HORVÁTH ZOLTÁN
HORVÁTH ZOLTÁN
HORVÁTH ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg nekem, hogy a törvény tárgyalásával kapcsolatban néhány évvel visszaforgassam az idő kerekét. 2011. február hónapot írunk, amikor a Baranya megyei önkormányzat elnökeként - látva a költségvetés számait - kértem egy találkozót államtitkár úrtól, hogy beszéljük át a Baranya megyei kulturális intézményrendszer jelenét, egy picit a múltját is, de természetesen a jövőjét elsősorban. Amikor a költségvetés számait megismertük, azzal kellett találkoznunk, hogy bár 2011-ben nem sikerült visszaállítani a normatíva rendszerét, hiszen továbbra is egységes lakosságalapú normatív finanszírozás volt, azonban a 2010-es évhez képest a 2011-es normatívánk plusz 31 százalék többletet mutatott.
Ha számszerűen kellene idéznem a számot, akkor ez azt jelenti, hogy 2011-ben az igazgatásra, sportra, kultúrára - merthogy egyértelműen rögzítenünk kell, ezt miniszter úrnak is mondom, hogy 2009-től önök megszüntették az intézményi normatívát, és lakosságalapú normatívát vezettek be, amely nem a kultúrára szólt, hanem az igazgatásra, sportra és kultúrára, ezt kapták a megyei önkormányzatok - a Baranya megyei önkormányzat 2011-ben 295 millió 76 ezer forintot kapott. Az előző év adata 227 millió forint volt, ezért mondtam, hogy ez több mint 30 százalékos emelkedés. Ha levonjuk - és mi megtettük - az igazgatásra és a sportra járó költségvetést, pontosan azt láttuk, hogy 126 millió forint jut nekünk kultúrára. A jogszabályok világa a múzeum fenntartását, a könyvtár fenntartását, a közművelődési intézmény fenntartását írta elő nekünk, és a megyei önkormányzatunk minden egyes intézménnyel rendelkezett. Miniszter úr, nem tudom, hogy tudja-e, de ezen intézményi világ fenntartása a Baranya megyei önkormányzatnak közel 600 millió forintba került abban az esztendőben. Ergo 126 millió forint állami támogatást kaptunk kultúrára, és a kultúrára költöttünk 600 millió forintot.
Amikor bizottsági elnök úr volt még államtitkár úr, egy óra beszélgetés után odajutottunk, hogy olyan típusú rendszerprobléma van, hogy meg kell változtatni a rendszert. Ma itt, egy évvel a beszélgetés után azt tudom mondani, államtitkár úr, hogy itt a válasz: ez a jogszabály, amelyet beterjesztettek a parlament elé, egy rendszerszerűen megreformált új struktúrát hoz be a magyar kulturális intézmények világába, amely ötvözi a régi hagyományokat, azonban új és elsősorban finanszírozható és fenntartható irányokba tereli el ezt az intézményi világot. Az elmúlt vita inkább idézte egyfajta önkormányzati vita, költségvetési vita tartalmát, de igazából nem nagyon hallottam az ellenzéki padsorokból olyat, amely a beterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban érdemi szakmai kritikát meg tudott fogalmazni, és ez - azt gondolom - pozitív kritika a jogszabályt előkészítőknek és az abban közreműködőknek, és köszönet is érte.
Ha végigmegyünk a jogszabálytervezeten, akkor azt látjuk, hogy egyértelműen definiálódnak a feladatok. Egyértelműen definiálódik, hogy az új fenntartói körnek, jelen esetben zömében a települési önkormányzatoknak - de a Fővárosi Önkormányzat és a minisztérium is megjelenik fenntartóként a közművelődési feladatoknál - ebben az új szerepkörben pontosan kinek mi a feladata. Egyértelműen definiálódik, hogy egy működési engedély kiadásának a folyamata milyen lépéseken keresztül, milyen szervezetek bevonásával, hogyan fog végbemenni. Egyértelműen definiálódik, hogy mi lesz a miniszter feladata, mondjuk, egy intézményvezető kinevezésénél, és azt gondolom, végre tiszta vizet önthetünk a pohárba, végre átlátható, tiszta viszonyok alakulnak ki a kulturális intézményrendszerben, amely, azt kell mondanunk, az elmúlt időszakban az ágazatok tekintetében - és főleg a 2006-2010-es megyei önkormányzatokat megszorító szocialista költségvetési politika eredményeképpen - eléggé leromlott állapotában várja ezt az új jogszabályt.
Nagyon ellentmondásos ma ez a kulturális intézményi világ, mert mi Baranyában Pécsről elmondhatjuk, hogy az Európa kulturális fővárosa program keretében milliárdokból tudtuk megújítani a múzeumunk egy részét, sőt Pécs megyei jogú városa gazdagodott - azt gondolom - Európa-szerte is elismert szakmai és az egyetem bevonásával már azt mondhatjuk, hogy nemcsak kulturális, hanem oktatási intézményeket is befogadó Zsolnay Kulturális Negyeddel; azt gondolom, van mire büszkék lennünk. De azt is el kell mondanunk, hogy van olyan múzeumi egységünk ebben a Baranya megyei múzeumi világban, amelynek a látogatószáma nem éri el éves szinten a 200-300 főt, olyan típusú infrastrukturális adottságok vannak, hogy inkább elriasztó, mint látogatókat vonzó.
Tehát ezt a rendszert valamilyen szinten meg kell változtatni. Végig kell nézni, melyek azok, és elsősorban az erősségeinket erősíteni kell, a gyengeségeinkre pedig megfelelő válaszokat kell adni. Mi Baranyában mindig büszkék voltunk arra, hogy nagyon nagy, sok telephelyes múzeumi rendszert tudunk működtetni, azonban ezekből a forrásokból ez szinte lehetetlen. Amikor az a kritika éri a jogalkotót, hogy miért nem adja vissza a megyei önkormányzatoknak ezt a típusú világot - mert ez a kérdés már eldőlt, a megyei önkormányzatok a területfejlesztésért lesznek felelősek, és a területfejlesztésért felelősek már 2012 óta, az intézményi világ pedig a megyei jogú városokhoz kerül a múzeumok tekintetében azért, mert ott van a legjobb helyen. Hadd mondjam el, és talán furcsán hangzik volt megyei önkormányzati vezető szájából, de sokszor kerestem meg Pécs polgármesterét arra vonatkozó kérésemmel, hogy a várostörténeti gyűjteményt, amelyet a megyei önkormányzat Pécs megyei jogú város területén tart fönn, néminemű támogatással próbálják meg támogatni, és a polgármester úr a saját maga költségvetési nehézségeit felhozva jelezte, hogy hát ez a megyei önkormányzat feladata.
Tehát a megyei jogú városban a megyei önkormányzatnak kellett jogszabály alapján fenntartani a várostörténeti, a helytörténeti gyűjteményt. Nincs ez így rendben.
(15.10)
Amikor az előbb említett múzeumi egységre, ahol 100-200 látogató van, megkérdezték tőlünk a turisztikai szakemberek, hogy hogyan lesz a kultúra iparág, hogy tudunk mi kulturális turizmusban vendégeket hozni Pécsre, akkor azt mondták nekem, hogy ott van az a természettudományi gyűjtemény, csináljunk már vele valamit, a raktárai tele vannak megmutatható dolgokkal, csináljunk belőle egy jó kiállítást, és a válaszunk az volt, hogy bocsánat, de nincsen hozzá pénzünk. Tehát az a helyzet, hogy ezt a dolgot nem lehetett tovább fenntartani.
Ez a jogszabály megoldást jelent erre. A megyei jogú városok lesznek azok, akik fenntartóivá válnak ezeknek az intézményeknek, amely intézmények a megyei jogú városban működnek, és szerves egysége a helyi közösségnek, szerves egysége a helyi oktatási intézményi világnak, merthogy a múzeumpedagógia egyre fontosabb, európai uniós forrásokkal is támogatott terület, és szerves egysége a települési turisztikának, hiszen Pécsre a kulturális turizmus tekintetében stratégia épült, Pécsre a kulturális turizmusban csak 2010-ben, az EKF évében több mint 100 ezer látogató jött el, sőt 2011-ben is éreztük ennek pozitív hatásait. Egy biztos, hogy ez a jogszabály új irányba viszi el a fenntartást, és ezt a magam részéről - mint volt fenntartó - csak üdvözölni tudom.
Szó esett a vitában arról, hogy 100-200 fős látogatószámokra is fenntartunk múzeumokat. Végig kell gondolni ezeknek az intézményi egységeknek a sorsát. Van, amit be lehet mutatni, és ilyenkor lesz majd fontos, hogy a települési szinten lévő, szintén európai uniós forrásból megépült, akár kistelepüléseken, az integrált közösségi terekben ott lévő kiállítóhelyekre a nagy megyei múzeum kiállítási anyagainak egy részét próbáljuk meg levinni és megmutatni; ez egy lehetőség, ezzel élni kell.
Hiller miniszter úrnak volt egy érdekes, 20 milliárd forintos elvonási képet vizionáló kijelentése a hozzászólásában. Közben telefonon megkérdeztem a kistelepülésen, ahol én élek, a polgármestert, hogy valóban, az IKSZT-k mögött van-e fenntartási költség, és azt mondta, hogy természetesen van, három évre biztosította ez az európai uniós forrás azt a lehetőséget, hogy a megépült integrált közösségi szolgáltató terek esetében három évig az ott lévő humán erőforrás költsége mögé ezeket a forrásokat biztosítjuk. Úgyhogy itt egyáltalán nincs szó 20 milliárd forint megszüntetéséről, elvonásáról, ezek a források ott vannak, ezek a források éltetik a kistelepülések kulturális intézményi világát. Ennyit a múzeumok világáról.
Engedjék meg, hogy áttérjek picit a könyvtárak világára. Elhangzott ellenzéki oldalról, hogy miért szüntetjük meg azokat a kistérségi jól működő együttműködéseket, amelyek lehetőséget teremtettek arra, hogy a kistelepüléseken a szomszéd település könyvtárából is tudjanak kölcsönözni. Azt kell mondanom, hogy szintén a Baranya megyei önkormányzat által fenntartott tudásközpont könyvtárán keresztül pontosan azt láttuk, hogy csak a forrás volt kistérségi - félreértés ne essék -, mert az ellátás megyei volt. A kistérségi forrást a megyei önkormányzat intézménye feladatellátási szerződésen keresztül kapta meg. Több mint száz ilyen feladatellátási szerződéssel rendelkeztünk az elmúlt időszakban, már nem tudtuk követni ezeket, merthogy - vélhetően politikai szándék miatt - nem a feladatellátónak sikerült adni a pénzt, mert végül homogén egységben 19 fideszes vezetésű megyei önkormányzat volt, de nem mi kaptuk a forrást, hanem a kistérségek, akik intézményrendszer híján feladatellátási szerződéssel így adták át. A jogszabály egyértelműen definiálja, hogy ez a fajta könyvtári szolgáltatás feladatellátása továbbra is lehet, csak már települési önkormányzati szintről. Feladatellátást lehet kötni a megyei intézménnyel, vagy létre lehet hozni saját ilyen típusú intézményt.
Hadd büszkélkedjek egy kicsit a Baranya megyei önkormányzat és Pécs megyei jogú város által közösen, mintaértékűként, szinte az országban először, 2010-ben létrehozott integrált megyei és városi könyvtárral, amely abból a szempontból példaértékű, hogy mi ebbe a megyei, városi könyvtárrendszerbe a Pécsi Tudományegyetem központi könyvtárát is be tudtuk hozni. Persze, nem tagadom, nem történhetett volna meg ez a szakmai, könyvtárszakmai integráció, ha Pécs nem Európa kulturális fővárosa, és nem költhetünk 7 milliárd forintot arra a gyönyörű épületre, amelyet mi Pécsen Tudásközpontnak hívunk, de megtörtént, és ma ennek pozitív oldalát látjuk.
Amikor a jogszabálytervezet arról szól, hogy meg kell szüntetni azt a párhuzamosságot, amikor egy megyei jogú városban két könyvtár működik egyszerre, egy megyei fenntartású meg egy megyei jogú városi fenntartású, ezt ép ésszel nehéz is megérteni, hogy ugyanazt az Egri csillagokat akár két helyen is ki lehet kölcsönözni. Nincs erre szükség. A mi integrációnk, amit Pécs megyei jogú városával csináltunk, nemcsak ezt a fajta állományharmonizációt és ezt a párhuzamosságkiszűrést hozta létre, hanem ezzel az integrációval el tudtuk azt érni, hogy a könyvtárhasználók száma évről évre 30 százalékkal növekszik. Ma ott tartunk, hogy a beiratkozott könyvtárlátogatóink száma meghaladja a 35 ezret, és minden évben 23-25 százaléknyi emelkedést tud produkálni ez a könyvtár, és azt gondolom, hogy mind a ketten - a városi és én mint volt megyei elnök - büszkék lehetünk erre.
Még egy nagyon fontos szolgáltatási elem, amelynek lehetősége a jogszabály által megteremtődik, hogy nálunk, a Tudásközpont könyvtárában működik egy kamion. Ez a kamion európai uniós forrásból, 100 millió forintból épült meg, a minisztérium munkatársainak hathatós támogatásával és közreműködésével azt tudtuk elérni, hogy 28 kistelepülésen, Baranya leghátrányosabb településeire jut el ez a kamion, amely digitális szolgáltatásaival, széles sávszélességű internetével be tud kapcsolódni a digitalizált megyei könyvtár rendszerébe, ahol a Corvina-rendszeren keresztül, ahol most már 70 százaléka fel van dolgozva a bent lévő könyvállománynak, elérhető. Azt látjuk, hogy rengetegen használják, és növekszik azoknak a településeknek a száma, akik igénylik ezt. Természetesen nemcsak a könyvtárkamion vagy a könyvtárbusz az, amellyel a megyei könyvtár jelen van ezeken a kistelepüléseken, hanem fixen telepített helyeink is vannak. Baranya 301 településéből a megyei könyvtár 141 helyen van bent, ebből 28 települést látunk el ezen a könyvtárbusz-hálózati rendszeren keresztül, a többi pedig fixen van telepítve.
Utolsó eleme ennek a jogszabálynak… (Az elnök csenget.) Két percben, két percben... Pedig el szerettem volna mondani, hogy öröm, hogy újra fogja indítani a jogszabály - de majd két percben - a közművelődés országos rendszerének megerősítését. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
