ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Mindjárt a Szilágyi László képviselőtársam által felvetett környezetvédelmi fejezeteknél történő különböző, általa megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatosan, ha megnézzük, hogy ebben az évben is az energiahatékonyság területén számos olyan intézkedés és uniós forrással történő felhasználás volt, amelyhez a költségvetés is tulajdonképpen a maga részéről a pályázati oldalon megjelentette azt a költségvetési hányadot, amellyel ezeket a beruházásokat tudja támogatni. Ez egészen biztos, hogy a jövő évben is hasonlóképpen fog megtörténni, hisz most járt le az egyik energiahatékonysági pályázat beadási határideje, amit fel is kellett függeszteni, mert túlzottan nagyszámú jelentkezés történt ebben az esetben. Ezek a jövő évben is folyamatosan fognak menni, és ha a költségvetési fejezeteknél megnézzük, akkor az önerő biztosítására a jövő évben egyfajta magasabb összeg van beállítva, tekintettel arra, amit Lamperth Mónika képviselő asszony is érzékeltetett, de a többi képviselőtársam is, hogy az önkormányzatoknál lévő és megmaradó források milyensége, nagyságrendje nem biztos, hogy minden esetben megfelelővé fog válni. Ezért is van az, hogy adott esetben a költségvetés próbál meg olyan megoldást találni ezekre a kérdésekre, amikor az önerő biztosítása mellett egy-egy pályázatot minden további nélkül végre lehet hajtani.
Számos olyan dologgal magam is egyetértek, ahol a költségvetés szempontjából, így az önkormányzatoknál felléphetnek különböző zavarok intézményátadással kapcsolatosan, vagy adott esetben a megmaradó intézmények állagmegóvása, fenntartása, működtetése. És ahogy Puskás képviselőtársam is elmondta, van egy olyan szándék és módosító indítvány is abba az irányba, hogy abban az esetben, hogyha olyan megyei intézmények, amelyek tulajdonképpen a megyei önkormányzatok által átvett intézményi hányadból, amelyek szerves részévé váltak a nemzeti vagyonnak, tehát helyben történő fennmaradása, állagmegóvása vagy új funkcióval való megtöltése érdekében adott esetben egy olyan döntés születik, hogy az önkormányzatok számára átadhatóvá válik, és más funkcióval történő megöltése ebben az irányban megoldható lesz, úgy abban az esetben a megfelelő biztosítékkal - tehát nem értékesíthető, mint ahogy annak idején a megyei önkormányzati intézményátadások esetében sokszor megfogalmazódott, és ez a költségvetés szempontjából sem mindegy -, megfogalmazódott az, hogy adott esetben ezek értékesítésre kerülnek. Tehát nekem is az a véleményem, hogy olyan funkcióval kell tudni ellátni, és adott esetben ehhez a megfelelő forrást is biztosítani kell.
Ami tény és való, hogy az önkormányzatoknál a feladatátadás a járási hivatalok része 2013. január 1-jétől el fog indulni. Itt a vagyonmegosztás kérdése, az önkormányzati és a járási hivatalok vagyonmegosztási kérdése még önmagában egyfajta kérdés, hogy ez hogyan fog alakulni. Viszont a másik oldalon, ott, ahol az oktatási intézmények működési feltételeinek, a normatív támogatási rendszerének az államhoz történő átkerülése után az önkormányzatoknál maradó feladathányad egyrészt a helyi adók milyenségéből, nagyságrendjéből hellyel-közzel levezethető, hogy melyik önkormányzat milyen állapotba fog ezután kerülni. Viszont vannak olyan kistelepülések, és lesznek olyan kistelepülések, ahol jóformán semmilyen olyan helyi adó nem szedhető be, hiszen nincs vállalkozás, nincs olyan tevékenységi kör, ami alapján tulajdonképpen az önkormányzat megmaradó feladatellátása biztosított, ebben az esetben van arra lehetőség, hogy a megfelelő pályázati rendszeren belül se maradjon az önkormányzat olyan helyzetben, hogy abszolút semmire az égadta világon nem tud pályázni. Tehát itt a rendszerben a költségvetés szempontjából kell biztosítani egy olyan nagyságrendet, amivel minden további nélkül ezek az önkormányzatok is lehetővé tudnak válni annak érdekében, hogy megfelelő pályázathoz hozzá tudjanak jutni.
Én még egy dolgot szeretnék mindenképpen kiemelni. A különböző külügyi feladatokkal járó feladatellátás területén úgy érzem, hogy különösebb probléma a jövő évi költségvetésnél nem fog származni, és bízom benne, hogy annak a feladatnak, amely a magyar állampolgársággal kapcsolatos feladatkörök bővítéséből adódik, ezt a költségvetés szempontjából is megfelelően lehet majd biztosítani, és azok a feladatok, amelyek a Külügyminisztériumnál tulajdonképpen az elmúlt időszakban egyfajta átalakítás, költséghatékonyság-elemzés, amely ezen a területen, a költségszigorítás területén megtörtént, hellyel-közzel fogja tudni biztosítani a Külügyminisztérium számára a normális működési feltételeket.
Itt nagy kérdés, hogy a Külügyminisztériumnak a különböző nagykövetségi szinteken milyen olyan átalakítására kerülhet sor, amely a külgazdasági kapcsolati rendszer erősítését, építését jelenti, hisz a parlament előtt a hétfői napon is szóba került annak a tudományos innovációs központnak a létrehozása, amellyel tényleg Magyarország is bekapcsolhatóvá válik magába a nemzetközi tudományos innovatív nemzetközi szervezetbe is, és annak alapján egészen biztos, hogy hatékonyabban tud ebben a kérdésben majd a maga részéről lépni.
Számos kérdéssel, számos módosító indítvánnyal jómagam is tulajdonképpen egyetértek, és itt a mérlegelés szempontja egészen biztos, hogy az lesz, amit Józsa István és képviselő asszony is a maga részéről megfogalmaz, és feszeget Vágó Gábor képviselőtársam is, hogy a munkahely-megmaradási és a vállalkozói különböző adókedvezmények kérdésköre hogyan fogja feszíteni adott esetben magát a költségvetést. Ma még folyik az IMF-tárgyalás, tehát nem tudjuk még pontosan azokat a végső eredményeket sem, amelyekkel adott esetben majd, mint egyfajta eszköz a költségvetés szempontjából, majd később lépni kell, ha lépnünk kell egyáltalán. Viszont a mai viszonyok között a költségvetés tartaléka, a költségvetésben megfogalmazott különböző adónemek bevételi nagyságrendje hellyel-közzel tudja azt biztosítani, hogy azt a megközelítőleg 300 milliárd forintos kint maradó adókedvezményt valamilyen mértékben lehessen kompenzálni.
Egy dolgot a délutáni vitában nem fejtettünk ki. Tehát, ha ezzel párosul egyfajta munkahelyteremtés, tehát az egyik oldalon maga után von egy adókedvezményt a vállalkozások irányában, de hogyha ezáltal teremtődik munkahely, és a munkahelyből teremtődik megfelelő javadalmazás - ugye, az után a javadalmazás után adózni kell -, tehát egyfajta kompenzáció tulajdonképpen ebben a kérdésben nem biztos, hogy a 300 milliárdos nagyságrendet fogja erősíteni, hanem ennek a szükséges igénymennyisége azért valamilyen mértékben csökkenni is fog. Én bízom benne, hogy ezekkel a kiegészítésekkel végső soron maga a költségvetés részletes vitájának és a módosító indítványoknak a kérdésköre is megoldható.
Egészen biztos, hogy vannak olyan fejezeti tételek, környezetvédelem, a termékdíjakkal kapcsolatosan itt felmerült a kérdés, hiszen van egy ilyen napirendi pontunk is, miszerint a termékdíjak keretein belül a cigaretta, a szesz és a különböző üdítőitalok adalékanyag-milyensége miatt további emelésre fog sor kerülni, de ez elsődlegesen az egészségügybe történő visszaforgatás. Tehát itt, amit Szilágyi képviselőtársam is elmondott, hogy bizonyos esetekben a megfelelő forrás nem áll rendelkezésre, pont ezek miatt történik majd ezeknek a termékdíjaknak a különböző nagyságrendű emelése; a dohány esetében 10 százalék, a szesz esetében úgyszintén 10 százalék. Tehát valamilyen módon megpróbálja az egészségügy számára azokat a feltételeket, amelyek a kormány egyfajta hosszú távú döntés szempontjából a maga részéről meghozott, és az egészségügyi államtitkárság és a tárca is tulajdonképpen a maga részéről megfogalmazott, ezeknek a feltételeknek a biztosítása költségvetési szempontból ezekkel a lépésekkel aránylag biztosítható.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
(21.10)
