DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kivételes percek, kivételes óráknak lehetünk tanúi, részesei. Annyira kivételes és nagy ívű, hogy ma már másodszorra kezdünk parlamenti vitát az alaptörvény második módosításáról - vagy a harmadikról, vagy lehet, hogy mégis a másodikról. Pokolba a részletekkel, mondhatná a művelt fideszes politikus, csak hát pontosan ez az a minősíthetetlenül igénytelen hozzáállás és munka, tisztelt Kósa képviselő úr, amit önök az elmúlt két évben itt a parlamentben is bemutattak, ez az, amibe most már nem is annyira szépen és nem is annyira lassan az ország többsége belerokkan. Ez Orbán Viktor és tanítványa - mondhatnám viccesen: padawanja -, Lázár János márkajegye, és önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, pedig kritika és gondolkodás nélkül követik őket. Tényleg nem tűnik fel önöknek, hogy valami nem stimmel?
Tavaly példátlan módon a Fidesz-KDNP-pártszövetség a Jobbikkal kibővített frakcióülésén elfogadta Magyarország átmeneti alaptörvényét. (Bödecs Barna: Micsoda? Te miről beszélsz? Hogyan hazudik!) Akkor megtudhattuk, hogy Orbán Viktor gránitszilárdságú alapot vetett a jövő számára. A hatályba lépése után néhány hónappal most mégis egymás után tárgyaljuk annak módosításait. Az itt előttünk fekvőnek például az az egyetlen oka, amivel önök is pontosan tisztában vannak, hogy a választási regisztrációról szóló javaslatuk nem állná ki még a saját alaptörvényük próbáját sem. Sebaj, a cél szentesíti az eszközt, faragnak hát egy jókorát a saját gránit emlékművükön.
Az oka tehát világos, de mi a célja? A cél sajnos még világosabb: másfél évvel a választások előtt saját maguk számára is kiderült, hogy pontosan politikájuk teljes kudarcot vallott, hogy a gazdaság sokkal rosszabb állapotban van, mint két éve, hogy nem tudnak munkahelyeket teremteni, de még megőrizni sem, hogy a saját politikai bebetonozásukon kívül semmivel érdemben nem foglalkoztak, és ezért az emberek elfordultak önöktől. Kéne hát valamit jogászkodni, amivel adminisztratív módon, az általános, egyenlő és titkos választási rendszer korlátozásával legalább a saját párttársaikat meg tudják nyugtatni, hogy van még esély hatalmon maradni, “oszt jó napot”, ahogy ezekről a kérdésekről az önök pártelnöke - a jogállamiság iránti elkötelezettségét jól mutatva - nyilatkozni szokott.
Van azonban két viszonylag nagy probléma ezzel az üggyel, tisztelt képviselőtársaim. Az egyik, hogy a regisztráció intézményének jogi érvei, amiket felhoznak, egyszerűen hazugságok; ennek rövid jogi kifejtésére nemsokára kísérletet teszek. A másik, és ismerve önöket, inkább ezen utóbbi miatt kapacitálnám mégis a fideszes és KDNP-s képviselőket, hogy vessék el ezt az ötletet, mert nem fogják vele elérni a céljukat. Amennyiben ugyanis önök továbbra is kormányzás helyett folytatják ezt a tündérmesét, amit az emberek 90 százaléka rémálomnak él meg a mindennapokban, gyakorlatilag teljesen mindegy, mit próbálnak ügyeskedni, le lesznek váltva. Nézzük hát a jogi érveket!
Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékeztetem önöket arra, hogy Szabó Máté alapjogi biztos ez év tavaszán élt az alaptörvényben biztosított jogával, és indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek alkotmányosságát. Álláspontja szerint mind annak egészével, mind pedig egyes rendelkezéseivel kapcsolatban súlyos alkotmányossági aggályok merülnek fel. A biztos az indítványában többféle megközelítésben is indokolta az átmeneti rendelkezések alaptörvény-ellenességét. Egyrészt azzal érvelt, hogy az átmeneti rendelkezések a sajátos öndefiníciója ellenére sem váltak az alaptörvény részévé, s ezért ellentétes a jogállamiság elvével és az abból levezethető jogbiztonság követelményével. A biztos véleménye szerint az átmeneti rendelkezések egészének alaptörvény-ellenessége állapítható meg abban az esetben is, ha azt az érvelést tekintené irányadónak az Alkotmánybíróság, hogy az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvény módosításaként kell értékelni. Ebben az esetben ugyanis az alaptörvény-ellenességet az okozza, hogy az átmeneti rendelkezések elfogadása nem felelt meg az alaptörvény módosítására vonatkozó követelményeknek.
A fentiek okán Szabó Máté elsődlegesen azt kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a jogállamiság és jogbiztonság követelménye, illetve az alaptörvény elfogadására és módosítására vonatkozó szabályok megsértése miatt Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendelkezéseinek egészét, azt, tisztelt képviselőtársaim, ahová önök ezt most bele kívánják írni ezt az új jogintézményt. Ha ennek az Alkotmánybíróság nem tenne eleget, a biztos többek között azt is kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja és semmisítse meg az átmeneti rendelkezések mindazon cikkeit, amelyek nem felelnek meg az átmenetiség kritériumának, így sértik a jogállamiság és jogbiztonság követelményét.
Tisztelt Ház! Mint ahogy már az átmeneti rendelkezések tárgyalásakor a Magyar Szocialista Párt képviselői jelezték, az Országgyűlésnek a javaslat elfogadásakor nem volt hatásköre átmeneti szabályok önálló jogforrásban való megalkotására. A 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény ugyan tartalmazott arra vonatkozó szabályt, hogy az átmeneti rendelkezéseket az akkor hatályos jogállami alkotmány eljárásai szerint elfogadják, ám ez még hatályban sem volt, amikor az alaptörvényszerű torzót a kormánytöbbség megszavazta.
Jó hír, hogy az alapvető jogok biztosának indítványára legalábbis megrendült a kormánypártok önbizalma, feltehető, hogy Lázár Jánosnak az Alkotmánybíróság épületében tett gyakori látogatásai is megtehették hatásukat. Rossz hír önöknek, hogy a kormány az unortodox gazdaságpolitika atyjának, Matolcsy Györgynek az előterjesztésében kénytelen volt benyújtani az Országgyűlésnek az alaptörvény első módosítását. Nagyon fájhatott ez a kormánypárti képviselőknek, hiszen az általuk deklaráltan is Magyarország első, egységes alaptörvényének tekintett műhöz hozzá kellett nyúlniuk. Alkotmányjogi szempontból ez a próbálkozás jogállami keretek között teljesen hiábavaló lenne, hiszen a 2011. december 30-án elfogadott átmeneti alaptörvényt utólag már nem lehet legitimálni.
A javaslat első cikke az átmeneti rendelkezések 23. cikkét egészíti ki azzal, hogy idézem: “Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti.”, valamint azzal, hogy “A hatálybalépését követő országos népszavazáson a népszavazás érvényességéhez az ország népszavazáson szavazásra jogosult választópolgárok több mint felének érvényes szavazata szükséges. A javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba.” Feltenném azt a költői kérdést, hogy vajon önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, valóban csak átmeneti szabálynak tekintik-e a választási regisztrációt. Hogyha olyan cinikus lennék, mint önök, akkor azt mondanám, hogy nyilván, csak addig, és csak akkor, azaz átmenetileg, amíg ez az önök politikai érdekében áll, mi más lenne az oka annak, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései között helyezik el ezt a szabályt, és nem magában az alaptörvényben.
Nézzük csak, hogyan is szól a szöveg: “Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti.” Azért kell ez a rendelkezés, hogy a választási eljárási törvényben elő tudják írni, hogy a választójog gyakorlásának feltétele egy kérelem a névjegyzékbe vételről. Azonban ahhoz, hogy a hazugság ne folytatódhasson, és vitán felül álló tényekkel támaszthassam alá ennek a javaslatnak a megalapozatlanságát, kénytelen vagyok idézni. Idézeteim csak értelemszerű rövidítést tartalmaznak, de az ellenőrzési lehetőség miatt hivatkozom a törvényi rendelkezésekre is. Lassan fogom mondani.
(14.00)
Lássuk tehát a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szabályait - mondom a Fidesz vezérszónokának kiváltképp:
3. §. A nyilvántartás olyan hatósági nyilvántartás, amely a polgároknak az e törvényben meghatározott személyi és lakcímadatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza.
4. §. Hatálya alá tartoznak:
a) a Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és letelepedett jogállású, valamint menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,
b) szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarországon gyakorolják,
c) a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján honosított vagy visszahonosított, külföldön élő állampolgáraink, azaz a kedvezményesen honosított határon túli magyar polgárok,
d) külföldön élő magyar állampolgárok, ha kérték, hogy őket vegyék fel a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba.
A kedvezményesen honosított vagy visszahonosított, külföldön élő polgárok adatai az állampolgári ügyekben eljáró szerv értesítése alapján hivatalból szerepelnek nyilvántartásban, képviselő úr. A 11. § (1) bekezdése pedig szövegszerűen rögzíti, hogy a nyilvántartás tartalmazza a polgárok lakcímét is. A 14. § jelöli meg, hogy a nyilvántartás szervei az adatokat milyen forrásból gyűjtik. Ezek között szerepel például az, hogy a külföldön élő, kedvezményesen honosított magyar állampolgárról az állampolgársági ügyekben eljáró szerv küld értesítést. Ez az értesítés tartalmazza a külföldön élő polgár esetében a természetes azonosító és külföldi lakcímadatait is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha mindezen adatok birtokában vagyunk, ha a külföldön élő magyar állampolgárok ’92 óta kérhetik nyilvántartásba vételüket, és ha szavazni akarnak, akkor nincs semmi akadálya a hivatalból összeállított névjegyzéknek; ha mégis hiányosak lennének az adatok, akkor az országos nyilvántartást kell javítani, adategyeztetést végezni, nem pedig sarkalatos törvény számára lehetővé tenni a választójog korlátozását. Álszent és egyszerű hazugság tehát az a hivatkozásuk, amelyre a választási regisztráció előírását építették. Valótlan, átlátszó és antidemokratikus!
Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz 2010-ben azzal nyerte meg a választásokat, hogy évi 100 ezer új munkahelyet teremt, radiálisan csökkenti az adókat, beindítja a gazdaságot, és morálisan is megújítja az országot, csak rájuk kell szavaznunk. Ehhez képest tömegesen szűnnek meg a munkahelyek, tehetséges honfitársaink tízezrei hagyják el az országot, hazánkat a megélhetés reményében, igazságtalan, gazdagoknak kedvező adórendszert és több tucat új adót vezettek be, a gazdaság romokban, az infláció sokéves csúcsán. (Dr. Gyüre Csaba: Talán azért, mert ti is ezt csináltátok.) Morális megújulás helyett a legalapvetőbb együttélési szabályaink felrúgását hozták, a visszamenőleges hatályú törvényekkel, a szerzett jogok egyoldalú elvételével éppúgy, mint az állami megrendelések közgépesítésével. Kilátástalanság és reményvesztettség uralkodik az országban - meg persze önök.
A Magyar Szocialista Párt nem támogatja a választójog bárminemű korlátozását, a törvényjavaslatukat elutasítjuk. Azt üzenjük innen is minden magyar állampolgárnak, határon innen és túl, 2014-ben vegyék kezükbe sorsukat, és váltsák le a reménytelenség kormányát. Az MSZP vállalja, hogy a lehető legszélesebb társadalmi konszenzus megteremtésével helyreállítja majd az állampolgárok elvett jogait a választójog területén is.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
