DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelen megszólalásom összhang a zord időkből. Mistéth Endre azon kevesek egyike, aki a XX. század mindkét totális diktatúrájának aktív ellenfele volt, így elvárható lenne, hogy a mai magyarok nagyra értékeljék, értékeljük példáját. Kiváló mérnök volt, a politikába csak akkor kapcsolódott be, ha úgy érezte, hogy használhat ily módon hazájának. Először a náci megszállás idején, a Magyar Függetlenségi Mozgalom keretében, másodszor pedig a háború után, az újjáépítés és a demokráciaépítés szolgálatában, mindkétszer a Kisgazdapárt égisze alatt. Politikai ambíciók nélküli politikus volt, aki a náciellenes illegális harcban hazafias kötelességből és nem politikai célok érdekében vett részt. 1945-ben újra kellett hívni, az újjáépítés szolgálatába állítani mérnöki tudását. Ő volt a tervezője az első állandó pontonhídnak, a felrobbantott Margit hidat pótló Mancinak, s az első, több mint tíz évig használt, Kossuthról elnevezett szükséghídnak.
Az 1945-ös választások után először államtitkár, majd Nagy Ferenc miniszterelnök kormányában közmunkaügyi miniszter lett. Amikor 1947 elejére nyilvánvalóvá vált a kommunisták számára, hogy politikai úton nem képesek megszerezni a hatalmat, elhatározták, hogy a legnagyobb demokratikus erőt, a Kisgazdapártot egy konstruált perrel szétverik a szovjet hadsereg jelenlétében. E célt szolgálta az úgynevezett köztársaság-ellenes összeesküvési per terve. Ennek a pernek lett az egyik vádlottja, vezető vádlottja Mistéth Endre. Első fokon három és fél évre ítélték, másodfokon ezt hatévi kényszermunkára emelték, később még ezt is meghosszabbították.
Több mint nyolcévi rabság után került vissza a szabad életbe. A szakma nagy szeretettel fogadta vissza, az Uvaterv, a Vízügyi Tervezőiroda és minden más szakintézmény. Nyugdíjba vonulása után országszerte és világszerte a hidak és más létesítmények dicsérik munkáját, például a heluani Nílus-híd, az iraki Garmat Ali híd, a ferihegyi 2. hangár. Azok az alkotások, amelyekben vezetői befolyása érvényesült, felsorolhatatlanok. Számos tudományos cikke és tanulmánya jelent meg, végül 2006-ban köztársasági érdemrendet kapott.
Őt természetesen bántották az ellene felhozott hamis állítások és vádak, és a perbeli kihallgatása során vissza is utasította őket. Különösen mélyen érintette az a megállapítás, hogy a Magyar Közösség, amelynek tagja volt, fajvédő és antiszemita szervezet. Még 1998-ban is vitába szállt a Mozgó Világ szerzőjével, aki szerint a Közösség “fajmagyar rasszista alapon” állt. Mistéth visszautasította ezeket. Megemlítette, hogy vádlott-társa, a zsidó és illegális kommunista Weishaus Aladár a per során kijelentette, idézem: “Büszke vagyok, hogy ezek között az emberek között kerültem megmérettetésre.” A faji jelleg meghatározó voltát pedig semmivel sem cáfolhatta jobban, mint hogy ősei nem Árpád ivadékai, hanem francia hugenották és görög-szerb származású emberek voltak. Emberebb ember és magyarabb magyar volt.
Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)
