DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt az előttünk fekvő, ki tudja, hányadik alaptörvény-módosítás érdemére térnék, szeretnék reagálni egyrészt Kósa képviselő úrra - bár már elment -, illetve az előttem szóló jobbikos képviselőtársaimra.
Utóbbival kezdeném: mi is azt tapasztaljuk, hogy választásról választásra alapvetően a kartellpártok azzal szórakoznak, hogy száz évvel ezelőtti, Mikszáth által megénekelt módszereket idézve, egész egyszerűen etetnek-itatnak polgárokat, és így próbálják a szavazatokat maximalizálni. Az LMP pontosan azt kezdeményezte többször, hogy ezekkel a jelenségekkel szemben - ha elégséges is a büntetőjogi arzenál ennek az üldözésére - a hatóságoknak következetesen föl kell lépni. Sőt, továbbmegyek: azt is meg kellene tiltani, hogy például egy polgármester-választást vagy egy parlamenti választást megelőzően, amikor még polgármesterek is indulhattak mandátumért a polgármesterek ajándékokkal kedveskedjenek, mondjuk, egy nyugdíjasklub számára. Igen, valóban, ezeket a piszkos módszereket keményen büntetni, üldözni kell; az előzetes regisztráció intézményének ehhez semmi köze.
Továbbmegyek: amit jobbikos képviselőtársaim kicsit érthetetlen módon felhoztak, mintha ennek a jelenségnek etnikai színezete lenne, ez sem igaz. Teljesen fölösleges ide behozni egy etnikai vonulatot, és ezzel az indulatokat kelteni. Tudjuk, hogy miről van szó, ez nem származástól, etnikai hovatartozástól függ. Vannak olyan társadalmi csoportok, akiket a politikai elit húsz éven keresztül ilyen módszerekkel tudott manipulálni. Erről kell beszélni, nem pedig az indulatokat fokozni különböző társadalmi csoportokkal szemben.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Kósa képviselő úr hosszasan érvelt amellett, miért helyes az, hogy egy alaptörvény-módosítás önálló képviselői indítványként kerül a Ház elé. Eléggé zavaros okfejtésében emlegetett olyasmiket is, hogy amikor a kormány ellenőrzéséről van szó, akkor ne a kormány terjesszen be törvényjavaslatot, aztán történt egy logikai megbicsaklás. De tulajdonképpen én szívesen biztatnám a fideszes képviselőket, hogy járják végig a kósai utat, vonják vissza például a polgári törvénykönyv tervezetét, és Kósa Lajos intelmeinek megfelelően Vas Imre képviselőtársunk, aki már sokszor bizonyított, nyilván egy hétvégén egy új polgáritörvénykönyv-tervezetet alá tud írni, és be tudja nyújtani. Sőt lehet, hogy a költségvetési törvényt is egyszerűbb, ha Matolcsy György önálló képviselői indítványként terjeszti a Ház elé, és legalább a kormány tekintélye kevésbé kopik.
Ki kell mondanunk, hogy ebben az országban nem működik a kormány, alapvető fontosságú törvényeket a parlament elé - szemben a korábbi alkotmány, illetve a jelenlegi alaptörvény rendelkezéseivel - nem a parlament hoz a Ház elé. Eléggé komolyan kétséges, hogy a Miniszterelnökségen kívül a kormány egyéb szervei, a különböző minisztériumok, jelesül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az adófizetők pénzéből mit csinál. Mert hogy jogszabály-előkészítést nem csinál, az egészen biztos. Hogy valójában nem kormánydöntések születnek, hanem miniszterelnöki utasítások, ez is eléggé valószínű, tehát ha már takarékos államról van szó, akkor, tisztelt fideszes képviselőtársak, leginkább azt kéne felvetni, hogy nem kéne-e még jobban szűkíteni a kormány létszámát, mert láthatóan a miniszterelnökön kívül ebben a kormányban egyetlen miniszterre és egyetlen minisztériumra nincs szükség.
Tisztelt Országgyűlés! Egy elég furcsa című törvényjavaslat fekszik előttünk, az a címe, hogy az alaptörvény második módosítása, de néhány órával ezelőtt egészen más tárgykörben már megtárgyaltuk az alaptörvény második módosítását. Egy olyan alaptörvény második második módosítását tárgyaljuk, amiről önök azt mondták, hogy gránitszilárdságú, és ércnél maradandóbb törvényjavaslat; hogy milyen nagy ívű javaslataik voltak ennek az alaptörvénynek a bebetonozására, arról Gyüre képviselőtársam az imént eléggé kimerítően beszélt. Na, de hogy fokozzuk még az izgalmakat, nemcsak hogy arról van szó, hogy egy gránitszilárdságú alaptörvény második második módosítását tárgyaljuk, hanem valójában az alaptörvény második második módosítása - ugyanúgy, mint az első második módosítása - nem is az alaptörvényt módosítja, hanem megint csak az alaptörvény kukáját. Merthogy önök arra is alkalmatlanok voltak, hogy a kétharmados erejükkel élve egy rendes alaptörvényt adjanak az országnak. Született egy alaptörvény tavaly áprilisban, majd rájöttek arra, hogy ez az alaptörvény nem százszázalékosan zár, nem mindenben elégíti ki a hatalmi étvágyukat, és létrehozták az alaptörvény kukáját tavaly decemberben, és szépen oda pakoltak be mindent, ami a korlátlan narancsuralmi rendszer kiépítéséhez szükséges.
Milyen alkotmányos demokrácia van ma Magyarországon, amikor valójában azt sem lehet pontosan megmondani, hogy mi az alkotmány tartalma? Mert kiderült, hogy nem az, amit alaptörvénynek hívnak - díszkötésben szépen kiküldve minden közhivatalba az alaptörvény -, mert csináltak még valamit itt decemberben, amire szintén kimondták, hogy az az alaptörvény része.
Tisztelt Országgyűlés! Nem kéne esetleg például a kormányt felszólítani arra, hogy a díszkötéses alaptörvényeket szedje be, vonja vissza, egészítse ki az alaptörvény kukájával, és úgy küldje vissza a hivatalokba? Tényleg nem szégyellik magukat, hogy miközben csinálták a nagy felhajtást az alkotmányozás körül, kiderül, hogy egész egyszerűen a hatalmi étvágyuk a legnagyobb akadálya annak, hogy az alkotmányozást tisztességgel be tudják fejezni?
És nem lehet amellett sem elmenni szó nélkül, amit már ellenzéki képviselőtársaim elmondtak, hogy a Fidesz hatalomra jutásától kezdve egészen idén januárig összesen 14 alkalommal módosították az alkotmányt. Ezt követően az alaptörvényhez önök már idáig három módosítást - különböző zavaros címeken - beterjesztettek. Beterjesztettek kilenc hónap alatt három módosítást az alaptörvényhez úgy, hogy közölték: ez az alaptörvény ércnél maradandóbb, gránitszilárdságú, amihez majd nem kell hozzányúlni. Helyben vagyunk. Milyen hatalmas jogtörténeti vagy jogelméleti fordulatok álltak be az elmúlt kilenc hónapban, amiért önök a fejükhöz kaptak, hogy mégiscsak hozzá kell nyúlni ehhez az ércnél maradandóbb alaptörvényhez?
(15.10)
Kiderült, hogy egy nagyon fontos jogdogmatikai fordulat állt be Magyarországon, mert rájöttek arra, amit még tavaly áprilisban nem tudtak, hogy az exelnökök közjogi státusát is alaptörvényben kell rögzíteni. Majd egy újra előre nem látható körülmény ütött szöget a fejükbe, hogy az előzetes regisztráció intézményét be kell vezetni, és erre sem gondolhattak akkor, amikor alapos munkával megalkották az alaptörvényt. Gratulálok!
Ehhez képest akkor, amikor az LMP azt javasolta, ahogyan az előbb egyébként itt Gyüre képviselőtársam is erre már utalt, hogy vissza kellene állítani legalább azt az állapotot, ami a korábbi alkotmány hatálya alatt volt, hogy az emberek viszonylag könnyen részt tudjanak venni közvetlenül a közfontosságú politikai folyamatokban, általában véve erősítsük meg az állampolgári részvételt, adjuk vissza a népi kezdeményezés rangját, és főként, szemben akár az elmúlt 20 év gyakorlatával, nyissunk szabad teret a helyi népszavazási kezdeményezéseknek, önök ezt lesöpörték az asztalról. Önöknek az állampolgári részvétel addig fontos, amíg meg tudják kaparintani a hatalmat, onnantól kezdve az állampolgári részvétel gátja a narancsuralmi rendszer kiteljesedésének.
Az LMP második javaslata az volt, hogy ha már hozzányúlunk a gránitszilárdságú alaptörvényhez, akkor biztosítsuk az emberek jogát a szociális biztonsághoz, illetve a nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítási ellátáshoz, állítsuk helyre a szociális jogállamot. Az exelnökök közjogi jogállása fontos a Fidesznek, az előzetes regisztráció fontos a Fidesznek; az, hogy a magyar emberek szociális biztonsága megmaradjon, nem fontos a Fidesznek.
Harmadrészt az LMP azt is javasolta tavasszal, hogy ha már hozzányúlunk az alaptörvényhez, akkor az alaptörvény mondja ki azt, hogy szerzett jogot nem lehet elvonni, és tiltsa meg az alaptörvény a visszamenőleges hatályú jogalkotást. Erre mi volt a Fidesz válasza? Az volt a Fidesz válasza, hogy ahogyan nem érdekli az emberek szociális biztonsága a kétharmados többséget, ugyanúgy nem érdekli az emberek jogbiztonsága sem.
Ma az emberek sem a javaikat nem érezhetik biztonságban, sem pedig azt, hogy egy olyan szociális jogállamban élnek, ahol az alapvető létfeltételeket az állam biztosítja. Mindezek nem fontosak a kétharmados többségnek, viszont az előzetes regisztráció vagy a volt elnökök közjogi státusa fontos.
A Fidesz vezérszónoklatában Szakács képviselőtársam arról beszélt, hogy azért fontos… - az előterjesztői expozéban, elnézést, Szakács képviselőtársam, nem akartam itt Kósa Lajos érdemeit Szakács képviselő úrnak tulajdonítani. Szakács Imre arról beszélt, elnézést, hogyha nem tudom pontosan idézni, hogy azért fontos az előzetes regisztráció intézménye, merthogy ez valamilyen rejtélyes módon növeli a választói tudatosságot. Ugye?
Hogy is vagyunk ezzel? Növelni kell a választói tudatosságot? Hol volt ez a választói tudatosság akkor 2010 áprilisában? Itt döngették a mellüket a másik forduló estéjén, hogy itt fülkeforradalom történt, és hogy a fülkeforradalmárok akaratát valósítják meg. Nem voltak eléggé tudatosak a fülkeforradalmárok? Szerintem elég sok ember rájött ebben az országban, hogy nem biztos, hogy elég tudatosan viselkedett, amikor önöket hatalomra juttatta. Hogy lehet ilyen mimikrit csinálni? Itt döngetik a mellüket, hogy önök mindenre felhatalmazást kaptak, majd utána ideállnak két évvel később, és gyakorlatilag beismerésben vannak, hogy az önök választói nem voltak eléggé tudatosak. Lássuk be, erről beszélt Szakács Imre képviselő úr. Arról már nem is beszélve, hogy azért eléggé pikáns egy olyan párt részéről szónokolni a választói tudatosságról, amelynek az első választási kampányban az volt a jelszava, hogy “hallgass a szívedre”.
Nagyon konkrét alátámasztásokat Kósa Lajos képviselő úrtól sem hallhattunk, hogy miért fontos az előzetes regisztráció intézménye. De mielőtt Kósa képviselő úr érveire kanyarodnék rá, nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, amit a KDNP vezérszónoka mondott. Én ugyan már több törvényjavaslat kapcsán elmondtam, hogy az LMP számára - bármilyen meglepő, Vejkey képviselő úr - nem egy megrendítő érv az, amikor nemzetközi példákat sorolnak föl. De ön milyen nemzetközi példákat sorolt? Milyen fejlett demokráciákat sorolt? Malit? Milyen országokat? Én örülnék annak, ha esetleg még egyszer így a tévénézők előtt elismételné, mert szerintem nagyon tanulságos. (Dr. Vejkey Imre: Kiderül a jegyzőkönyvből. Egyesült Államok.)
Kósa képviselő úr azt mondta, hogy azért van szükség az előzetes regisztráció intézményére, mert így mindenki részt tud venni a választásban, és… (Kontur Pál: Hazudik! - Az elnök csenget.) Meghallgatom Kontur képviselő urat, nyilván nagyon magvas gondolatokat tud megosztani az Országgyűléssel a választási rendszer kapcsán (Derültség.), hallgassa végig a vezérszónoki kört, és a Fidesz időkerete terhére nyilván el tudja mondani magasröptű gondolatait. Köszönöm szépen. Szóval, azt mondta Kósa képviselő úr, hogy a jelenlegi rendszerben nem tud mindenki részt venni a választáson, hiszen akinek valamilyen családi esemény folytán véletlenül megszűnik az állandó lakcíme, volt házastársa kijelenti a korábbi közös lakásból, az például nem tud szavazni.
Az a helyzet, hogy Kósa képviselő úr nem teljesen fedte fel a valóságot, mert jelenleg is ismert az a módszer, ő pontosan tudja, hogy úgynevezett településszintű lakcímmel ezt a problémát át lehet hidalni. Ez így volt 2010 tavaszán is.
A kettős állampolgárság intézménye mögé bújni megint csak nem helyes. Karácsony képviselőtársam fog erről részletesebben beszélni, de szeretném azért azt megemlíteni, hogy például Horvátországban, ahol számosan szavaznak a horvát határokon túlról a horvát száborválasztásokon, az állandó horvát lakcímmel rendelkezőknek nem kell előzetesen regisztráltatni magukat. Úgyhogy én azt kérem, hogy ne bújjanak a kettős állampolgárság intézménye mögé sem.
Aztán azt is mondta Kósa képviselő úr, hogy vannak olyanok, akik nem az állandó lakcímükön élnek, például külföldön vállalnak munkát huzamosabb ideig, és úgymond a rendszer nem tudja őket követni. Ragyogó! Akkor most majd az lesz, hogy ha valaki, mondjuk, Új-Zélandon dolgozik, a rendszer nem tudja őt követni ma, hogyha Kósa képviselő urat pontosan követem, akkor majd a budapesti lakcímére kap egy megkeresést, és akkor majd biztos Új-Zélandról hetenként hazalátogat, és ezt a levelet látja. Nem igazán világos ez az érvelés.
Nekem lenne viszont még egy javaslatom. Ha már lúd, legyen kövér, és ha nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy választást, a parlamenti választásokat előzetes regisztrációhoz kötjük, akkor szerintem ez a rendszer úgy teljesedhetne ki, hogy a nemzeti konzultáció intézményét is kössék előzetes regisztrációhoz. Az vehet részt a nemzeti konzultáción, aki előzetesen regisztráltatta magát - nem? Aztán lehet, hogy a 400 ezer visszaküldésből csak 40 ezer marad, de szerintem akkor vigyük végig ezt a logikát.
Tisztelt Országgyűlés! A Lehet Más a Politika az előzetes regisztráció intézményét azért ellenzi, mert ellenzünk minden olyan adminisztratív akadályt, ami útjában áll az állampolgári akaratnyilvánításnak. Mi a politikai részvétel pártján vagyunk, annak a pártján vagyunk, hogy ebben a politikai közösségben mindenre, így például megszerzett tudásra tekintet nélkül mindenki egyenjogúan részt vehessen, és természetesen egyenlő eséllyel jusson hozzá az alapvető politikai információkhoz. Éppen ezért az LMP elvből ellenez minden olyan adminisztratív akadályt, ami lehetőséget teremthet arra, hogy különböző választói csoportokat megfosszon attól a lehetőségtől, hogy a politikai részvétel jogát gyakorolják.
Szembe kell azzal néznünk, és ez egy nagy tehertétele az elmúlt 20 év magyar demokráciájának, a magyar társadalomfejlődésnek, hogy nagyon kevés olyan ország van a világon, amelynek olyan végletes módon depolitizált lenne a társadalma, ahol ennyire atomizált, szétvert lenne a társadalom, mint Magyarországon. Ebből az is következik, hogy miközben minden országban vannak bizonytalan választók, a bizonytalan választó egy szerencsésebb országban tudja azt, hogy el fog menni szavazni, legfeljebb nem tudja eldönteni még, hogy kire. Magyarországon két héttel a választás előtt jó eséllyel az a választópolgár, aki egyébként lehet, hogy majd elmegy voksolni, egyszerűen kidobja a szemeteskosárba a különböző értesítést, egész egyszerűen azért, mert Magyarországnak sajnos - és ez az elmúlt 20 év politikai elitjének is egy óriási felelőssége - annak van kultúrája, hogy undorodjon a magyar ember a politikától, magyarul, a közügyek intézésétől. Önök, tisztelt kétharmados többség, erre a politikaundorra játszanak rá.
Eközben pedig az lenne a parlament felelőssége, és elsősorban annak a kétharmados többségnek a felelőssége, amely azzal szerezte meg a hatalmat, hogy helyre kívánja állítani a politika becsületét, mi is ezért jöttünk ebbe az Országgyűlésbe, hogy minden olyan gátat és akadályt elhárítsunk az emberek elől, ami egyébként éppen az állampolgári részvételt tehetné egy nemes magatartássá. Mi azon vagyunk, mi azért jöttünk a Magyar Országgyűlésbe, hogy olyan viszonyokat alakítsunk ki, amely megváltoztatja a magyar emberek felfogását a politikáról.
(15.20)
Az lenne a feladata a parlamentnek, hogy egy olyan politikát érvényesítsen, egy olyan jogszabályi környezetet alakítson ki, olyan ösztönzőket vezessen be, ami megváltoztatja ezt a nagyon torz viszonyt, a magyar polgároknak ezt a nagyon torz viszonyát a politikához. Ideig-óráig lehet az aktuális hatalom érdekelt a politikai apátiában, a politikai undorban, erre a korábbi kormányok is rájátszottak, és rájátszott a Kádár-rendszer is, de ennek az árát mindannyian meg fogjuk fizetni. Egy olyan országban, ahol büszkélkedni lehet azzal, hogy valakit nem érdekel a politika, s elfordul a közélettől, egy olyan országban a jogkövetés szintje is rendkívül alacsony, egy olyan országban semelyik hatalom nem számíthat adott esetben az állampolgári lojalitásra. Egy olyan országban, ahol azzal lehet politikai sikereket elérni, hogy bátran számíthat a hatalom arra, hogy az emberek hányingert kapnak a politikától és a politikusoktól, egy ilyen országot az emberek nem éreznek a magukénak, egy ilyen országban az emberek a közösségeket nem érzik a magukénak, és gyakorlatilag a politikai közösséget így ki lehet üresíteni.
Egy olyan országban, ahol az állampolgári tudatosságnak része az, hogy van felelősségem a közügyekért, van felelősségem a politikai cselekvésért, egészen másként hangozna egy ilyen ötlet, mint az előzetes regisztráció intézménye, feltéve, hogyha egyébként más szempontok alapján indokolt. Magyarországon, a magyar politikai kultúrában egy ilyen intézmény semmi mást nem jelent, mint hogy a hatalom egész egyszerűen lemond azokról a választókról, akik egy súlyos, több évtizedes, vagy éppen évszázados tehertétel miatt egyébként is undorral tekintenek az egész politikai elitre.
Tehát a kérdés súlyosabb, mint egy alkotmányjogi vita vagy egy egyszerű adminisztratív okoskodás kormánypárt és ellenzék részéről, a valódi kérdés az, hogy a politikai elit, a mai parlament hogyan viszonyul a magyar társadalom egyik legsúlyosabb tehertételéhez, hogy ma Magyarországon azzal lehet büszkélkedni, hogyha valakit nem érdekel a politikai közösség sorsa. Hogyan tudnak önök egy összetartó nemzetben gondolkodni úgy, hogy eközben pedig nem azokat a politikai intézményeket és eszközöket segítik, amik átélhetővé teszik a magyar emberek számára a demokráciát, hanem olyan intézményeket próbálnak beilleszteni ebbe a rendszerbe, amik nemcsak idegenek a magyar politikai kultúrától, de ráadásul még inkább távol tartják a magyar embereket az arénától.
Tisztelt Országgyűlés! Ezt az alaptörvény-módosítást alkotmányossági szempontból is elutasítjuk, egész egyszerűen azért, mert az, hogy a választási eljárási törvény elé önök egy alaptörvény-módosítást is beterjesztettek, az nyílt beismerése annak, hogy az előzetes regisztráció intézménye alkotmányellenes; ha nem így lenne, akkor nem terjesztették volna be az alaptörvény második, második módosítását. Beismerésben vannak, kétszeres beismerésben vannak, egyrészt beismerték azt, hogy az emberek önök szerint - önök csak ismerik a saját választóikat! -, az önök választói nem tudatosan szavaztak a fülkékben 2010 májusában, majd ezek után beismerik azt, hogy ez a javaslat, amit betoltak választási eljárási törvény címén, legalábbis ebben az előzetes regisztráció intézménye alkotmányellenes.
Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy elvileg, elméletileg az alkotmánybíróságoknak szerte a világon van lehetőségük arra, hogy szűk keretek között az alkotmánymódosításokat is felülvizsgálják. Én azt gondolom, meggyőződésem szerint az ilyen típusú alaptörvény-módosítást igenis elbírálhatja az Alkotmánybíróság, mert egy olyan alaptörvény-módosítás, egy olyan alkotmánymódosítás, amelynek a célja egyértelműen és kizárólag az, hogy az alkotmányellenességet próbálja elleplezni, az ilyen alaptörvény-módosítást nem lehet alkotmányosnak tekinteni.
Tisztelt Országgyűlés! Az előzetes regisztráció kapcsán az elmúlt hetekben felmerült az, hogy nemzetközi jogi, illetve európai emberi jogi szempontból mennyire elfogadható egy ilyen korlátozás. Szeretném előrebocsátani, hogy természetesen nincsen semmilyen olyan norma vagy joggyakorlat, ami eleve jogsértőnek tekintené az előzetes regisztráció intézményét. A strasbourgi gyakorlat egy 1981-es ítélet kapcsán három elvet szab meg a választójog-korlátozás általános mércéjeként: a szabad választásokhoz való jog lényegi tartalmának és hatékonyságának érintetlenül hagyása, legitim cél érdekében kell történnie a korlátozásnak, és azzal arányos mértékben. Ezek konjunktív feltételek, tehát bármelyik kiesik, megdől az érvelés. Ehhez képest azt lehet mondani, hogy a részes államok széles mozgásteréből kifolyólag a kérdés kizárólag az adott állam sajátosságainak, így különösen - amiről az előbb beszéltem - politikai rendszernek és kultúrának, a meglévő választói névjegyzék pontosságának, illetve az aktív regisztráció bevezetése okának a figyelembevételével dönthető el. Ezen a ponton megállnék.
Az előbb beszéltem a magyar politikai kultúra tehertételéről, de talán keveset beszéltünk arról, hogy egyébként a meglévő választói névjegyzék pontosságát komoly kritika - elnézést, ugyan nincs itt, de én ebből kihagynám Kósa képviselő úrnak az iménti okfejtéseit - a jelenlegi magyar választói névjegyzék pontosságát nem érte, sem belföldi, sem külföldi kritika nem érte 1990-ben sem. Innentől kezdve azért borítékolhatóan egyezménysértő így, ebben a formában az előzetes regisztráció intézményének a bevezetése, mert egyetlen értelmes indokkal sem alátámasztható a mindenkire, nem csak a külhoniakra kiterjedő általános regisztráció, ami egy jól működő, meglévő névjegyzékkel a hátunk mögött egy, a magyar politikai rendszerben idegen jogintézmény meghonosításával mindenképpen visszalépés a választójog általánossága, így a szabad választásokhoz való jog érvényesülése szempontjából. Továbbra is adós a Fidesz a magyarázattal, hogy miért szükséges az előzetes regisztráció, mi célt szolgál az előzetes regisztráció, és amíg nincsen emögött legitim érvelés, túl azon, hogy az előbb elmondottak miatt ez alaptörvénysértő is, egyébként beleütközik a nemzetközi emberi jogi normákba.
Szeretném még egyszer aláhúzni azt, hogy az LMP nem azért ellenzi az előzetes regisztráció intézményét, mert bármiféle kalkulációt folytattunk azzal kapcsolatban, hogy az előzetes regisztráció intézménye a mi szavazatainkat növeli vagy csökkenti - megkockáztatom, hogy ha itt az imént elhangzott etetős-itatós szavazói magatartásokra gondolok, ezek feltehetően viszonylag kevéssé az LMP szavazótáborát növelik -, viszont én azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy felelősen akkor lehet egy ország ügyeiről gondolkodni és egy ország ügyeiben dönteni, hogyha a hatalomtechnikai megfontolások elé helyezünk elvi kérdéseket.
A mi számunkra a hatalomtechnikai megfontolásoknál fontosabb az, hogy Magyarországon olyan viszonyok legyenek, egy olyan ország legyen Magyarország, ahol az állampolgárok számára dicsőség részt venni a közügyekben, ahol minden állampolgár felelősséget vállal az ország, a nemzet sorsáért, egy olyan Magyarországot szeretnénk, ahol megváltozik az az állampolgári érzet, hogy a politika egy piszkos dolog. Ehhez el kell hárítani az állampolgári részvétel elől minden, egyébként nem indokolható, szükségtelen akadályt, és lehetővé kell tenni, természetesen más szabályzókkal, ösztönzőkkel a tudatos állampolgárrá válást, azt, hogy Magyarországon minden állampolgár jól informáltan, megfontoltan részt tudjon venni a köz ügyeiben. Az előzetes regisztráció intézménye nem ezt a célt szolgálja, hogyha figyelemmel vagyunk a magyar politikai kultúra meglehetősen sajnálatos hagyományaira.
Mi azt várnánk, hogy ez a parlament és ez a kormány - bár tudom, hogy nem a kormány felelős a jogszabályok előkészítésért, mint itt megtudtuk -, hogy ez a parlament és ez a kormány abban érdekelt, hogy felszámolja, ha úgy tetszik, azt a kádárista hagyományt, ami a magyar állampolgárokat arra ösztönözte, hogy egyedi menekülési utakat keressenek. Mi nem abban vagyunk érdekeltek, hogy azok a magyar emberek, akik nem érzik jól magukat ma ebben az országban, egyéni menekülési útvonalakat keressenek akár külföldre, az LMP egy olyan Magyarországot szeretne, ahol nemcsak hogy itthon tudnak boldogulni az emberek, de felelősséget is éreznek a közösségért. Egy olyan országban, ahol föl kéne számolni a politikai undort és az apátiát a közügyek iránt, egy ilyen országban egy két héttel korábban lezáruló előzetes regisztráció intézménye végletesen eltávolíthatja az egyébként a politika iránt akár érdeklődő emberek százezreit is a közélettől.
(15.30)
Ez a tétje ennek a vitának, én ezért kérném arra a kormány tisztelt képviselőjét, ha már nem ő az előterjesztő, hogy ne támogassa ezt a törvényjavaslatot. Ne támogassa azért, mert következményeiben ez a törvényjavaslat homlokegyenest szembemegy az önök kormányprogramjával, és önök erre kaptak mandátumot a fülkeforradalmároktól, akik önök szerint, ahogy itt az imént meghallhattuk, nem tudatosan választották önöket.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
