DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország Alaptörvényének módosításáról szóló T/8404. számú törvényjavaslat a választásokon és népszavazásokon való részvétellel kapcsolatos önrendelkezési jog kiteljesítése céljából lehetővé teszi, hogy sarkalatos törvény a választásokon az ajánlás, a szavazás és a jelöltként indulás lehetőségét, valamint a népszavazáson való szavazás lehetőségét azok számára biztosítsa, akik feliratkozás útján előre jelezték, hogy e jogukat gyakorolni kívánják.
Tisztelt Képviselőtársaim! Most nézzünk egy kis nemzetközi kitekintést! A névjegyzéket előzetes feliratkozással előállító országok választási törvényével szemben EBESZ- és velencei bizottsági elvárás az, hogy a feliratkozásra hosszú időszak álljon rendelkezésre, így akár fél év is nyitva álljon a feliratkozásra, továbbá legyen legalább egy aktív hónap, amikor a választási szervek aktív kampánnyal megszólítják a potenciális választópolgárokat, akik szavazásra jogosultak lehetnek. A névjegyzék lezárásának időpontja is nemzetközileg le van szabályozva, ez általában 15 nappal lehetséges a választások előtt. A névjegyzék korábbi lezárása éppen azért nem preferált, mivel az emberi természetből adódik, hogy sokan csak az utolsó percekben, a fokozódó politikai aktivitás hatására iratkoznak fel a névjegyzékre. A regisztrációt alkalmazó országok választási szervei maguk végzik el a névjegyzéken ezt a korrekciót, amit a névjegyzékre feliratkozott polgár leellenőrzése jelent.
A névjegyzék lezárása, valamint a tényleges szavazás közötti időszakban jelentős változások következhetnek be a választásra jogosultak jogaiban, az esetleges büntetőjogi és gondnoksági eljárások tükrében, vagy az esetleges elhalálozások kapcsán, mely ugyancsak korrekciót igényel.
A regisztrációt alkalmazó országokban, párhuzamosan az előbb mondottakkal, nagyon alacsony a jelöltként való induláshoz szükséges ajánlások száma, könnyítve ezzel is a választásokon jelöltként indulni szándékozók helyzetét. Az EBESZ választási megfigyeléssel foglalkozó ODIHR irodája a 2012. évi bécsi választásszakmai konferencián bemutatta a média, illetve a névjegyzék összeállításának megfigyeléséről készült szakmai kiadványait. Mind a választások médiakörnyezetének, mind a névjegyzék összeállításának és vezetésének megfigyelése az idei évtől koherens, az eddiginél is fokozottabb részét képezi az EBESZ választásmegfigyelési módszertanának, és ezáltal az EBESZ-tagállamokon belül rendezett választások értékelésének és minősítésének.
Az 1990. évi koppenhágai egyezményen felül az értékelés legfontosabb jogi fundamentuma az ENSZ polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmánya, különös tekintettel annak 25. cikkelyére, idézem: “Minden állampolgárnak a 2. cikkben említett megkülönböztetések, illetőleg ésszerűtlen korlátozások nélkül joga és lehetősége van arra, hogy a közügyek vitelében közvetlenül vagy szabadon választott képviselők útján vegyen részt; szavazzon és megválaszthassák az általános és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással tartott olyan valódi és rendszeres választásokon, amelyek biztosítják a választók akaratának szabad kifejezését; az egyenlőség általános feltételei alapján hazájában közhivatali tisztséget viselhessen.”
A 25. cikkely tekintetében kötelező érvényű az ENSZ 1996. évi 25. számú általános kommentárja, amelynek a 11. cikkelye a következőképpen rendelkezik, idézem: “Az államoknak hatékony eszközökkel kell biztosítania, hogy a választójogosult polgárok élni tudjanak ezzel a joggal. Ahol a feltétel a szavazók regisztrációja, ott elő kell segíteni az ilyen regisztrációt. A választópolgárokat képző, a regisztrációra buzdító kampányok szükségesek a 25. cikkely hatályos implementálásához egy kellően tájékoztatott társadalomban.”
A magyar törvényjavaslat szerint - visszatérve az alaptörvényünk módosításához - a névjegyzékbe a választópolgárt kérelemre lehet felvenni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Most nézzünk körbe a nagyvilágban, hogy melyek azok az országok, ahol regisztrációt alkalmaznak: Ausztrália, Bahama-szigetek, Ciprus, Dominika, Egyesült Királyság, Franciaország, Ghána, Guyana, India, Írország, Jamaica, Kanada, Málta, Mikronézia, Nepál, Új-Zéland, Niger, Nigéria, Pápua-Új-Guinea, Szudán, Tonga, Amerikai Egyesült Államok és Uruguay.
A Magyarország Alaptörvényének módosításáról szóló T/8404. számú törvényjavaslat az imént felsorolt nemzetközi elvárásokkal teljességgel összhangban van. A választási eljárási törvénytervezet fejti ki ezt az összhangot részletében.
(Göndör Istvánt a jegyzői székben Nyakó István váltja fel.)
A központi névjegyzék nemcsak arra szolgál, hogy a választójog gyakorlására jogosultak körét meg lehessen határozni, hanem a választópolgárok egyéb, választáson áthúzódó adatait is tartalmazza, kifejezetten a választópolgárok kérelmére. Akár a feliratkozással egyidejűleg, akár később is kérheti a választópolgár, hogy a központi névjegyzékben kerüljön rögzítésre az, hogy valamelyik nemzetiség választópolgára. A nemzetiségiként feliratkozó választópolgár külön dönthet arról, hogy az országgyűlési választásokon is nemzetiségiként szerepeljen a névjegyzékben, ebben az esetben a nemzetiségi listára szavazhat, vagy hogy a nemzetiségi státusa ne terjedjen ki az országgyűlési választásokra, ebben az esetben a pártlistára szavazhat.
A feliratkozással egyidejűleg, de akár később is a választópolgár kérheti, hogy személyes fogyatékosságára tekintettel nyújtsanak segítséget számára a választási szervek. Az igényelt segítség körének módosítását vagy a segítség iránti igény törlését a központi névjegyzékből a választópolgár bármikor kérheti.
Az, hogy a jelölő szervezetek és a jelöltek felkereshetik-e személyesen, levélben vagy telefonon a választópolgárokat, a jövőben kifejezetten a választópolgár ez irányú rendelkező nyilatkozatának megadásától függ. Mindezek alapján az előzetes feliratkozás útján a központi névjegyzék tartalmazza a nemzetiségi választójoggal, a fogyatékossággal élők szavazásának elősegítésével és a kampánycélú adatkezeléshez való hozzájárulással kapcsolatos adatokat is.
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy mindez a magyar állampolgárok számára több állampolgári jogot ad, azaz több szabadságjogot jelent. Az előzetes feliratkozás nem a választójog korlátozásával jár, mint ahogyan azt az ellenzéki pártoktól az imént is hallhattuk, hanem éppen ellenkezőleg, a demokrácia kiterjesztésével jár. Ebben a kérdésben is, mint megannyi másban, téves az ellenzék kiindulópontja, ezért nem tud megfelelő választ adni napjaink választójogi kérdéseinek a kihívására. Az ellenzék kiindulópontja az, hogy mi egy kis nemzet vagyunk, mi viszont abból indulunk ki, hogy egy világnemzet vagyunk, hiszen milliószámban élnek magyarok a nagyvilágban. Annak érdekében pedig, hogy a jogosultak közül senki ne szoruljon ki a választás lehetőségéből, új megoldásokat kellett keresnünk.
(14.30)
Az egyik ilyen az előzetes feliratkozás intézménye. Ugyanis nem lehet másképp nyilvántartásba venni a Kárpát-medencében, de határainkon túl élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező honfitársainkat, valamint az itthon élő nemzetiségeket, továbbá szintén csak ezzel a módszerrel tudjuk biztosítani a voksolás napján külföldön tartózkodó és tartósan külföldön dolgozó, de magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak a választást.
Gondoljunk abba bele, hogy csak London környékén legalább 100 ezer magyar honfitársunk él. Elmondhatjuk azt is, hogy Németország bajor tartományában sem találkozhatunk kevesebb honfitárssal. Napjainkra a kettős állampolgárok száma már 250 ezer fő fölé emelkedett. Úgy gondoljuk, hogy ez 2014-re elérheti akár az 500 ezer főt is.
Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy mivel diszkriminációmentesen kívánjuk kialakítani a választási rendszert, ezért megkerülhetetlen az önkéntes feliratkozás intézménye.
A választói névjegyzék kialakításának mindenképpen egységesnek kell lennie, mert nem lehet az, hogy az egyik magyar állampolgárnak ilyen, a másiknak pedig olyan szisztémát alakítsunk ki. (Dr. Lamperth Mónika: Csak ez nem igaz!) Ezért lesz a magyar állampolgárok részére egységes szabályként az előzetes feliratkozás intézménye bevezetve.
A választói névjegyzéket az állampolgárok önkéntesen állítják össze. Nekünk az a célunk hosszú távon is, hogy ez ne állami kötelezettség legyen, mint ahogy az korábban a szocializmusban volt. Kifejezett álláspontunk, hogy ez sokkal több szabadságot jelent az állampolgáraink számára. Mindezek alapján objektíve megállapíthatjuk, hogy az alaptörvény-módosítás és az új választási eljárási szabályok bevezetése következtében senkit nem fog kizárni az előzetes feliratkozás. Az ellenzéki pártok ezzel kapcsolatos vádjaiban tehát több a politikai haszonszerzés kísérlete, mint a megfelelő jogi alapvetés.
A KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
