DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szóval, akkor még egyszer visszatérnék erre a kérdésre az előttem szóló okán. Egyetlen párt, egyetlen frakció, egyetlen parlamenti képviselő sincs abban a helyzetben, hogy azt mondja, hogy nyomon követi, hogy egy bíró milyen egyéb érdekeket szolgál.
(10.50)
Tehát, ha az ellenzék részéről elfogadható az, hogy olyan politikai nyilatkozatokat tesz, ami azt sejteti, hogy bizonyos bírák politikai érdeket szolgálnak, akkor gyakorlatilag kihúzza az ellenzéki érvelés alól a sámlit. Ez a helyzet, Bárándy képviselőtársam. Nem tehet ilyet egy ellenzéki képviselő! Pontosan nekünk kell számon kérni azt, hogy a kormány meggyengíti azokat a garanciális szabályokat, amelyek attól függetlenül fenn kell hogy álljanak, hogy konkrét bírák pártatlanságát egyetlen párt, egyetlen parlamenti képviselő sem kérdőjelezheti meg, és nem ígérheti be bíráknak az elmozdítását. Ha ezt beígéri egy parlamenti párt kormányra kerülése esetére, akkor ugyanazt követi el, amit a jelenlegi kormánypárt. Semmivel sem különbek, mint a Fidesz, ha önök azt ígérik, hogy kormányra jutásuk esetén megvizsgálják egyes bírák politikai motivációit. Ilyet nem lehet tenni!
Államtitkár Úr! Az a helyzet, hogy a történeti alkotmány részének tekintett 1869. évi IV. törvény azt mondta ki, hogy a bíró 70. életévében lép nyugdíjba, és hogy ezt úgy értelmezte az Alkotmánybíróság, hogy a 70. életév a XIX. században az ember aktív szellemi teljesítőképességének tapasztalati felső határa, amely napjainkban még inkább feljebb is tolódott. Tehát önök két törvényhozási tárgy után is adósak azzal, hogy egyébként pedig, most minden egyéb elvi vitát félretéve, mi az elvi alapja, indoka annak, hogy a bírói nyugdíjkorhatárt le kívánják szállítani, miközben 1869 óta ez 70 év. Erre adjanak választ! Ennek semmi köze az elmúlt húsz zavaros esztendőhöz.
Köszönöm. (Szórványos taps az LMP soraiban.)
