DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elérkeztünk ide is, az alaptörvény második második módosításához. A múlt héten volt az alaptörvény első második módosítása, ezen a héten pedig a második második módosítást tárgyaljuk.
Annak idején, amikor az alaptörvény megszületett, volt egy alkotmány-előkészítő bizottság, és nemzetközi tapasztalatokat is igyekezett szerezni mind ez a bizottság, mind az alkotmányügyi bizottság annak érdekében, hogy mi szükséges egy új alkotmány elkészítéséhez, mik a legfontosabb szempontok. S azt kérték mindenütt, az alkotmányügyi bizottság akkori elnökét is arra figyelmeztették, hogy lehetőleg egy olyan alkotmány jöjjön létre, amely széles körű, amelyet az ellenzék is támogat minél szélesebb körben, és példaként hozták fel nekünk a spanyol alkotmányt, amely esetében csak egyetlenegy ellenzéki politikus tartózkodott, mindenki más megszavazta, és ez az alkotmány, ez az alaptörvény immáron két évtizede jól működik, azóta még nem kellett módosítani.
Még emlékszem arra, amikor a kormány előterjesztette ezt az alaptörvényt, akkor volt ennek egy olyan kitétele, hogy ne lehessen módosítani, mert annyira jó ez az alaptörvény, hogy nem szükséges, hogy módosításra kerüljön. Ezért egy olyan különleges szabályt hoztak, ami szerintem egyedülálló az európai jogtörténetben, hogy ezt ne lehessen egy cikluson belül módosítani, hanem ha két egymást követő cikluson belül a két különböző parlament ugyanazt a döntést kétharmados arányban jóváhagyja, csak akkor lehessen módosítani. S azt is hallottuk itt a kétharmados többségtől, hogy ez az alaptörvény már csak ilyen lesz, ezt nyugodtan fel lehet vállalni, évtizedekig nem lesz majd hozzányúlva, mert teljesen tökéletes.
Itt hallottunk már mindenféle megfogalmazást, az MSZP soraiból például azt hallottuk, hogy egy kibővített frakcióülésen született meg ez az alaptörvény. Ezt mi is a magunk részéről és gondolom, hogy a kétharmados többség is messze visszautasítja, mert azért csak itt született, igaz, voltak olyanok, akik bojkottálták és nem vettek részt a munkában, hanem inkább elmentek máshova, nyilván mert volt jobb dolguk. Tehát nem frakcióülésen született, de azt is le kell szögeznünk, hogy ebben más párt nem vett részt, és nem emiatt, hanem a saját tévedések, a saját hibák miatt kell módosítani. Persze, mi ezt megmondtuk annak idején, mert a Jobbik Magyarországért Mozgalom két alkalommal, egyszer az előkészítő szakaszban, majd pedig a parlamenti szakaszban körülbelül ötven-ötven módosító indítványt csatolt hozzá, ám ez lesöprésre került. Mások viszont még módosítót sem adtak be, vagy adtak be, de az is lesöprésre került.
Mi akkor kimondtuk, hogy ez egy párturalmi alkotmány, ez egy párturalmi alaptörvény, és lám, itt visszajönnek azok a problémák, hogy már harmadik alkalommal kerül ide az Országgyűlés asztalára. (Dr. Schiffer András: Második.) Harmadik, mert már volt egy első első, egy első második és egy második második. Tehát harmadik alkalommal kerül ide az Országgyűlés asztalára úgy, hogy ez az alaptörvény most már lassan tíz hónapja, hogy hatályba lépett.
(14.50)
Ebből is látszik, ez nem egy időtálló alkotmány, jelen pillanatban is itt tartunk, hogy ezt is módosítani kell. És azt hiszem, az ellenzéki képviselők… - mert nyilván az ellenzéki képviselők hiába csatolnának be, hiába hoznának ide bármilyen alaptörvény-módosítást, mint ahogyan az eredetiben sem vették figyelembe, nyilván most sem kerülne figyelembevételre, de nyilván a kormánypárté idekerül.
És akkor, ha áttérünk erre a kis módosításra, nekem már eleve gondom és bajom van a törvény szerkezetével, ugyanis számomra az teljesen érthetetlen, illetve bizonyos szempontból értem, hogy miért az átmeneti rendelkezésekbe került elhelyezésre ez a módosítás. Amennyiben a kétharmados többség úgy gondolja, hogy ez a jogszabály csak átmenetileg fog élni Magyarországon, amit most be akarnak vezetni, ezt a regisztrációt, akkor ez alapján el tudom fogadni, de azt gondolom, az előterjesztők, illetve a Fidesz-felszólalók, a Fidesz-KDNP hozzászólásából az látszik, hogy ezt nem átmeneti rendelkezésnek szánták, hanem véglegesnek. Akkor nem tudom, miért nem az alaptörvényben került elhelyezésre, és egyébként szerkezetileg sem illik bele oda, ahová elhelyezésre került, de mindegy, ha már így van, volt itt elég hiba, akkor már ez a legkisebb hiba, de ez egy alaki probléma. Ha az anyagi jogi részét nézzük, akkor azzal sem nagyon tudunk egyetérteni, legalábbis ami az alaptörvényben szerepel. Itt elsősorban mindenki egyetlenegy dologra hegyezte ki a hozzászólását, ez pedig az a rész, hogy a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti a sarkalatos törvény, tehát ez a szakasz, és mindenki erről beszélt, holott még egy szakasza, még egy fordulata van ennek a módosításnak, amiről majd szintén elmondanék néhány gondolatot.
Azonban van-e szükség erre, hogy előzetes nyilvántartásba vegyük a választók kérelme alapján a választókat? Erre azt az indokolást kaptuk az előterjesztőtől, illetve az alkotmányügyi bizottságban is ezt kaptuk meg, hogy azért van erre szükség, mert egységesíteni kell, a régi népesség-nyilvántartás adatai nem biztos, hogy megbízhatóak, de akik bejelentkeznek, az biztos, hogy úgy van - ez eléggé érdekes -, és az, hogy ne legyen két forma, hogy a határon túl élő magyar állampolgároknak más legyen a bejelentkezési lehetőségük, a regisztrálási lehetőségük, mint a belföldi lakcímmel rendelkezők esetében, de erre vonatkozóan megfelelő indokolást még nem kaptunk.
Azt látjuk, hogy a népesség-nyilvántartás adatai az eddigiek során jól működtek. Hallottuk Kósa képviselő úrtól azt, hogy a népesség-nyilvántartással az volt a baj, hogy ha valaki nem szerepelt benne, nem szerepelt a választási névjegyzékben, akkor tudatosult benne, amikor elment szavazni, hogy úristen, nem szerepel a névjegyzékben, ezért ő most nem fog kapni szavazólapot, és gyakorlatilag nem szavazhat. De hányan voltak azok, akik így voltak? És most mennyivel jobb lesz, mert mindenki fog kapni. De hányan voltak, könyörgöm?! Körülbelül nulla egész nulla egyezred százalékról beszélhetünk, akik így jártak, hogy nem szerepeltek a választói névjegyzékben, és nem tudtak elmenni szavazni. Most emiatt mindenkinek el kell mennie regisztrálni, most viszont száz százalék nem fog tudni szavazni, hogyha nem megy el regisztrálni. Tehát Kósa Lajos képviselő úrnak az volt a legfőbb indoka, hogy ha eddig nem ment el, akkor esetleg kimaradhatott a választásból - mondom, nulla egész nulla egyezred százalék -, ha most nem megy el előzetesen regisztrálni, akkor pedig száz százalék, hogy nem fog tudni szavazni. Tehát maga a rendszer sokkal rosszabb.
Miért van szükség arra, hogy kimaradjanak emberek? Miért van szükség arra, hogy regisztráljanak? Akik belföldön lakcímmel rendelkeznek, azok esetében nyilvánvalóan teljes mértékben szükségtelen, hogy regisztráljanak előzetesen. Semmilyen probléma nem volt a népesség-nyilvántartás eddigi adataival, az a rendszer - és itt nem félreértendő, nem a választás rendszerére értem, hanem csak a névjegyzék elkészítésének a rendszerét és módszerét értem - jó volt, azon teljesen felesleges változtatni. Ez a rendszer biztos, hogy sokkal rosszabb lesz, és a jó helyébe rosszabbat ne vigyünk be, és ne vigyünk be sokkal antidemokratikusabbat sem.
Ezen keresztül beszéljünk egy kicsit, mert kaptunk arról… - a műveltségi cenzushoz kötött választójog és az előzetes névjegyzékbe való bejelentkezés, a kettő között mi a nagy különbség, és mennyivel demokratikusabb az, amit a Fidesz-KDNP javasol. Miért lenne ez demokratikusabb? Miért antidemokratikus az, amikor valamilyen műveltségi szinthez kötjük azt, hogy kire szavazna? Nem tudom, mennyire kísérik figyelemmel a választásokat, gondolom, mindenki, aki itt ül, azért ezt meg szokta tenni, de amikor megnézik azokat a műsorokat, amikor a választások után megkérdezik a választópolgárokat arról, hogy önök hogyan szavaztak, döbbenetes módon másnap már rengetegen azt sem tudják, milyen pártok indultak, fogalmuk sincs arról, hogy kire szavaztak, elmondják, hogy voltak szavazni, de fogalmuk sincs, hogy kire. Milyen demokrácia az, kérdezem én, milyen demokrácia az, ahol olyan emberek döntik el, hogy ki fogja vezetni ezt az országot, akiknek fogalmuk sincs, hogy ki ez az ember, ki az a párt, amelyik mögöttük van, ki a miniszterelnökük, és mit fognak hozni? Egyetlenegy dolog motiválja őket, ez az egyetlenegy dolog pedig a pénz, az a pénz vagy az az ajándék, amit a választások idején kapnak, és ez továbbra sem fog kiszorulni.
Abban is egyetérthetünk, hogy azok a társadalmi rétegek, amelyek a választások idején egy kicsit jobban élnek, és néhány felesre jutó pénzt fognak kapni, amiből egyszer vagy kétszer jól be tudnak rúgni, akik ezt a pénzt kapják, azok általában nem az egyetemet végzettek közül kerülnek ki, sőt nem is a középiskolai végzettséggel rendelkezők közül kerülnek ki, hanem azok közül, akik általában a 8 általánost sem tudták elvégezni, akik gyakorlatilag azzal, hogy nem tudták, nem kaphatnak - már korábban is elhangzott - jogosítványt sem, a közúti közlekedésben nem vehetnek részt, mert annyira nem bízik bennük a törvényalkotó, hogy nem engedi őket a volán mögé. Akkor hogyan gondolják azt, hogy viszont egy ország vezetésében ők dönthetnek, ők döntsék el, ők legyenek adott esetben a mérleg nyelve, hogy ki lesz a jó?
Mi motiválja a társadalmi réteg egy nagyon jó részét? Mondjuk ki, ez a réteg gyakorlatilag Magyarországon a cigányság köréből kerül ki, amely a választások idején mindig eladja a szavazatát. Két pártot ismerek, amelyek eddig nagyban vásárolták ezeket a szavazatokat, azt hiszem, önök is ismerik, én nem fogom most itt megjelölni, hogy melyik két pártra gondolok, de azt hiszem, mindannyian kitalálják. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahonnan én jövök, nap mint nap látjuk ennek a gyakorlati megvalósulását a választások idején, amikor azután beindul a láncszavazás, beindul a szállítás, beindul az osztogatás, a pénzosztás és a többi, és ismerjük azt, hogy mi lesz az eredménye.
Ez a demokrácia? Hölgyeim és uraim, képviselőtársaim, ez a demokrácia?! Ez döntse el, hogy kik irányítsák az országot, hogy melyik irányban fejlődjön Magyarország? Ez a törvényjavaslat, bármennyire is mondják, hogy ezen változtatni fog, semmiben nem fog változtatni. Semmiben nem fog változtatni! Ugyanúgy meglesznek azok, akiknek a feladata lesz az, hogy meg kell szervezni, hogy azok az emberek, akik eladják a szavazatukat, mert eddig is eladták, elmenjenek és beregisztráljanak. Tessenek elhinni, hogy azoknak a száz százaléka be fog regisztrálni, ezekkel nem lesz gond.
Azokkal lesz gond, akik kiábrándultak a politikából. Kiábrándultak, mert 8 éven keresztül olyan vezetése volt ennek az országnak, amely alapvetően nemzetellenes volt, amely alapvetően kisemberellenes volt, amely kiszolgáltatta a multinacionális cégeknek, a külföldieknek, az IMF-nek, az Európai Uniónak és mindenkinek ezt az országot, amikor egyenesen irányították Brüsszelből, Washingtonból ezt az országot, ennek az országnak a gazdaságát. Igen, ebbe belefáradtak az emberek, és kiábrándultak a politikából, és kétharmaddal szavaztak valakikre, azért, mert azt gondolták, hogy más lesz. És más lett? Azt tapasztalták, hogy folytatódik kicsit nemzeti színekbe öltöztetve, de gyakorlatilag folytatódik ugyanaz. És ezek az emberek, gyakorlatilag ez az ötvenvalahány százalék szinte végérvényesen elfordult a politikától, és ezek az emberek azok, akik talán az utolsó héten meggondolják magukat, hirtelen megszólal bennük valami, a lelkiismeret, hogy talán ők is felelősek ennek az országnak a sorsáért, talán ők is beleszólhatnak az ország sorsának az alakításába, és önök ezeket az embereket kizárják a szavazásból.
Ha azt nézzük, hogy szégyen lesz az, hogy az 1949. évi XX. törvény demokratikusabb volt, mint az új alaptörvény a választójog szempontjából, a választójog gyakorlásának szempontjából… - a XXI. században lépjünk vissza, hogy kizárunk sokkal többeket? Én ezt nem látom célszerűnek, indokoltnak és még demokratikusnak sem.
(15.00)
Tehát azok az okok, amelyeket itt megjelöltek, és már az előttem felszólalók is többször elmondták, nem valódi indokok.
Még egy dolgot - még van három percem -, még egy másik dologról is szeretnék itt szólni, ami szintén egy antidemokratikus irányvonal, ez pedig a másik része ennek az alaptörvény-módosításnak. Ez pedig nem más, mint a népszavazás. A népszavazást is érinti ez a törvény, bár senki nem említette, és tulajdonképpen azért nem, mert nem olyan lényeges a változás, de mégis lényeges a régi alaptörvény, a régi alkotmány - nem akarom visszasírni, nehogy azt gondolja bárki, és kiforgassák a szavaimat, hogy Gyüre Csaba vissza akarta sírni a régi alkotmányt, egyáltalán nem ez a célom, de ebben is visszaléptünk. A korábbi törvényi szabályozás szerint lehetett, akkor is érvényes volt egy népszavazás, ha elment a választópolgárok több mint fele, és összességében a választópolgárok több mint egynegyede azonos választ adott. Hát ez most kizáródott az új alaptörvénnyel, most már ez esetben nem lesz eredményes a népszavazás - érvényes lesz, csak eredményes nem -, amivel meg nem érünk semmit.
Miért történik ez? Azért, mert a Fidesz-KDNP ezzel is szűkíteni akarta azokat a jogokat, amelyek a népszuverenitás elvéből erednek, a népfelségjogot jelenti, hogy a nép gyakorolja a hatalmat az országban. Önök úgy értelmezik a népszuverenitást, hogy a kétharmaddal önök felhatalmazást kaptak, hogy négy éven keresztül a Fidesz-KDNP gyakorlatilag korlátlan hatalommal irányítja az országot, és önök nem akarják azt, sem népszavazással, sem az ellenzékkel, sem vizsgálóbizottság felállításával, sem az Alkotmánybíróság határozatával bármilyen módon beleszóljanak ebbe a politikába, azokba a folyamatokba, abba, amit önök itt csinálnak. Gyakorlatilag korlátlan hatalom négy éven keresztül, ami azért bebiztosítja nagyon szépen a hatalom megtartásának a lehetőségét a következő négy év, a következő négy év ciklusaira.
Sajnos ez zajlik Magyarországon, és ennek köszönhető, hogy az a fegyver, amellyel éppen önök éltek a nemzetellenes nyolc év kormányai ellen, a miniszterelnökök, akik voltak, és hozták - az akkori parlamenti többség - azokat a nemzetellenes döntéseket, önök ezzel éltek: a népszavazás lehetőségével, és nagyon jól megtanulták, hogy ezzel hogyan lehet élni, és önök ezt is ki akarták zárni, ezt is el akarták venni az ellenzéktől, ezt is el akarták venni a nemzettől, ezt is el akarták venni a magyar néptől, hogy ne legyen lehetőség arra, hogy beleszóljanak bármilyen formában a politikába. Sajnos ebből a szempontból az alaptörvény visszalépés, és ezért sem tudjuk támogatni ezt a fajta módosítást.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
