SNEIDER TAMÁS
SNEIDER TAMÁS
SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért emelkedek kétperces felszólalásra, mert lehet, hogy soha nem tudom elmondani a rendes felszólalásomat. Ezért csak egyetlenegy témafelvetéssel élnék, hallgatva az eddigi vitákat és már sokszor tényleg álságos vitát. Én inkább egy kis gondolatmorzsát szeretnék adni önöknek, hogy megtermékenyítsem a gondolatokat.
Tudjuk jól, hogy Magyarországon a munkanélküliség igen magas, hiszen ezért lett beterjesztve ez a munkahelyvédelmi törvényjavaslat. Eléggé bonyolult a rendszer, amivel el szeretnék érni azt, hogy a fiatalabbak, pályakezdők, illetve a nyugdíjkorhatár felé közeledő idős társaink munkahelyhez jussanak. Vajon nem gondolkodtak-e el azon, ami számos országnak az eszébe jutott, hogy mi történne akkor - mivelhogy egy olyan fázisban vagyunk, hogy a nyugdíjkorhatárt 62-ről 65 évre emeljük -, ha ezt a nyugdíjkorhatár-emelést befagyasztanánk, és ilyen egyszerűen azok az idős emberek, akik úgy érzik, hogy már eleget dolgoztak, elegendő a nyugdíjuk is, hogy megéljenek belőle, azok nyugodtan nyugdíjba vonulhatnának, és akkor a helyükre jöhetnének azok a fiatalok vagy azok a nyugdíjkorhatár felé közeledők, akikről most szó van.
Az én véleményem szerint egy ilyen helyzetben ez egy igen kézenfekvő gondolat, és örülnék, ha majd kapnánk viszonválaszt erre államtitkár úrtól, hogy gondolkodtak-e ilyenben, hiszen mint mondtam, számos ország Európában ezt meglépte. Én, mondjuk, a belga rendszert ismerem: amikor ott magas volt a munkanélküliség, akkor bizony igyekeztek minél hamarabb az idősebbeket nyugdíjba küldeni, azokat, akik el szerettek volna menni. Természetesen, aki dolgozni kíván, az dolgozzon tovább is.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
