DR. GYIMESI ENDRE
DR. GYIMESI ENDRE
DR. GYIMESI ENDRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Április elején az elmúlt ötven év legjelentősebb strukturális átszervezése vette kezdetét a magyar múzeumi és könyvtári intézményrendszerben, a kormány 1094/2012. (IV. 3.) számú határozata ugyanis a megyei önkormányzatoktól a településekhez rendelte a múzeumok és könyvtárak fenntartásának kötelezettségét.
A kormányhatározat, illetve az ezt követő törvénymódosítási javaslat nem előzmény nélküli: a szükségszerű megyei konszolidáció második üteméről van szó. Az elmúlt hónapokban a ’60-as években létrehozott és azóta szinte változatlan formában fennálló megyei múzeumi és könyvtári rendszer fenntartót váltott, a megyéktől a kormányhivatalok által létrehozott megyei intézményfenntartó központokhoz kerültek. Erre a megyei önkormányzatok adósságkonszolidálásával összefüggésben került sor. A megyék meggyengülése - erről már szó volt - kódolva volt a rendszerváltás időszaka óta. Az erős jogosítványokkal és hatáskörrel rendelkező megyei tanácsból intézményfenntartó önkormányzatok alakultak, de igazából nem volt elég bevételük, hogy saját intézményrendszerüket fenn tudják tartani. Ehhez járult 2006-ban a konzervatív oldal átütő sikere az önkormányzati választásokon, amelyet a szocialisták büntető jellegű döntései követtek: kevesebb pénz került a megyékhez, több hivatal és hatóság regionális lett, korlátozták a megyék illetékbeszedési jogát, és ami tárgyunk szerint a legnagyobb csapás, 2009-ben megszüntették az önálló kulturális normatívákat, sokkal kevesebb pénz jutott a megyei könyvtári, múzeumi, levéltári és más kulturális tevékenységekre. Mindez a megyék kivéreztetéséhez vezetett. Maradványelven a legkülönbözőbb színvonalon, becsülettel próbáltak helyt állni a megyék, de óriási különbségek voltak a támogatás lehetőségei között. Ez volt az egyik ok, amely változás után kiáltott.
A másik ok a múzeumok esetében, hogy a ’60-as években létrejött szervezetek a ’90-es évek elejéig lényegében magukba foglalták a megyékben található valamennyi muzeális intézményt. Az önkormányzatiság létrejöttével és erősödésével, a helyi identitástudat szerepének egyre meghatározóbbá válásával gyarapodni kezdett az olyan közgyűjtemények és kiállítóhelyek száma, amelyeket a települési önkormányzatok alapítottak. S bár addig, míg volt megyei normatíva, ezek a gyűjtemények igénybe vették a megyei hálózat szakmai és anyagi segítségét, ennek csökkenésével egyre inkább arra kényszerültek, hogy a települési önkormányzatok részt vállaljanak a településükön található intézmények fenntartásában. Sok, példamutatóan jól működő múzeum működik most is megyei hálózatok segítsége nélkül.
A törvénytervezet értelmében a megyei múzeumi szervezetek hamarosan felbomlanak, elveszítik hálózati struktúrájukat, ugyanakkor a kisvárosi közösségek a döntéssel visszanyerik kulturális örökségük feletti önrendelkezési jogukat. A struktúra radikálisan megváltozik: a megyei múzeumok és a megyei könyvtárak, a megyeszékhelyvárosok, a megyei múzeumi szervezet tagintézményei a területi elhelyezkedés szerint illetékes települési önkormányzatok fenntartásába kerülnek, a közművelődési feladatellátást végző szervezetek pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt működő központi költségvetési szervhez kerülnek. Ez esetben a fenntartáson a költségvetés pénzügyi és szakmai feladatokat szeretném érteni, hiszen a vagyonkezelési feladatok az érintett intézményeknél vannak. A tulajdonjog nem változik, kivétel: a megyei könyvtárakhoz tartozó ingóságok és a könyvtári állomány. Az önkormányzati törzsvagyonba kerülő muzeális könyvtári dokumentumok korlátozottan forgalomképesek lesznek, elidegenítésükhöz a kulturális miniszter engedélye szükséges.
A törvénytervezet benyújtása előtt folyamatos egyeztetés volt az érintettekkel, így sikerült elérni, hogy a könyvtári területen szinte teljes konszenzus alakult ki, és a múzeumi területen is eltűnt számtalan szakmai és pénzügyi aggály. A 2013-as költségvetésbe visszakerült a közgyűjteményi normatíva; erről államtitkár úr részletesen szólt, és a költségvetésben jelentkező pluszforrásokról is. A törvény az egyes megyeszékhelyek, megyei jogú városok állami támogatásának mértékét intézményekre lebontva, nevesítve rögzíti. Ezt nagyon fontosnak tartom. A kistelepülések minőségi kulturális ellátása érdekében a tízezer főnél kisebb településeken közös szervezet fenntartását javasolja, az ötezernél is kisebb településen azt tartja fő célnak az előterjesztő, hogy a kultúra rendelkezzen közösségi hellyel. Ez a hely lehet a könyvtár vagy könyvtári szolgálat, lehet tájház és emlékház is, de mindenképpen közösségi helynek kell lennie. Az új rendszerben világosan meghatározásra kerültek az állami szerepvállalás reális határai, ugyanakkor az eddiginél hangsúlyosabban szerepet kap a helyi, lokális kulturális érdekek képviselete.
A törvénytervezet az állami szerepvállalás mellett a települési felelősség és kötelezettség szükségességét is megfogalmazza. A fenntartóváltás időpontja - január 1-je - igen közel van, sok a tennivaló. Mindez az intézmények átadásával egyidejűleg történik meg. A múzeumi területen ez érint 19 múzeumot, ami a megyeszékhelyváros fenntartásába kerül, beleértve a megyeszékhelyeken működő tagintézményeket is, például Pécs, Székesfehérvár nagyszámú kiállítóhelyét; a Pest Megyei Múzeum esetében Szentendre városa lesz a fenntartó. A tagintézmények a törvény erejénél fogva a székhelytelepülések fenntartásába kerülnek, a gyűjtemény állami tulajdonban marad, az ingatlan státusa - amennyiben állami tulajdon - nem fog változni. Speciális megoldást is igényel néhány eset, amelyből most egyet említenék meg: Komárom-Esztergom megye esetében a megyeszékhely, Tatabánya lesz a fenntartó, a jelenlegi megyei múzeumi székhely, Tata helyzetét is rendezni kell. Néhány kivételről a későbbiekben szólok, a könyvtári területtel kapcsolatban pedig államtitkár úr részletesen ismertette az érintett intézmények körét.
Van néhány olyan dolog, amiről még fontos szólni. A megyei hatáskörű városi múzeumok és megyei hatáskörű könyvtárak alapító okirata, szmsz-e, munkaterve, költségvetése és a többi tekintetében előzetes miniszteri véleményezésre van szükség, és a vezetői megbízáshoz és annak visszavonásához miniszteri egyetértés szükséges. Ezt többen vitatták, de ez nem változik, hiszen eddig is így volt. Ez csökkenti ugyan a fenntartói önállóságot, de mint említettem, eddig is így volt. Mindkét intézménytípusnál részletes szabályozásra kerültek a miniszter ellenőrzési jogkörére vonatkozó előírások. A megyei hatáskörű városi múzeum vagyonkezelője a tevékenység ellátásához szükséges állami, illetve önkormányzati vagyonnak. Fontos, hogy a törvénymódosítás szól arról, és ennek kell szétválasztani az állami tulajdon és az önkormányzati vagyon hasznosításával, kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket, úgy, hogy az önkormányzatok saját vagyonuk tekintetében szabadon dönthessenek arról, hogy az intézmények milyen módon rendelkezzenek ezzel.
(13.30)
A törvénytervezet szerint a megyei hatáskörű városi múzeum és a megyei hatáskörű könyvtár gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként működik. Ugyanakkor lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy a 10 ezer feletti lakosságszámú városokban a nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmények összevonásra kerülhessenek - persze a gazdasági része - más intézményekkel, ez csak szakmai vagy jelentős gazdálkodási előnyök esetén történhet meg.
10 ezer fő alatt - a feladatellátás veszélyeztetése nélkül - a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben is elláthatja. Végiggondolható, hogy esetleg megfelelő garanciák mellett ez más településtípusra is kiterjeszthető lehet a jövőt illetően.
A nem megyeszékhely megyei jogú városok területén lévő muzeális intézmények, amelyek 2012. december 31-én a megyei múzeumi szervezetek tagintézményeiként működtek, 2013. január 1-jétől a feladat ellátásához rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek egyidejű átadásával a működési engedélyükben meghatározott, székhely szerinti illetékes települési önkormányzatok fenntartásába kerülnek. Tehát a törvénytervezet meghatározza a megyei múzeumok és megyei könyvtárak új feladatrendszerét, kiemelten a kötelező ellátandó állami feladatok körét, illetve bevezeti ezen intézmények új elnevezését is: megyei hatókörű városi múzeum, illetve megyei hatókörű könyvtár.
A megyei hatókörű városi múzeum és a megyei hatókörű könyvtár fenntartójaként kijelöli a megyeszékhely várost, a jelenlegi megyei múzeumi szervezetek tagintézményinek fenntartójaként pedig a települési önkormányzatokat jelöli meg. Rögzíti az intézményi vagyon átadására és kezelésére vonatkozó előírásokat, rögzíti a fenntartóváltozásból eredő minisztériumi irányítási és ellenőrzési feladatokat, tartalmazza a megyeszékhely város fenntartóként való megjelöléséből következő törvényi változásokat, meghatározza az úgynevezett megyei közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás biztosításának felelőseit, és pontosítja a szolgáltatás tartalmát. 2013-tól a központi költségvetés biztosítja az állami feladatok ellátásához szükséges forrásokat, a megyei múzeumi szervezetekhez tartozó tagintézmények 2013. január 1-jétől a székhelyük szerinti önkormányzatok fenntartásába kerülnek.
Említettem, hogy volt még néhány kivétel, ezt szeretném végezetül elmondani. A múzeumok esetében a Szombathelyi Képtár, illetve a Bakonyi Természettudományi Múzeum 2011. december 31-én a megyei múzeumi szervezetekhez hasonlóan a megyei önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv volt, így 2012. január 1-jén átkerült a megyei MIK-hez, e két múzeum ugyanakkor nem része a megyei múzeumi szervezetnek, így az átadás-átvételi kötelezettség sem terjedt ki rájuk. A helyzet rendezése értelmében a két múzeumot még az átadás-átvételt megelőzően a területileg illetékes megyei múzeumi szervezetbe integrálják, és az integrációt követően a megyei múzeumi szervezet tagintézményeiként működnek tovább, és a ’13. évi fenntartásukra és finanszírozásukra a megyei múzeumi szervezetek tagintézményeire vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
A Balassa Bálint Múzeum 2011. december 31-éig Esztergom Város Önkormányzatának fenntartásába került, 2012. január 1-jétől az Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló törvény alapján a Komárom-Esztergom Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásába került. Ebben az esetben 2013. január 1-jétől nem a területileg illetékes települési önkormányzat lesz a fenntartó, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján a múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum tagintézményeként állami fenntartásban működik tovább.
Úgy gondolom, hogy az előterjesztő helyesen ítéli meg, hogy a megyei múzeumok és a megyei könyvtárak a megyeszékhely megyei jogú városok fenntartásában a jelenleginél erősebben kötődnek működésük székhelyének önkormányzatához, ezáltal a helyi társadalomhoz is, amely felelősséget érez az intézmények fennmaradásáért és fenntartásáért, így a döntés helyes. A megyei múzeumok és megyei könyvtárak, valamint a megyei közművelődési feladatellátó intézmények és szervezetek a megyék egész lakosságának igényeit szolgálva elérhetővé és megismerhetővé teszik mindazokat a kulturális javakat, amelyekkel ezek az intézmények foglalkoznak.
Kérem, hogy vitassuk meg az előterjesztést, ahol lehet, erősítsük módosító javaslatokkal, és mind együtt fogadjuk el ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen.
