DR. SZAKÁCS IMRE
DR. SZAKÁCS IMRE
DR. SZAKÁCS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/8405. számú törvényjavaslat egyéni képviselői törvényjavaslatként került a Ház elé. A vita legelején le kell szögeznünk, hogy benyújtása házszabályszerű volt, a vonatkozó törvényeknek megfelelő, és Magyarország Alaptörvényének is megfelelő volt. Ezt azért kell az elején elmondani, mert mióta a köztudatba került, hogy egy ilyen törvényjavaslat kerül a Ház elé, főleg, miután a benyújtása is megtörtént, elég sok támadás érte a benyújtókat, hogy az egyéni képviselői törvényjavaslat egy ekkora horderejű, ilyen terjedelmű törvénynél aggályokat vet föl. Azt gondolom, hogy itt a Ház plenáris ülésén, a vita legelején ezt le kellett szögezni, hogy a törvényjavaslat benyújtása aggálymentes, kifogástalan.
Érdekes módon azok között, akiket elsősorban érdekel ez, a politikai arénában küzdő szervezeteket, személyeket, országgyűlési képviselőket, de mivel vonatkozik az önkormányzatokra, kisebbségi önkormányzatokra is, elég sokakat érint, mégsem volt olyan magától értetődő az érdeklődés és a felbuzdulás. Hiszen ezt megelőzően az alaptörvényünk második módosítása keretében tulajdonképpen az előzetes feliratkozás jogrendszerének beemelését hoztuk föl. A parlament ugye, úgy döntött, hogy 10 órás időkeretben kívánja ezt megtárgyalni. Ellenzéki képviselőtársaink természetesen a szó beléjük fojtását, az időkeret szűkösségét, a Fidesz diktatórikus módszereit emlegették, de el kell itt, a Ház előtt mondanunk, hogy a 10 órás időkeretnek még a felét sem használták ki teljes egészében a képviselők. Tehát ezek az eltúlzott vélemények, amelyek megjelentek, úgy gondolom, nem voltak megalapozottak.
A választási eljárásról szóló törvényjavaslat előtt talán egy pici történelmi visszatekintést is engedjenek meg nekem. Nem szeretnék nagyon messzire visszamenni, de köztudott, hogy mondjuk, a Kádár-rendszertől kezdve, amikor a Hazafias Népfront egyetlen jelöltjére lehetett egy adott választókörzetben szavazni, és az akkori jelentések szerint a választásra jogosultak 95-97, volt, amikor 99 százalékos részvételével választották meg az adott országgyűlési képviselőt, egészen odáig, amikor a rendszerváltoztatás után a demokratikus intézményrendszerrel párhuzamosan a választások is szabad választásokká váltak, természetesen mint minden ilyen választást, annak eljárását is le kellett szabályozni.
Az elmúlt 20 évben még az 1997. évi C. törvény is, ami pillanatnyilag is hatályos, jó pár olyan alkalmat adott a választási eljárások során, vagy a szabályozás hiányossága, nem egyértelműsége vagy akár a kiskapuk megléte okán, amely folyamatosan minden választásnál problémát jelentett, vitára adott okot, hogy csak említsem a láncszavazás lehetőségét vagy az ajánlószelvényekkel való visszaélést, azok megvásárlását. Ugye, mindenki emlékszik a 2006-os és 2010-es választásokra, amikor szabad demokrata jelöltekről bizonyosodott be, hogy pénzért próbáltak ajánlószelvényt vásárolni, és lehetne hosszan sorolni ezeket a problémákat. Azt gondolom, az előttünk fekvő törvényjavaslat megpróbálja a korábbi évek és választások eljárásának ilyen jellegű hibáit kezelni.
Alapvetően államtitkár asszony is és Lázár János képviselőtársunk is előterjesztőként elmondta, hogy a törvény - ami 351 szakaszból áll, tehát egy elég terjedelmes joganyag - nagy része átvette azokat az eljárási szabályokat, amelyekről egyébként az elmúlt 20 év alatt bebizonyosodott, hogy megfelelőek, amelyeken nem kell változtatni, és ott tesz lesz új változtatási javaslatot a parlament asztalára, ahol úgy tűnik, hogy szükséges ezeket megtenni. Hogy kell az új választási eljárásról szóló törvény, azt gondolom, nemcsak Lázár János előadásából derült ki, hanem Magyarország Alaptörvénye okán kellett erre rátérni. Azt gondolom, hogy a politikában részt vevő szervezetek is efelé mozdultak, hiszen amikor kiderült, hogy a parlament elé kerül egy ilyen anyag, akkor ellenzéki pártok is tettek javaslatot. Nevezetesen a szocialisták, ugye, a kötelező választás lehetőségét vetették fel és javasolták, a Jobbik pedig egy műveltségi cenzus bevezetését javasolta. Azaz mindannyian, akik ebben a közegben mozgunk, éreztük, hogy az 1997. évi C. törvényen változtatni kell, bár végül is alapvetően az eddigi választások demokratikusak és kifogástalanok voltak, az Európai Unió vagy más szervezetek általi kifogásolhatóságának megakadályozását eredményesen végezte el.
El kell mondani, hogy a választási eljárásról szóló törvény, a 351 szakasz, továbbra is egy önálló eljárási törvény, a törvény általános és különös részre tagozódik, annak megfelelően, hogy az általános rész tartalmazza a közjogi választásokra alkalmazandó közös szabályokat, míg a különös része az egyes választástípusok különböző, a közöstől eltérő vagy kiegészítő szabályait. Azt gondolom, hogy ez a jogtechnikai kodifikációs módszer abszolút megfelel a modern jogalkotási elveknek, áttekinthetőbbé, egyszerűbbé teszi a választási eljárásról szóló törvényt a jogalkalmazók részére, az állampolgárok részére és a jelölő szervezetek vagy a jelöltek részére is.
A választási feliratkozásról, azt gondolom, nagyon dinamikusan, retorikai színességgel Lázár János képviselőtársam az előterjesztői expozéban elmondott mindent, ami ezzel kapcsolatban elmondható, talán a legnagyobb vita is ezen a passzuson van. Hozzá kell tenni, hogy a 351 szakaszból, ha jól emlékszem, 4 vagy 5 paragrafuson keresztül taglalja a törvény, tehát terjedelmében kis terjedelmű a törvényen belül.
(18.40)
De hát nyilván épp az a szép benne, hogy ahány politikai erő van a parlamentben, az talán mind másként és másként látja.
Nem akarom újra elmondani az érveket, amit a külföldön élő, választójoggal rendelkező magyar állampolgárok és a hazaiak viszonylatában mondtam, gondolom, a vitában erről még úgyis sok szó fog esni.
Talán legalább ilyen fontos szerintem - és itt nem nagyon hangzott el, talán az előterjesztői expozéban is államtitkár asszony tért ki rá -, hogy a választójogi névjegyzékben szereplők adatait központilag folyamatosan vezetett informatikai adatbázis fogja tartalmazni a javaslat szerint, ha ezt a parlament így elfogadja. Szavazóköri névjegyzék az adott választásra a kitűzéskor fog elkészülni. Tehát lesz elég idő az esetleges hibák vagy téves adatok kiszűrésére.
A központi és a szavazóköri névjegyzék automatikusan frissül a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása alapján. Ez is fontos, hogy a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása pontos és folyamatos legyen. Az elmúlt választások során volt olyan eset, amikor büntetés-végrehajtási intézetbe mentek el a választási szervek tagjai, és ott pontosan kell tudni, hogy ki az, aki esetleg még csak előzetes fogva tartásban van, és ki az, akit jogerősen eltiltottak a közügyek gyakorlásától, tehát hogy kinek van szavazati joga és kinek nincs. Azt gondolom, hogy ez egy fontos része a választások tisztaságának is.
Az is elhangzott, hogy megújulnak a választási szervek is. Elnevezésében az Országos Választási Bizottság, ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, akkor Nemzeti Választási Bizottsággá alakul át, és az egyéb ilyen közjogi tisztséget betöltő, a parlament által választott tisztségviselők mandátumához hasonlóan, tehát ahhoz igazítva ez is kilencévessé válik a következő időszakban. Azt gondolom, hogy ha következetesen tartjuk magunkat ahhoz, hogy a parlament által megválasztott különböző szervezetek tisztségviselőinél azonos időtartamot jelöljünk meg a megbízatás időtartamára, akkor ebben az esetben a nemzeti választási bizottság hét tagjának, akinek kilenc évre szól, a megbízását is igazítani kell. Az is természetes, ez nem változik, hogy a jelölő szervezetek, a parlamentben frakcióval rendelkező pártok is egy-egy megbízottat küldhetnek a Nemzeti Választási Bizottságba.
A bizottság munkáját a Nemzeti Választási Központ fogja segíteni operatív lebonyolító szervezetként. Azt gondolom, hogy itt sincs jelentős változás. A feladatok valószínűleg növekednek, hiszen a választópolgárok kiértesítése, regisztráció, egyéb dolgok talán több munkatársat igényelnek, de mindenképpen célszerű, és a javaslat így is fogalmazza meg, hogy a Nemzeti Választási Központ autonóm államigazgatási szervként működjön.
Már említettem a felszólalásom elején a szavazócédulákkal történő rendszeres visszaéléseket. Azt gondolom, hogy a szavazócédula-gyűjtés mindenképp egy olyan Achilles-sarka volt az egész magyar választási eljárási rendszernek, amit ki kellett küszöbölni. Az új rendszer azért, hogy ne legyen komolytalan, és ne lehessen bárki jelölt, előírja a javaslatban, hogy az országgyűlési választásokon a jelöltnek kétszáz ajánlás szükséges, amelyet egy aláíróíven kell összegyűjteni, az európai parlamenti választásokon pedig ötezer ajánlás szükséges.
Az ajánlóív adattartalmára és szabályozására, megsemmisítésére, kezelésére vonatkozó szabályok rendkívül részletesek a törvényben. Azt gondolom, hogy ezek elég garanciát nyújtanak arra, hogy az állampolgárok személyes adataival azok a visszaélési lehetőségek, amelyek megadattak az ajánlószelvénnyel - hiszen ott még a személyi számot is fel kellett tüntetni, tehát azok a szervezetek, akik egy érvényes ajánlószelvényt begyűjtöttek, nemcsak az állampolgár nevét, lakcímét tudhatták meg, hanem a személyi számát is, ami tudjuk, hogy annyira kényes dolog, hogy egyéb állami nyilvántartási rendszerrel nem is köthető össze -, ezek így megszűnnek.
Szerintem a legörömtelibb, és minden nemzetben gondolkodó honfitársunk számára jó hír, hogy 2014-ben első alkalommal lesz lehetséges, hogy az országgyűlési választásokon a külföldön élő honfitársaink is részt vehessenek. Eddig is volt erre lehetőség, főleg a külképviseleten dolgozók vagy annak a látókörébe tartozók részére, hogy a külképviseleteken adjanak le szavazatot, de tudjuk jól, hogy ezek nagyon szerény számban jelentek meg. Egy-egy választókerületben egy szavazókör lett kijelölve, ahova be kellett tenni a külföldön leadott szavazatokat, s abban a szavazókörben csak akkor lehetett eredményt hirdetni, amikor ezeknek a megszámlálása megtörtént. Ez most jelentősen változik, s a külhoni magyarság a szavazati jogával levélszavazás útján is élhet, postai úton küldheti meg vagy a külképviseleten leadhatja, úgyhogy azt gondolom, hogy ebben is egy jelentős előrehaladást értünk el.
Elhangzott az előttem felszólalóknál, hogy a javaslat kiemelten foglalkozik valóban egy olyan népességcsoporttal, amely amúgy is hátrányokkal él az országban, ezek a különböző fogyatékkal élő honfitársaink. Eddig jelentős nehézségbe ütközött az ő részvételük a szavazáson. A javaslat, ahogy itt elhangzott, a vakok számára Braille-írással, mozgássérültek számára akadálymentes szavazókör kialakításával, a siket és nagyothallók számára pedig az ő egyéni igényeiknek megfelelő módon a szavazás természetesen segítővel megtörténik; és így az egyébként szavazati joggal rendelkező, de valamilyen fokban értelmi sérültek számára is, biztos vagyok benne, hogy ezzel, ha ezt így elfogadja az Országgyűlés, egy komoly adósságunkat törlesztjük a fogyatékkal élő embertársaink irányában.
Az általános rész talán legfontosabb részei azok az alapelvek, amelyeket a törvényjavaslat megfogalmaz, mármint hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvását. Azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb célja a törvénynek, hogy az állampolgárok részére, a jelölő szervezetek részére, a választáson részt vevő jelöltek számára is megkérdőjelezhetetlen legyen a választás tisztasága.
Fontos az önkéntes részvétel a választási eljárásban. Itt már említettem, hogy a szocialisták egy kötelező választási részvétel irányában gondolkodtak, egy ilyen jellegű javaslatot hoztak a közvélemény tudomására. Nem titok, hogy a Fidesz ezzel nem ért egyet. Nem gondoljuk úgy, hogy azokat az állampolgártársainkat, azokat a választópolgárokat, akik egyébként nem kívánnak részt venni választási eljárásban, a választásokon, szankciókkal, pénzbüntetéssel, egyéb szankcióval arra kényszerítsük, hogy mégis eljöjjenek. Volt erre példa a szocializmusban. A történelmi áttekintés során adott 99 százalékos részvételt nyilván csak úgy lehetett elérni, hogy valamilyen módon presszionálták az adott körzetben lévő választópolgárokat, és aki nem akart, az is leadta a szavazatát, nehogy valami baja essen neki - munkahelyét elveszítse - vagy a családjának.
(18.50)
Fontos alapelv az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között. Azt gondolom, ezt is biztosítja az új eljárási törvény, hiszen azzal, hogy jelentősen lecsökkent a jelöléshez szükséges ajánlások száma, országgyűlési választás esetében 750-ről 200-ra, ez a kisebb szervezetek vagy az egyéni jelöltek esélyeit növeli - az a vád, ami az elmúlt 10-12-16 év során elhangzott, hogy tulajdonképpen a rendszer a nagy politikai szervezeteknek kedvez, és a kicsik előtt lezárja a részvétel lehetőségét vagy jelentős nehézségeket hoz eléjük -, ez is megvalósul.
A fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítéséről már beszéltem, de ez is fontos alapelv.
A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, hát ez a legnehezebb kérdés talán, hiszen tudjuk, hogy olyan jogi szabályozást, amelyet, ha valaki nagyon meg akar kerülni, és nagyon ki akar játszani, nagyon nehéz hozni. Ez egy kérdés, én azt gondolom, ebben egy társadalmi összefogásra van szükség mind a jelölő szervezetek, mind a jelöltek, mind a választási eljárásban részt vevő szervezetek és az állampolgárok között, hiszen ha a választás tisztaságát meg akarjuk óvni, akkor ez egy nagyon fontos alapelv.
A választási eljárás nyilvánossága pedig az utolsó olyan alapelv, ami - azt gondolom - megint csak a választások tisztaságát és a jóhiszemű joggyakorlást erősíti. Bárki - és itt a nemzetközi megfigyelők, akik szintén szerepelnek a törvényjavaslatban, itt talán senki nem említette, de az ő lehetőségük is szerepel a választási eljárás során -, bármelyik magyar állampolgár, külföldi megfigyelő, külképviseleti megfigyelő élhet ezekkel a jogokkal.
Ha már itt vagyunk, akkor hadd említsem meg a nemzetközi megfigyelőt, ez a törvényjavaslat elején szerepel. Ez mindig kényes kérdés volt, hogy mennyire szólhatnak bele egy adott ország választásába a külföldiek, természetesen EBESZ-megfigyelők vannak, magyar állampolgárok is részt vesznek EBESZ-megfigyelőként külföldi választásokon. Nagyon helyes, hiszen így lehet igazán a külföld felé is prezentálni azt, hogy milyen egy adott választás, megelőzendő akár azt is, hogy a választásokon nem olyan eredményt elért szervezetek, de megfelelő nemzetközi kapcsolattal rendelkezve elmenjenek, és akár az ország jó hírét is megpróbálják befeketíteni. Erre az elmúlt időszakban több példát is láttunk szocialista képviselőtársainktól akár az Európai Parlamentben, akár a világ más részén.
A törvényjavaslatnál a különös rész eltérő szabályai jelennek meg, amelyek az országgyűlési választásra, az európai parlamenti képviselő-választásra, a kisebbségi jelöltek választására és az önkormányzati választásra vonatkoznak. Biztos vagyok benne, hogy a beterjesztők és akik az anyagon dolgoztak, megpróbálták a legkoherensebb és a korábbi évek tapasztalatait feldolgozva a legjobb javaslatot letenni az asztalra.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A viták során - ami még itt a parlamenti vita megkezdése előtt, a nyilvánosság előtt elkezdődött - több olyan állítás is elhangzott, amelyet szerintem érdemes itt most a parlament általános vitájában is szóba hozni és adott esetben megcáfolni. Az előzetes feliratkozással kapcsolatban nagyon sok ellenzéki képviselőtársunk elmondta, hogy ez tulajdonképpen adminisztrációs nehézség, adminisztratív úton próbálják a kormánypártok megakadályozni, hogy az emberek, a választópolgárok részt vegyenek a szavazáson. El kell mondani, hogy az eddigi rendszerhez képest a választópolgárnak nem kell többször megjelennie valamilyen választási aktuson a lakásán kívül, mint eddig.
Emlékeztetem képviselőtársaimat és esetleg a vitát figyelemmel kísérőket, hogy a parlament már döntött arról, hogy a jövőben egyfordulós lesz az országgyűlési képviselő-választás. Míg a korábbi időszakban nem csak az egyéni körzetekben… - talán a 2010-es választás kicsit atipikus volt, hiszen ott nagyon sok egyéni körzetben már az első fordulóban eldőlt a mandátum sorsa, és 2010-ben nem volt olyan megyei lista sem, hogy azért kellett volna még egyszer szavazni a megyében a listára, mert nem volt elegendő számú szavazópolgár az első fordulóban. De 2006-ban, ha jól emlékszem, két olyan megye is volt, ahol meg kellett ismételni a megyei listára leadott szavazatokat is. Tehát ez megszűnik, magyarán szólva, a választópolgár egyetlenegy aktussal ki tudja a véleményét nyilvánítani, egyetlenegy szavazási aktussal dönthet arról, hogy a következő négy évre kiket juttat a parlamentbe, milyen politikai erőket támogat.
Azt gondolom, a regisztráció időtartama is megfelelő. A törvényjavaslat szerint a törvény hatálybalépése februárban kezdődik és márciusban… (Lapozza az iratait.) Pillanat, itt sok papír van. Tehát elegendő idő, magyarán szólva, több mint fél év lesz arra, hogy a törvény hatálybalépését követően a választópolgárok ezt megtegyék, hiszen a javaslat szerint, ha ezt a parlament elfogadja, 2013. február 15-én lép hatályba a törvény, és az első feliratkozási időszak pedig 2013. szeptember 1-jén kezdődik. Tehát a várhatóan 2014 tavaszán az alaptörvényben meghatározott időtartamon belül kitűzött választásoknál, azt gondolom, elég idő áll rendelkezésre az állampolgárok, a választópolgárok részére, hogy elmenjenek, és erre a feliratkozásra bejelentkezzenek.
Elhangzott az is, hogy az egyéni képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatot - mivel senki sem csalhatatlan, és jobb azt megelőzni, hogy utólag az Alkotmánybíróság esetleg kifogásoljon valamit - előzetes normakontrollra küldjük. Azt gondolom, ha megtörténik a parlament által a második alaptörvény-módosításban a feliratkozás lehetőségének beemelése az alaptörvénybe, akkor ez minden tekintetben kifogástalan, az alkotmánnyal, alaptörvénnyel szinkronban lévő szabályozás, tehát nem kell attól tartani, hogy visszakerül a parlament elé.
Én a Fidesz frakciója nevében támogatom, illetve a Fidesz frakciója támogatja az előterjesztést. Természetesen a törvényjavaslat alapos átolvasása során már jómagam is találtam olyan részeket, amelyeket érdemes megfontolni, hogy pontosítunk és módosítunk. Csak egy példát hadd említsek: a 6. §-ban az (1) bekezdés úgy szól, hogy a választást a kitűzést követő 70. és 90. nap közötti napra kell kitűzni, tehát a kitűzést ki kell tűzni. Itt érdemes megnézni, hogy a magyar nyelv szabályai szerint hogyan lehet ezt egyértelműbbé vagy jobban érthetővé tenni, és biztosan vannak még ilyen jellegű dolgok. De hát a parlament azért van, hogy ezeket a hiányosságokat, elütéseket, egyéb dolgokat alaposan átrágja, és a képviselői módosító javaslatokkal jobbá tegyük a törvényjavaslatot.
(19.00)
Még egyszer szeretném leszögezni, hogy alapvetően a törvényességi, alkotmányossági feltételeknek megfelel. A választási eljárást az alapelveknek megfelelően demokratikusabbá, kevésbé bonyolulttá tevő, a választópolgárok talán nagyobb számát az urna elé vivő eljárási törvény fekszik a parlament előtt. Kérem képviselőtársaimat, hogy az elfogadását és az új rendszer bevezetését majd szavazataikkal is támogassák.
Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
