PROF. IVÁN LÁSZLÓ
PROF. IVÁN LÁSZLÓ
PROF. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Folytatom akkor azt a gondolatot, amit megkezdtem. Nyilvánvaló, hogy amit képviselőtársam mondott, abban sok realitás van, de hát pillanatnyilag ez a meghatározott nyugdíjkorhatár. Fokozatos emelése 65 éves korig, 2022-ig történik, és pillanatnyilag 62 évnél tartunk. Na most, vagy csinálunk egy pozitív diszkriminációt, és azt mondjuk, hogy ezek a bírák… De nemcsak a bírákról van itt szó, hanem itt vannak például az egyetemek. Az egyetemeken ugye, 70 év a korhatár a professzoroknak, 65 év a docenseknek, illetve adjunktusoknak, tehát ott is van egy diszkrimináció.
De a bíráknál az a helyzet, hogy milyen indokunk van ahhoz, hogy kivonjuk őket az alól a szabályozott, törvénybe foglalt, emelkedő évek szerint módosuló öregségi nyugdíjkorhatár alól? Aki eléri azt, akkor egy öregségi nyugdíjas státusba kerül. Az öregségi nyugdíj státusával kapcsolatosan kell majd valamiféle olyan módosítás, olyan rugalmas megoldás, hogy a korhatár elérése után milyen funkcióban, hol, milyen módon tevékenykedhetnek, szakmájukban vagy máshol, és mi legyen a bérezéshez való viszony. Azt is tudjuk, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár fölött nem zárul le a munkabér lehetősége, de nyilvánvaló, hogy az már érinti az összes, munkaviszonyból származó bérjövedelmet, hogy mennyit, milyen adót fizet s a többi.
Tehát nekem az a véleményem változatlanul, sok évtized tapasztalata alapján is, hogy egy optimálisat, egy ideálisat és egy praktikusat szeretnénk összegyúrni. Erre törekszik a kormány, hogy ennek valahogy legyen egy kerete. Azt hiszem, hogy ebben a törekvésében most nem ideologizálni kell nekünk, nem szubjektíve, elfogultan, hanem a meglévőhöz alkalmazott praktikus életút lehetőségét biztosítani.
Köszönöm szépen.
