BERÉNYI LÁSZLÓ
BERÉNYI LÁSZLÓ
BERÉNYI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a T/8405. számon benyújtott, a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, és azt általános vitára egyhangúlag alkalmasnak találta.
Ahogyan az emberi jogi bizottság vizsgálatának elsősorban alkotmányossági kérdésekre kell koncentrálnia, úgy a magam részéről mint bizottsági tag, a beterjesztett törvényjavaslathoz elsősorban alkotmányossági, alapjogvédelmi szempontból szólnék, az elmúlt hetekben ugyanis nagy érdeklődést váltott ki, és hangsúlyos kérdéssé vált a központi névjegyzékbe történő feliratkozás, illetve annak szükségessége.
Érdekes módon a nemzetiségi névjegyzékbe történő feliratkozásról már kevesebb szó esett, pedig annak már jól bevált és többéves gyakorlata is van. A nemzetiségi választás kapcsán a szocialista képviselők, valamint az SZDSZ képviselői annak idején érdekes módon azt mondták, hogy a választás megtisztulása, a jogrend választással kapcsolatos helyreállítása az, amit a névjegyzék lehetővé tesz.
Sokszor és sokan hivatkoztak itt a parlament soraiban nagy nemzetközi emberi jogi szervezetekre. Ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy a Velencei Bizottság választási eljárásra vonatkozó ajánlásában rögzíti, hogy a jogalkotó ne tegyen különbséget választó és választó között, jelen esetben legyen szó nemzetiségekről, külhoniról vagy akár a többségi társadalomhoz tartozóról. A feliratkozás mindenki számára kötelezővé tétele nem tesz különbséget a magyar állampolgárok között. A feliratkozás melletti érvként említeném a névjegyzékbe történő felvételről történő visszaigazolást, mely a korábbi, hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel szemben biztosan eljut a választani képes és akaró polgárhoz. A parlamentáris nemzetiségi és külhoni képviseleten túl azok számára is biztosított a választás, akik ugyan rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, de tartósan külföldön vállalnak munkát.
A jelöltként történő indulás ajánlószelvényekhez vagy hétköznapi nevén: a kopogtatócédulákhoz kötése megszűnik, mellyel kapcsolatban szintén megjegyezném, hogy számos civil szervezet kívánságának teszünk eleget, akik az Országgyűlésbe jutás egyik akadályát látták a cédulagyűjtésben. A megfelelő számú ajánlás összegyűjtésének előírásával azonban megőrizzük a választások komolyságát. A feliratkozás önkéntessége, a hozzájárulás a kampánycélú adatkezeléshez, az ajánlószelvény intézményének eltörlése adatvédelmi szempontból is jelentős előrelépés.
Emberi jogi szempontokat figyelembe véve ki kell emelnem, hogy a javaslat nagy hangsúlyt fektet a fogyatékkal élők joggyakorlásának elősegítésére, amely egyébként új elem a választási eljárás alapelvei között. A mozgássérültek akadálymentes szavazóhelyiséget és fülkét használhatnak. Ha az akadálymentesített szavazóhelyiséget igénylő választópolgár lakcíme szerinti szavazóhelyiség nem áll rendelkezésre, őt a helyi választási iroda vezetője ugyanazon településen és választókerületben egy másik, akadálymentesített szavazóhelyiség névjegyzékére teszi át. A látássérülteket Braille-írásos értesítővel és szavazósablonnal segíti a törvényjavaslat. A jogorvoslathoz való jog mint garanciális elem a törvényjavaslat egészében a lehető legteljesebben érvényesül.
Összegezvén az elhangzottakat, a törvényjavaslat egészéről elmondható, hogy nemcsak kiállja az alkotmányosság próbáját, hanem a választással kapcsolatos jogokat teljes mértékben biztosítja.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
