VONA GÁBOR
VONA GÁBOR
VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az a huszonegynéhány perces beszéd, amit a miniszterelnök úrtól hallgattunk, egy kommunikációs trükk volt, egy kommunikációs hadművelet, marketing (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Így van!), de úgy gondolom, egy ilyen nyár után, de mondhatnám úgy is, egy ilyen két év után mind a parlament, mind pedig a magyar társadalom megérdemelt volna egy őszinte beszédet. Ebből a beszédből azt hallottuk, hogy mindenki problémával küszködik, mindenki gyenge, mindenki szétesik, de mi itt a béke és az erő szigete vagyunk. Ha el akarnám viccelni ennek a súlyát, akkor azt is mondhatnám, hogy valóban elég nehéz helyzetben van az az ország, ahol már Gyurcsány Ferenc is sátorban lakik. (Derültség.)
De rátérve magára a beszédre és az IMF kérdésére, hiszen talán ez a leglényegesebb kérdés. Nagyon örültem annak, hogy moldáv barátaink nem hallgatták végig ezt az okfejtést a miniszterelnök úrtól, hiszen ha ők itt maradtak volna, talán azt hihették volna, hogy valójában az IMF kér tőlünk valami segítséget vagy akár hitelt, és nem mi tőlük. Azért azt szögezzük le a legelején, a Jobbik nem vádolható azzal, hogy az IMF-et mi hívnánk ide vagy mi hívtuk volna bármikor is ide, sőt sohasem rejtettük véka alá erről a szervezetről a véleményünket, a definíciónkat, mert mi nemzetközi uzsorásnak tartjuk, amely a neoliberális globalista világrend fenntartásának egyik fegyelmező, büntető szerve, e szerint tekintünk rá.
S ha a miniszterelnök úr azt mondja, hogy nincs szüksége Magyarországnak az IMF-fel megegyezni, akkor miért egyezünk meg vele? Ez a kérdés. (Orbán Viktor: Erről beszéltem az előbb.)
Arra mindenképpen jó az IMF, ha már itt van, hogy tisztázza a szerepeket, és igazából mindenki arra kényszerül, hogy előbújjon a kis politikai zegzugából, búvóhelyéről. A Fidesznek például jó ürügy arra, hogy mind az örökölt, de tegyük hozzá, mert ez mindig lemarad, mind a saját gazdaságpolitikai csődjének következményeit valakire átterhelhesse, hogy a felelősséget ne neki kelljen vállalni azért a két évért, azért a kétéves gazdaságpolitikáért, amit végzett, hanem az IMF-re tudja kenni ennek az egész felelősségét.
De nem kerülhető meg az MSZP sem, hiszen számukra ez aztán kifejezetten kellemetlen szituáció. Emlékezzünk vissza, emlékeztessük saját magunkat, a kedves tévénézőket, a magyar közvéleményt, hogy melyik volt az a párt, amelyik folyamatosan, teli szájjal követelte az IMF-fel való minél hamarabbi és minél szolgalelkűbb megegyezést: ez az MSZP volt. És most, amikor nagyjából az IMF feltételeit megismerhettük, akkor egyúttal megismerhettük az MSZP programját is. Az MSZP programja a nyugdíjcsökkentés, a nyugdíjkorhatár emelése, az adóemelés, az ingatlanadó bevezetése, a közalkalmazottak tömeges eltávolítása, elbocsátása, a családi támogatások leépítése. A szegény bankszektornak persze, hogy valakinek mégiscsak adjunk, azért juttassunk némi kis pénzt. Ezt kedves parlamenti képviselőtársaimnak is, de legfőképpen a magyar társadalomnak mondom, ez az MSZP programja, ilyen értelemben fontos velük a kapcsolatot fenntartani.
Miniszterelnök úr azt mondta, örüljünk annak, hogy itt nemsokára a Fidesz és a KDNP egy saját javaslatot ki fog dolgozni, amellyel az IMF tárgyalóasztalához fog ülni. Ezt, remélem, nem kell sikernek tekintenünk. Mert ha ez igaz, akkor fölmerül bennem a kérdés, hogy mit csinált eddig Fellegi Tamás, mit csinált eddig Varga Mihály. Nem volt eddig javaslata a kormánynak az IMF számára? Nem volt eddig saját elképzelt koncepciónk, hogy ez csak most jut eszünkbe?
Rátérve a munkahelyvédelmi akciótervre, nem rejtette a Jobbik sohasem véka alá, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv konkrét célkitűzéseit támogatni tudja, hiszen ez minden felelősen gondolkodó és szociálisan érzékeny politikai párt számára egyértelmű. De továbbra is jelezzük, hogy az akcióterv forrásainak bizonytalanságát a kormányon kívül mindenki elismeri, és mindenki felhívta erre a figyelmet. Arra pedig én hívnám fel a figyelmet, hogy a munkahelyvédelem alapvetően fontos - de hol van a munkahelyteremtés? Erről szinte semmit nem lehetett hallani a miniszterelnök úr szavaiból, csak néhány igazán megfoghatatlan gondolatot. Ugyanis a közmunkaprogramot nem tudjuk munkaügynek tekinteni, vagy csak nagyon mérsékelten. Ez inkább szociális ügy, és nem munkaügy. Az emberek nem közmunkára vágynak, hanem normális, tisztességes munkahelyekre.
Itt hadd hívjam föl a miniszterelnök úr figyelmét még egy fontos szempontra: a fiatalok tömeges kivándorlására. Itt is persze lehet és kell is az előző kormányok felelősségét felemlíteni, és fontos is, de azért jegyezzük meg, hogy soha nem volt még ilyen magas ez a kivándorlási szándék. Jelen pillanatban a Tárki felmérése szerint a 30 év alatti fiatalok fele, 50 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást.
Ami a választási rendszert illeti, a Jobbik nem a regisztrációban látja, nem a regisztrációs rendszerben látja a megoldást és annak elérését, hogy minél felelősebb döntéseket tudjon hozni a magyar társadalom, hanem a műveltségi cenzus bevezetésében. Ennek az a lényege, hogy az elemi iskolai végzettséget várjuk el azoktól az emberektől, akik Magyarország sorsáról dönteni akarnak; illetve a hét második felében ismertetni fogjuk a Jobbik “0 forintos” választási kampánnyal kapcsolatos elképzeléseit. (Taps a Jobbik soraiban.)
A rendelkezésemre álló szűk három percben viszont szeretnék néhány dolgot mondani, amiről miniszterelnök úr nem beszélt 2012 ősze című beszédében. Nem beszélt például a gazdaság második negyedévének adatairól, amelyből azért három adatot hadd idézzek. Csökkent a háztartások fogyasztása, ez tehát az egykulcsos adó számára is egy komoly szög a koporsójába; a mezőgazdaság 10,4 százalékkal esett vissza, az építőipar 10,7 százalékkal esett vissza.
Miniszterelnök Úr! Ezzel is érdemes volna szembesíteni mind saját magát, mind a kormányt, mind pedig a közvéleményt.
A másik dolog, amiről nem beszélt, pedig saját frakciótársa az elmúlt napokban sokszor tartott előadásokat, fórumokat, ez az Állami Földalap körüli botrány. Az egyik frakciótársa nagyon súlyos megállapításokat tett, és ezekkel a megállapításokkal az a baj, miniszterelnök úr, hogy ezek tények. 2012 őszén, amikor a földről említést tett ön is, hogy mennyire fontos, célszerű lett volna erről is néhány szót mondani. Bízom benne, hogy viszonválaszában ezt megteszi. Szintén jó lett volna, ha hallunk valamit a most már picit altatni látszódó ügyről, a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt és társai körüli botrányról, amellyel kapcsolatban a Jobbik egy vizsgálóbizottságot kezdeményezett.
(13.50)
Holnap az alkotmányügyi bizottság ülésén lesz lehetőség arra, hogy ennek a vizsgálóbizottságnak a felállását önök is segítsék. Én arra kérem a miniszterelnök urat, hogy ha nincs félnivalója - és bízom benne, hogy önnek semmi félnivalója nincs ebben az ügyben -, akkor kérem, hogy hasson oda a képviselőtársaira, és ezt a vizsgálóbizottságot állítsuk föl közösen, és tegyük tisztába ezt a kérdést.
Szintén szerettem volna hallani - ha már a rendőrség átalakításáról szó esett - a Belügyminisztérium nyári ámokfutásáról. Itt két dolgot hadd emeljek csak ki, hiszen miniszter úr is megtisztelte ezt a mai ülést - a csókakői veszedelem. Nemrégiben a Belügyminisztérium lezárt egy falut; élelmezési központot, műveleti központot hozott létre a falu központjában; 600 rendőrt vezényelt erre a településre, ahol aztán az égadta világon semmi nem történt. Ez példátlan eset a magyar rendőrség és a magyar Belügyminisztérium történetében. Azok a válaszok, amelyeket a Belügyminisztérium ez ügyben adott, elfogadhatatlan válaszok. Kérem, miniszterelnök úr, itt tegye tisztába ezt a kérdést is; de legfőképpen a TEK-nek, az ön egykori testőre által vezetett TEK vezetőjének a nyilatkozatát, amelyik úgy hangzott, hogy a Jobbik egy megoldható, egy megoldandó probléma. Ez egy állami, titkosszolgálati eszközökkel felhatalmazott szerv, és még egyszer mondom: az ön egykori testőre vezeti. Miniszterelnök úr, mit értsünk ez alatt, hogy Hajdú János szerint a Jobbik, egy parlamenti párt, egy demokratikus úton a parlamentbe jutott párt megoldható probléma?
És végül a keleti fordulat kudarcáról sem hallottunk. Miniszterelnök urat arra kérem, mivel nekünk nagyon fontos a keleti fordulat, ezzel inkább hagyjanak föl, mert önök elefánt a porcelánboltban ebben a kérdésben. Ön azt mondta, miniszterelnök úr, hogy hatalmas, aki másokat legyőz, erős, aki önmagát, a Jobbik meg az, aki önöket fogja legyőzni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
