VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Én ehhez a törvényjavaslathoz az önkormányzatok szemszögéből szeretnék hozzászólni. Örülök annak, hogy polgármester úr után tudom ezt a felszólalásom elmondani, mert vannak ügyek, amelyekben akár egyet is érthetnénk, de vannak olyanok is, amelyekben komoly nézetkülönbségek vannak közöttünk.
Mielőtt a felszólalásom lényegére térnék, szeretném elmondani államtitkár úrnak, hogy 2006-ban nem történt olyan változás, amiről ön beszélt. Ön az expozéjában azt mondta, hogy 2006-ban el lettek vonva az illetékbevételek a megyei önkormányzatoktól és a megyei jogú városoktól. Nos, ilyen akkor nem történt. Lehet, hogy ön erre nem emlékszik, de 2006 előtt a megyei önkormányzatoknál főosztályként működtek az illetékhivatalok, amiket 2006-ban betettek az akkori APEH-ba, de semmilyen változás nem történt a forrásmegosztás tekintetében. Óriási tévedés tehát az, amit mondott. Ha megnézi a NAV honlapját - én megnéztem -, láthatja, hogy a megyei jogú városok ezt még ma is kapják, Székesfehérvárnak például augusztusban mintegy 230 milliós bevétele volt, Nagykanizsán pedig mintegy 130 millió forintos bevétel volt a forrásmegosztás tekintetében.
Ezt a kérdést azért hozom fel, mert jó lenne, ha valamiben meg tudnánk állapodni. Önök nagyon sok kérdésben kérik az ellenzék ilyen-olyan szakmai támogatását, ugyanakkor mindig felhozzák azokat a dolgokat, hogy milyen változások történtek az elmúlt időszakban. Szerintem ez nagyon nagy bátorság az önök részéről, de sokkal bátrabbak lennének akkor, ha lennének arra vonatkozó törvényjavaslatok, hogy ezeket állítsuk vissza. Például az illetékmegosztást illetően miért nem tettek olyan javaslatot, hogy a forrásmegosztás tekintetében csökkentsük az állami részesedést és növeljük az önkormányzati részesedést. Nincsenek ilyen javaslatok. Innentől kezdve pedig nincs értelme arról beszélni, hogy milyen volt a finanszírozás kettő, öt vagy tíz évvel ezelőtt. Ha a törvényjavaslataikban ezt a dolgot nem akarják visszaállítani, akkor ez számomra, de mindenki más számára is azt jelenti, hogy ezek azok az alapok, amikről elindulunk, és ezekről az alapokról lehet aztán majd tovább beszélni.
De ugyanilyen a normatíva összevonása is. Ha önök elégedetlenek a normatíva összevonásával, akkor tessék megjeleníteni. Most meg fogják jeleníteni. Államtitkár úr azt mondta, hogy 17,6 milliárdos külön soron fog megjelenni a közművelődési ügyek finanszírozása. De azért szeretném elmondani önöknek, hogy a Belügyminisztérium fő száma önök által elfogadott. Engem nagyon nem nyugtattak meg azzal, hogy ez a 17,6 milliárd forint külön soron meg fog jelenni, mert - ahogy a bizottsági ülésen is elmondtam - a polgármestereket, az önkormányzati képviselőket majd a szumma fogja érdekelni. Az fogja érdekelni, hogy 2013-ban az önkormányzati feladatok finanszírozására akár a belügyminisztériumi soron, akár máshol mennyi forrás fog megjelenni. Persze boldogok lesznek a szakmai szervezetek és az önkormányzatok is, hogy megjelenik majd ez a sor, de más oldalról ugyanezt a problémát ide fogjuk hozni a parlament elé.
Én azért nem lennék annyira boldog az önök helyében, és minden önkormányzati képviselő és polgármester figyelmét szeretném felhívni arra, hogy ami az IMF-megállapodások tekintetében itt-ott megjelenik, hogy a magyar kormány milyen levelet küldött ki az IMF-hez, abban az önkormányzatok tabuként nem szerepelnek. Én ezért óvatos lennék ebben a kérdésben. Önkormányzati emberként én ennek nem örülök, mert - s ezt nyilvánvalóan senki nem tagadja - az elmúlt időszakban az önkormányzatokat nagyon komoly forrásmegvonás vagy forrásátcsoportosítás érintette. De hát önök ezeket nem változtatták meg! Önök ezeket a forrásokat meghagyták, és mi is végeztünk számításokat a különböző feladatátcsoportosításokra vonatkozóan. Ma még nem látjuk tisztán, hogy 2013. január 1-jétől mi történik. Különböző feladatok ide-oda mentek, források ide-oda vándoroltak, és mi azt állítjuk, hogy mintegy 130 milliárd forinttal több forrást fognak elvonni az önkormányzatoktól a jövő évben, mint amennyi átcsoportosítást a feladatok ide-oda mozgatása igényelne. Ezt persze ma még nem látjuk, mert nincs költségvetése az országnak, de amikor az önkormányzatok a saját koncepciójukat és a jövő évi költségvetésüket a jövő év tavaszán elfogadják, akkor fogunk ezekkel a dolgokkal szembesülni, s nem tudom, hogy akkor is ilyen boldogok lesznek-e, és ilyen reménytelinek látjuk-e a közművelődési területek jövőjét.
Csak visszatérnék a tulajdon tekintetében, mert a 30. § nagyon érdekes kérdéseket is felvet.
(14.40)
Persze a polgármester úr is mondta, hogy amikor a megyei intézményfenntartó központok megszűntek, akkor már legalábbis önök gondolták, hogy nem ez lesz a végleges formája a különböző intézmények fenntartói struktúrájának. Én mégis azt mondom, és szerintem a kormánypárti padsorból is hangoztak el akkor, én emlékszem olyan érvekre, hogy miért is nem kerülnek, mondjuk, például a megyei jogú városokhoz közvetlenül azok az intézmények, amelyek a megyei jogú város területén vannak? Ez már akkor is felmerült, és azt gondolom, ezek az ügyek persze ma is ugyanúgy jogos kérdések. Kérem szépen, a rendszerváltás után az akkori parlament úgy döntött, hogy a megyei önkormányzati középszintnek nem adta meg azt a jogot, hogy saját adóbevétele legyen. Innentől kezdve teljesen - hogyan is mondjam - a mindenkori gazdasági helyzettől és a mindenkori kormányok gazdasági erejétől függött az, hogy mi módon tudja támogatni a megyei önkormányzatokat, hiszen a megyei önkormányzatok gyakorlatilag az állami költségvetéstől függtek, hogy mennyi illetékbevételt kaptak, mennyi normatívát lehetett kiharcolni a különböző költségvetési vitákban. A települések tudtak alkalmazkodni ahhoz, hogy a mindenkori kormányok ilyen-olyan intézkedései során persze saját bevétellel tudtak megfelelő módon gazdálkodni, iparűzési adójuk volt, különösen a komoly településeknek. Tehát a megyei struktúrát, azt kell mondanom, a rendszerváltás után ilyen struktúrává alakította a magyar parlament, és ezen senki nem akart változtatni, mi sem, önök sem, tehát innentől kezdve az, hogy a megyei önkormányzatoknak ez lett a sorsuk, azt gondolom, ez nagyon nagy mértékben befolyásolja, és innentől kezdve persze nem lehet számon kérni rajtuk. Városi polgármesterek szóltak hozzá az önök részéről ehhez a témához, mind a két településen, a megyei jogú városokban megvan az a gazdasági potenciál, az a gazdasági erőtér, amellyel majd ezeket a közművelődési intézményeket képesek fönntartani.
De mi lesz a kisebb településekkel? Mi lesz azokkal a középvárosoktól lejjebb lévő kategóriákkal, ahol bizony a megyei struktúra - és ezt lehet kritizálni, persze biztosan lehetett volna ezen javítani - azért így-úgy ellátta a feladatát. Ma is sok olyan tagintézménye volt a megyei önkormányzati struktúrának, amely most majd átkerül a településekhez. A települések persze első lépésben - én is azt gondolom - örömmel fogják fogadni, mert a miénk. Valószínűleg lesznek olyan települések, amelyek ebben akár túl is vállalják magukat, mert például különösen a területi múzeum tekintetében, ahogyan én látom, lesznek olyan települési körök, ahol bővül a terület, az a terület, amit megkaptak az előzőhöz képest, hisz úgy tűnik, a törvényhozónak ez az akarata.
Meglesz-e ahhoz a forrása? Meglesz-e ahhoz a személyi feltétele, hogy azokat az előírásokat, amelyeket a rendeletek és egyéb dolgok előírnak majd, azt meg fogja-e tudni tenni, akár személyi, akár tárgyi feltételben? Vagy pedig majd hozzá kell nyúlni a saját költségvetéséhez. Én tehát azt gondolom, hogy ilyen tekintetben nagyon sok aggály fölmerül, hogy különösen a kisebb térségekben, a kisebb településeken, ahol mondjuk, egy-egy vidékfejlesztési stratégia például külön szeretné, hogy a turisztikai, a helyi értékek meg tudjanak maradni, hogy képesek legyenek ezek megmaradni.
Több felszólaló említette a látogatóhelyeken a látogatási számokat. Én is azt gondolom, államtitkár úr, legalábbis a bizottsági ülésen azt vettem ki a szavából, itt a plenárison már nem, hogy nagyon komolyan meg fogják nézni azt, hogy mely látogatóhelyek látogatószáma alacsony. Azt gondolom, nem ez a szám kell hogy legyen, hanem amit ön a plenáris ülésen a hozzászólása végén elmondott, a klebelsbergi idézet legyen a meghatározó ebben a tekintetben.
A tulajdonhoz még egy hozzáfűznivalóm van. Engem nem nyugtat meg az a dolog, amit ön mondott, polgármester úr, mert a tapasztalatok nem ilyenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állam azért ragaszkodik különösen az épületi állomány tulajdonjogához, mert abban az esetben, ha bármi történik, akkor nyilvánvalóan az állam tud ezzel gazdálkodni, és most nem akarok semmiféle pejoratív dolgot idehozni. Én sokkal nyugodtabb lennék, ha ezzel a tulajdonjoggal a helyi közösségek tudnának gazdálkodni. Megmondom őszintén, a helyi közösségek ebben a tekintetben sokkal nagyobb kontroll alatt tudják tartani a helyi döntéshozókat, mint mondjuk mi, országgyűlési képviselők az államot. Tehát számomra megnyugtatóbb lenne, ha ezeket a dolgokat megváltoztatnák, és ebben csak önök tudnak lépéseket tenni, és nem is jó az a metodika, hogy a működtetés itt van, a tulajdon ott van. Most nem akarok idehozni oktatási példákat, de eleve látjuk, hogy ebben nagyon komoly vitalehetőségek vannak a jövőre nézve.
Államtitkár úr, engedjen meg egy olyan kérdést, amit Békés megyei képviselőként szeretnék elmondani, ezt már a bizottsági ülésen is mondtam, és nyilván ebbe tartozik bele a kistelepülési múzeumok sorsa, a kiállítóhelyek sorsa. Szeretném kérni, hogy Vésztő-Mágor tekintetében az állam vállaljon nagyobb szerepet, egyrészt azért, mert azt gondolom, Vésztő-Mágor egy olyan Békés megyei hely, egy olyan tradicionális hely, amely megérdemli azt. Ön említette, boldogabb lettem volna, ha ennek a törvényjavaslatnak lett volna egy olyan melléklete, mint a könyvtári és levéltári ügyekben, hiszen a melléklet ott felsorolja, melyek azok a kiemelt egységek, amelyek majd külön finanszírozási forrást fognak kapni az állami költségvetésből, hogy a múzeumok tekintetében is lenne, hisz azért vannak olyan helyek Magyarországon, amelyek fontosak a nemzet szempontjából, és nem biztos, hogy ezeket a helyeket úgy kell kezelni, hogy majd a helyi önkormányzat a saját erejétől függően tudja vagy nem tudja fenntartani. Tehát ebben szeretném kérni az államtitkár úr támogatását.
Hiller miniszter urat itt több felszólaló érintette. Én nem nagyon szeretnék az ő dolgába beavatkozni, de azt gondolom, ebben azért én azt húznám alá, mi azt mondjuk, hogy ez egy olyan törvényjavaslat, amelyet a jövő fog eldönteni. Nagyban függ attól, hogy a 2013-as költségvetés számai végül hogyan fognak alakulni, és persze nagyban függ attól, hogy a települési önkormányzatok - és ez is összefügg a költségvetéssel - mire lesznek képesek az elkövetkezendő időben. És nem a nagyvárosok, nem a megyei jogú városok, mert azoknak mindig is lesz akkora gazdasági potenciáljuk, hogy ezeket a közművelődési struktúrákat fönn tudják tartani, hanem a kistelepülések, a községek, a kisvárosok, ahol a gazdasági helyzet miatt sokkal kisebb az az erőforrás, amit erre tudnak biztosítani, hogy azokkal mi lesz, ezt majd nyilvánvalóan az elkövetkező időszakban tudjuk meg, és bízunk benne, hogy akkor majd lesz lehetőség ezen a törvényjavaslaton is változtatni.
Köszönöm szépen a lehetőséget.
