önök fogják megfizetni megszorítások formájában. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból.) És ezért érdemes is lenne bocsánatot is kérnie. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így van! - Taps az MSZP padsoraiból.)
Nézzük azt, hogy mi az az alternatív valóság, amiben a miniszterelnök él. Ön azt mondta, hogy új választójogi rendszer lesz, amivel sokkal demokratikusabb lesz itt az élet Magyarországon, és sokkal jobb rendszert fognak létrehozni, mert ezzel tudják szűrni a szavazókat. Kérem, miniszterelnök úr, az a legtökéletesebb demokrácia, az a legjobb választójogi rendszer, ami senkit nem szorít ki ebből a választójogból. Nem kell szűrni semmilyen előzetes regisztrációval, semmi mással a magyar választópolgárokat, egyszerűen hagyni kell őket, hogy elmenjenek szavazni, és ők dönteni fognak erről. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból.)
Szeretném a jobbikos képviselőtársamnak is mondani, hogy az MSZP nem támogatja ezt a műveltségi cenzust, és nem értem, hogy miért… (Felzúdulás.) Nem értem, hogy… (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Tudják, nagyon érdekes ez a dolog (Zaj. - Az elnök csenget.), ugyanis nem értem, hogy Vona Gábor és önök miért nézik le a kétkezi magyar idősebb dolgozókat. (Fölzúdulás a Jobbik padsoraiból. - Taps az MSZP padsoraiból.) Ugyanis azok az emberek, akiknek nem volt ilyen lehetősége, hogy adott esetben olyan iskolázottságot szerezzenek, még nagyon bölcsen tudnak dönteni az ország dolgairól. (Novák Előd: Csak olvasni nem tudnak!) Úgyhogy érdemes lenne, ha ezt figyelembe vennék.
