DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény közel másfél évtizede nyújtott úgy szabályozási hátteret a közjogi választások lebonyolításához, mely alapjaiban az MSZP, MDF még rendszerváltás előtti, zárt ajtók mögött kötött megállapodásán alapult. A rendszerváltó pártok közül ugyanis az MDF-en kívül más ellenzéki pártok nem vettek részt a választási jogi keretek kidolgozásában. A törvénynek akkor társadalmi vagy más egyéb nyilvános vitája nem volt. A választási eljárási törvény kimunkálása és elfogadása tipikus példája volt a pártállami érdekek átmentésének. Ezt védik most a mai ellenzéki pártok. A Horn-kormány az 1997. évi C. törvény megalkotásával, a koalíció tulajdonképpen nem tett egyebet, mint a Kádár-korszak utolsó Országgyűlése által elfogadott választási törvényt alapjaiban fenntartva, bontotta azt egyfelől anyagi jogra, amit választási törvénynek neveztek el, továbbá bontotta másfelől eljárási jogra, amit választási eljárásról szóló törvénynek neveztek el.
Az elmúlt időszakban történt változások, így mind az új alaptörvény megalkotása, mind az országgyűlési képviselők választásának új rendszere azonban a választási eljárási szabályok megújításának a szükségességét vetették fel. A joggyakorlatban felhalmozott tapasztalatok szintén indokolttá tették a választási eljárási szabályok újragondolását. A magyar demokrácia nagy eredménye és állomása, mondhatni, közös sikerünk, hogy az új választási eljárási törvényről most a nyilvánosság előtt lehet vitázni, és azt egy szabad választású parlament fogadhatja majd el.
Tisztelt Képviselőtársaim! A T/8405. számú törvényjavaslat szerint a választási eljárásról szóló törvény nem került egyesítésre a választási anyagi jogi szabályokkal. A törvénytervezet általános és különös részre tagozódik, melyben az általános rész tartalmazza a közjogi választásokra alkalmazandó közös szabályokat, míg a különös rész az egyes választástípusok közöstől eltérő vagy kiegészítő szabályait tartalmazza. A választói névjegyzék diszkriminációmentes kialakítása érdekében 2014-től az egyes választások során az előzetes feliratkozás nélkülözhetetlen lesz. Megkerülhetetlen tehát az előzetes feliratkozás intézménye, ugyanis nem lehet másképpen nyilvántartásba venni a Kárpát-medencében, de a határainkon túl élő, azonban állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkező honfitársainkat, valamint az itthon élő nemzetiségieket, továbbá szintén csak ezzel a módszerrel tudjuk biztosítani a voksolás napján külföldön tartózkodó és tartósan külföldön tanuló vagy dolgozó, de magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak a választást. Továbbá meg kell említeni a Magyarországon élő más uniós országok állampolgárait is, akik az európai parlamenti választáson eddig is feliratkozás útján tudták jelezni, hogy Magyarországon szavazási szándékuk van. Az említettekhez hasonlóan a belföldi lakóhellyel rendelkező polgárok választójoga gyakorlásának is feltétele a továbbiakban, hogy a választópolgár előre jelezze azt, miszerint szavazni kíván. A választói névjegyzékben szereplők adatait egy központilag folyamatosan vezetett informatikai adatbázis fogja tartalmazni. A szavazóköri névjegyzék az adott választásra a kitűzéskor készül majd el.
Tisztelt Képviselőtársaim! A központi választási szervek is megújulnak. A Nemzeti Választási Bizottság Országgyűlés által választott tagjainak száma 7 fő, mandátumuk 9 évre szól. A Nemzeti Választási Bizottság a választott tagok mellett a parlamenti frakcióval rendelkező pártok által megbízott tagokkal is ki fog egészülni. A Nemzeti Választási Központ, mint központi választási iroda, felelős a választások állami feladatának megszervezéséért és lebonyolításáért. A Nemzeti Választási Központ a megnövekedett feladataira tekintettel a továbbiakban autonóm államigazgatási szervként fog majd működni.
Az ajánlási rendszer is megújul. Az országgyűlési választásokon 200 ajánlás lesz majd szükséges az egyéni jelöltállításhoz, az európai parlamenti választáson pedig 5 ezer ajánlást kell majd összegyűjteni. Az ajánlószelvény intézménye megszűnik, az ajánlásokat a továbbiakban ajánlóíven lehet majd gyűjteni. A választópolgárok politikai véleményének sokszínűsége az ajánlási folyamat során még inkább érvényesül majd, mivel minden, a választói névjegyzékben szereplő polgár több ajánlást is leadhat.
A magyar parlament hosszú ideig tartó adósságot törlesztve első alkalommal 2014. évben teszi majd lehetővé, hogy az országgyűlési választásokon a külföldön élő, de Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező honfitársaink is részt vehessenek.
(19.30)
A külhoni magyarság szavazati jogával levélszavazás útján is élhet. A külhoni választópolgár szavazási iratát postai úton küldheti meg, vagy Magyarország bármelyik külképviseletén, továbbá Magyarországon bármely egyéni választókerületi választási irodában is leadhatja.
Eddigi formájában szintén fennmarad a külföldi szavazás lehetősége a magyarországi lakcímmel rendelkező, de tartósan külföldön tartózkodó honfitársainknak. Részükre a magyar külképviseletek biztosítanak szavazási lehetőséget. A külföldön tartózkodó magyar választópolgárok levélben is szavazhatnak.
A magyarországi lakcímüktől távol, de belföldön tartózkodó választópolgárok azon a településen szavaznak, ahol a szavazás napján tartózkodnak. Ennek módja azonban a továbbiakban nem az igazolás, mely eddig számos visszaélésre adott okot, hanem egy új jogintézmény, az úgynevezett átjelentkezés kerül bevezetésre. A papíron kiadott igazolás helyett a helyi választási iroda vezetője közvetlenül felveszi a szavazás napján máshol tartózkodó választópolgárt az érintett szavazókör névjegyzékébe. Ezzel megszűnnek az olyan korábbi problémák, mint például hogy az igazolás késve vagy egyáltalán nem érkezik meg, vagy az olyan probléma, hogy a kijelölt szavazókörben hosszú sorban állás alakul ki.
Az átjelentkezés során biztosításra kerül, hogy az átjelentkezők a lakcímük szerinti egyéni szavazólapra szavazzanak. Ezzel az ez irányú visszaélési lehetőségek megszűnnek. Meg kell azonban szervezni és le kell bonyolítani, hogy minden választópolgár szavazólapja a saját lakcíme szerinti egyéni választókerületbe kerüljön vissza.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat nagyon helyesen olyan szabályozást tartalmaz, mely szerint a választói névjegyzék kialakításának mindenképpen egységesnek kell lennie, mert nem lehet az, hogy az egyik magyar állampolgárnak ilyen, a másiknak meg olyan szisztémát alakítsunk ki.
A választói névjegyzéket az állampolgárok önkéntesen állítják össze, nekünk az a célunk hosszú távon is, hogy ez ne állami kötelezettség legyen, mint ahogyan az korábban a szocializmusban volt. Kifejezett álláspontunk, hogy ez sokkal több szabadságot jelent majd a magyar állampolgárok számára.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat nagy hangsúlyt fektet a fogyatékkal élők joggyakorlásának elősegítésére. A mozgássérültek akadálymentes szavazóhelyiséget és fülkét használhatnak. Amennyiben az akadálymentesített szavazóhelyiséget igénylő választópolgár lakcíme szerinti szavazóhelyiség nem lenne akadálymentesített, úgy őt a helyi választási iroda vezetője ugyanazon településen és választókerületben egy másik, de akadálymentesített szavazóhelyiség névjegyzékére kell hogy átvegye. A látássérülteket pedig Braille-írásos értesítővel és szavazósablonnal segíti a törvényjavaslat.
A választójog gyakorlásában a sablon egy olyan karton- vagy műanyag tasak lesz, amely a szavazólap szövegét tartalmazza, és azokon a helyeken, ahol a szavazólapon a szavazásra szolgáló körök vannak, a sablon ki lesz vágva. A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság beteszi egy sablonba, ezáltal a látássérült választópolgár a szavazófülkében könnyen kitapinthatja a sablon szövegét, és az általa választott jelölt mellé teheti a kivágáson keresztül az ikszet. Majd kiveszi a szavazólapot, és a sablonból az urnába dobhatja a voksát.
A választópolgárok tájékozódását könnyített formában megírt tájékoztató anyagok is segíteni fogják. A fogyatékossága miatt önállóan szavazni nem képes választópolgárt egyébként felkérésre bárki segítheti a szavazófülkében. A választási jogorvoslatok rendszere alapvetően nem változik.
Újdonság lesz azonban a szankciórendszer bővülése, ugyanis amennyiben a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, úgy a jelenlegi jogkövetkezményeken túl a törvényben meghatározott esetekben bírság is kiszabható lesz.
Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar társadalom megérett egy új, az európai normák figyelembevételével kimunkált választási eljárási törvény elfogadására, amellyel megerősíti helyét az európai demokráciák körében. Mindezekből egyértelműen megállapítható, hogy a választási eljárás jelen törvényjavaslat szerinti megalkotása nemcsak időszerű, hanem egyben szükségszerű is volt.
A KDNP támogatja a választási eljárásról szóló T/8405. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
