MICHL JÓZSEF
MICHL JÓZSEF
MICHL JÓZSEF (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A részletes vitában a saját magam által beadott módosító indítványom mellett szeretnék néhány érvet felsorakozatni. Onnan kezdeném, hogy én is üdvözlöm azt a törekvést, amit a kormány a múzeumok rendbetétele ügyében elkezdett. Ahogy előttem szóló képviselőtársam már elmondta, valóban egy nagyon súlyos örökséget vettünk át azzal, hogy a megyei múzeumok borzasztó nehéz anyagi állapotban voltak, és az az állapot, amelyből valamilyen módon ki kellene szabadítani a múzeumi tudást és vagyont is, együtt, az egy nagyléptékű változást igényel. Ennek tesz most eleget a kormány ezzel az új múzeumi törvénnyel, illetve annak a módosításával. Azt gondolom, egy jó irányt sikerült találni arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehet az önkormányzatokat egyrészt érdekeltté tenni, másrészt pedig jobban bevonni ebbe a komoly feladatba.
A módosító indítványom arra vonatkozik, hogy ugyanakkor a fürdővízzel nehogy kirepüljön a gyermek is, és azt a törekvést, amely a kormány előterjesztéséből látható, abban az irányban javítaná, hogy abban az egy-két megyében, ahol a megyei jogú város nem tartja fenn semmilyen részét a megyei múzeumnak, egy más megoldásra tettem javaslatot. Azt javaslom, hogy Komárom-Esztergom megyében - mint ahogy Pest megyében Szentendre - Tata városa kapja meg továbbra is a megyei jogú intézményfenntartói feladatot. Egy százéves múltra visszatekintő múzeumról van szó, amelyet a piarista szerzetesek gyűjteményére alapozva hozhatott létre az ottani közösség, és amelynek a közös múzeumba való bevonását követően 46 éve ennek a múzeumnak a Tata városában lévő egységei látják el a megyei feladatokat, Kuny Domokos Megyei Múzeumként.
(19.50)
Ennek a múzeumnak a folyamatos fejlesztése, szervezése 2005-ben is egy újabb állomásához érkezett, amikor egy komoly raktárbázist és restaurátor-műhelyt alakított ki az akkori megyei önkormányzat, és összességében egy olyan egység jött létre, amelynek, azt gondolom, érdemes lenne megfontolni a további ilyenfajta együttműködését és fenntartását a jövő számára is. Az a cél, amit a törvény megfogalmaz, vagyis hogy hosszú távon, előreláthatóan biztosan lássa minden fenntartó, illetve minden múzeum a költségvetési helyzetét, ezt csak üdvözölni lehet, és azt gondolom, végre ide kellene eljutnunk. Ebben az igyekezetben, ebben a célban minden jó lehetőségre természetesen vevők vagyunk, és hajlandók vagyunk eszerint gondolkodni, viszont az a megnyugtató állapot, amely az önkormányzatok jelenlegi költségvetési helyzetét illeti, nem biztosítja, és abban nem látható a múzeumi fenntartás lába. Ezért is örömteli volt, amit elmondott államtitkár úr a bizottsági ülésen is, illetve itt az általános vita expozéjában, hogy ezekre a múzeumokra is gondoltak, ezen esetekben is látja a biztos fenntartás és a biztos költségvetési forrás lehetőségét.
Azzal szeretnék segíteni ebben a gondolkodásban, hogy mindenféleképpen egy hosszú távú, olyan fix megoldásra lenne szükség, amely most törvény erejénél fogva adja meg a megyei múzeumoknak a biztos forrást és a folyamatos finanszírozást, hasonló módon a városi múzeumok fenntartásának a hosszú távú biztos forráslehetőségét és annak a valamilyen szerződéses formában való rögzítését is adja meg. Ennek a segítségével, ezzel a támogatással és az állam továbbra is fönnálló igyekezetével és tulajdonképpen általános fenntartási jogosítványával - merthogy a múzeumi világ teljes területe mégiscsak az állam fenntartására szorul -,s ennek a biztosítékával látom csak lehetőségét a jövőben, hogy például olyan városok is, mint Tata városa biztonsággal vállalhassa föl a településen lévő múzeumi egységek jövőbeni fejlesztését és fenntartását.
Ebben kérem államtitkár úr együttműködését és segítségét, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
