DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elég sok mindennek lehettünk már tanúi az alaptörvény megalkotása és annak módosítása során, illetve az egyéb törvényalkotások alkalmával, de nem tudom, hogy volt-e egy javaslatra jutó ennyi hazugság bármelyik javaslat kapcsán. Sőt, hogyha ennek a javaslatnak a terjedelmét is - mindössze egy oldal - figyelembe vesszük, akkor egészen biztosan győztest hirdethetünk ebben a versenyben.
Az önök előzetes regisztrációval kapcsolatos érvelése ugyanis ezer sebből vérzik, és tényszerű hazugságokat tartalmaz. Eleve az a tény, hogy itt az alaptörvény módosítására kerül sor, önmagában jelzi, hogy ez egyébként alaptörvény-ellenes javaslat lenne. Hiszen hogyha önök nem félnének attól, hogy ez egyébként az Alkotmánybíróságon elbukik, akkor egyáltalán nem is lenne szükség arra, hogy az alaptörvényt módosítsák. Ezt mégis megteszik, és ezt követően cinikusan mondják azt, hogy persze, előzetes normakontrollt fognak kérni az Alkotmánybíróságtól. Persze, csak előbb beemelik az alaptörvénybe azt a lehetőséget, hogy az előzetes regisztrációt bevezessék, és majd ezután kérnek előzetes normakontrollt. Ez eső után köpönyeg, tisztelt képviselőtársaim!
Az indokok, amiket itt elmondtak és a médiában is hangoztatnak, egész egyszerűen nem igazak, és nemzetközi példák is vannak arra, hogy másképpen működtetnek rendszereket, mint ahogyan önök ezt bevezetik.
Kósa képviselő úr és Vejkey képviselő úr is arra hivatkozott, hogy eljárási egyenlőséget kell biztosítani a választópolgároknak, de ez egész egyszerűen nem igaz. Az anyagi jogi jogegyenlőségből nem következik az eljárási egyenlőség. Hogyha van indoka annak, hogy különbséget teszünk a választópolgárok között, akkor meg kell tenni ezt a különbséget. Teljesen világos, önök is a javaslatukban lehetőséget biztosítanak az állampolgároknak arra, hogy ha kérik, mozgóurnával szavazzanak, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek mozgóurnával kötelező szavaznia! A lehetőséget mindenki számára biztosítják, de kötelezettséget nem róhatnak mindenkire, csak azért, mert néhány választópolgár, a sajátos helyzetéből kifolyólag, erre kényszerül.
De találunk nemzetközi példákat is arra, hogy igen, az adott országban élő kisebbségnek a tagjai regisztrációra kötelezettek, illetve a határaikon túl élő állampolgárok regisztrációra kötelezettek, de az adott anyaországban élő nemzet tagjai nem, náluk nincsen regisztráció. Tehát egész egyszerűen nem igaz, hogy azért, merthogy a határon túliak szavazni tudjanak, és az ő számukra biztosítsuk, egyébként jogosan, a regisztráció lehetőségét, hiszen technikailag másképp nem oldható meg az ő szavazásuk, ebből nem következik az, hogy az anyaországi magyarokra is ki kell terjeszteni ezt a lehetőséget, ezt a kötelezettséget.
Az sem igaz, hogy szélesítik a demokrácia körét, amit most Vejkey képviselő úr is elmondott, és egyébként a legarcátlanabbul Kubatov Gábor mondta ezt. A demokrácia szélesítése a választójog kiterjesztésével valósult meg. Azzal valósult meg, hogy könnyebbé tesszük - egyébként helyesen - a fogyatékkal élő embereknek a szavazást, és a határon túli magyarokra kiterjesztettük a szavazati jogot. Ezzel valósult meg a választójog kiterjesztése és a demokrácia szélesítése. De ehhez továbbra sem szükséges az, hogy olyan emberek, olyan választópolgárok számára, akiknél ezt semmi nem indokolja, ott is bevezessük ezt az előzetes regisztrációt.
Lázár János talán az a képviselő, aki a legtöbbet hazudott erről a törvényjavaslatról (Derültség a Jobbik és az LMP padsoraiból.), ugyanis ő nyilatkozott meg legtöbbször ezzel kapcsolatban. Például az egyik ilyen hazugsága volt, hogy 30 napos lesz a kampány. Ez egészen arcátlan dolog! Továbbra is mondják ezt a szöveget, hogy rövid lesz a kampány, csakhogy ha a valóságot figyelembe veszik - ön is elmondta, képviselő úr, és Kósa képviselő úr is -, természetesen 2013. szeptember 1-jétől elindul a kampány, hiszen a pártoknak mozgósítaniuk kell a szavazókat. Tehát nem az utolsó 30 napban lesz rövid kampány, ahogy azt Lázár János mondta, hanem gyakorlatilag 2013. szeptember 1-jétől, mivel 2014-ben országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokra is sor kerül, permanensen, egy évig kampány lesz Magyarországon, sőt, több mint egy évig, ha októberben lesz az önkormányzati választás.
Nem beszélhetünk arról sem, hogy egyfordulós választás van, és ez így olcsóbb megoldás lesz az emberek számára, hiszen továbbra is kétszer várunk el aktivitást az emberek részéről, egyszer a regisztráció során kell aktívan részt venniük a feliratkozásban, másodszor pedig a választásokon kell részt venniük. Ez egyébként nagymértékben vissza fogja vetni a részvételt is, így a mindenkori kormányok legitimációja is kisebb lesz, hiszen kevesebb választópolgár fog részt venni a szavazásokon, ez kisebb legitimációt fog eredményezni.
Kósa Lajos itt a vezérszónoki felszólalásában nagyon-nagyon aggódott az alkotmányellenesség és az alkotmánybírósági gyakorlat kapcsán. Ugyanakkor az előterjesztésben az szerepel, ha már az adatvédelmi szempontokat is említette a képviselő úr, hogy a választókerület szavazóköri névjegyzékében szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait át lehet adni a jelölő szervezetnek. Ez az a megoldás, amivel önök szeretnék úgymond a küszöbön megállítani a kampányt, de zárójelben azért megkérdezem, hogy ha kettő héttel a választás előtt még fel lehet iratkozni, akkor hogyan tudják megállítani a küszöbön a kampányt. Legfeljebb az utolsó kettő hétben lehetne ezt megtenni.
De nem lehet, ugyanis a jelenleg hatályos választási eljárási törvény 45. §-át, ami ugyanezt tartalmazza, hogy a jelölő szervezeteknek pénz ellenében, egyenlő feltételek mellett, át lehet adni a névjegyzéket, az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Ezen a módon a névjegyzéket nem lehet átadni a jelölő szervezeteknek.
Személyes adatokat tartalmaz ez a névjegyzék, tehát a pártok ezen a módon nem juthatnak hozzá a szavazók adataihoz. Tehát egy jelölő szervezet, egy párt az önök által beterjesztett törvényjavaslatban leírtak alapján nem tudhatja meg, hogy kik azok a választópolgárok, akik egyébként a névjegyzékben szerepelnek, tehát feliratkoztak. Egyébként is az utolsó kettő hétben kerülhetne minderre sor, ami meg egész egyszerűen nevetséges.
(14.40)
Beszéltek itt sok olyan csoportról, amelyek miatt indokolttá akarják tenni az előzetes regisztrációt, csak ezek is több esetben ellentétesek más kormánypárti politikusok vagy a miniszterelnök nyilatkozataival. Például a hosszabb távon külföldön munkát vállaló személyekről beszélnek, akikről Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője, de maga Orbán Viktor is azt mondta, hogy egy-két éven belül tömegesen haza fognak térni, és nincsenek is olyan magyar állampolgárok, akik hosszabb távú letelepedést terveznének külföldön. Ez tehát az ifjúságpolitikai és az emigrációs politikájukban hangoztatott más érveikkel ellentétes.
Az, hogy a népesség-nyilvántartó nem alkalmas arra, és nem működik hatékonyan a választási regisztráció, illetve a választási névjegyzék kialakítása során, az lehet egy komoly és megfontolandó érv - Kósa Lajos ezt el is mondta -, de ha a népesség-nyilvántartó nem működik jól, akkor nem az a megoldás, hogy egy hasonló rendszert létrehozunk, amelyik egyébként ugyanazokkal a problémákkal fog szembesülni, amikkel a népesség-nyilvántartó is szembesül, hiszen továbbra sem fogjuk tudni az értesítési címét annak, aki nem az állandóan bejelentett lakcímén tartózkodik huzamosabb ideig. Teljesen mindegy, hogy regisztrációval vagy a népesség-nyilvántartó adataival próbáljuk meg ezt a problémát kezelni, mert egyikkel sem lehet, illetve lehet, csak akkor a népesség-nyilvántartót kellene hatékonyabban működtetni ahhoz, hogy ezek az adatok rendelkezésre álljanak. Ennek egyébként megvannak a törvényi feltételei, ahogy azt itt korábban már hallhattuk.
Azt, hogy a választópolgárokat egységesen kellene kezelni, álláspontunk szerint leginkább az az érv dönti meg, hogy nem is ugyanannyi a szavazati joguk. Míg a határon túli magyaroknak egy szavazatuk van, hiszen csak listára szavaznak, addig a csonka országi lakcímmel rendelkező állampolgárok egyéni jelöltekre és listára szavaznak. Ez a különbségtétel a szavazati jogban indokolt, de ez is mutatja, hogy ha a szavazati jogban különbséget lehet tenni, akkor az eljárásban is lehet különbséget tenni. Az bürokráciát növelő intézkedés a Fidesz részéről az előzetes regisztráció, ugyanis értesítik a választópolgárokat egyszer, majd másodszor is értesítik őket novemberben arról, hogy felvették-e őket a névjegyzékbe, vagy történt-e valami probléma.
A legfontosabb különbség a Jobbik javaslata, az alapfokú iskolai végzettséghez kötés és az előzetes regisztráció között egy igen komoly választási visszaélésnek a megszüntetésében áll. Az előzetes regisztráció ugyanis a kormánypárti nyilatkozatokkal ellentétben nem képes megszüntetni azt a csalási gyakorlatot, hogy az alulképzett, iskolázatlan, épp ezért szegénységben élő, többségében cigány lakosságot valamilyen nagyon kevés anyagi juttatás ellenében elviszik szavazni a választások napján, és ilyen módon megvásárolják a szavazatukat. Ez bevett gyakorlat Magyarországon. A Magyar Televízió forgatócsoportja 2010-ben Ózdon készített egy ilyen felvételt, ahol egy arcát eltakaró cigány férfi beszél arról, hogy az ózdi Fidesz neki, arlói cigánynak milyen juttatásokat ajánlott fel a szavazatáért cserébe. Ez egy 1 perc 22 másodperces videó, amely megtekinthető a YouTube videómegosztó portálon. Ezt a visszaélési lehetőséget az előzetes regisztráció egyáltalán nem küszöböli ki; az valóban igaz, hogy megnehezíti, de nem küszöböli ki.
A választójog alapfokú iskolai végzettséghez kötése azonban olyan megoldás lenne, amellyel kiszűrhetnénk, hogy az alacsony keresetű vagy munkanélküliségben élő emberek ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek. Ezzel kapcsolatban emlékeztetném önöket arra, hogy éppen a Fidesz egyik első javaslata volt ebben a ciklusban, hogy a jogosítvány megszerzését alapfokú iskolai végzettséghez kötötte. Ez alapján úgy gondoljuk, hogy ez nem idegen az önök gondolkodásától és attól a gyakorlattól sem, amit a jogalkotásban folytatnak. Felelős döntést ugyanis csak azok tudnak hozni az ország sorsáról, a politikában a pártokról, akik legalább írni-olvasni tudnak, illetve olyan alapvető információk, olyan tudás birtokában vannak, hogy képesek eldönteni és egyáltalán különbséget tenni a pártok között.
Ha megnézzük, hogy milyen az alapfokú iskolai végzettséget szerzők aránya, akkor azt látjuk, hogy 14-15 éves korban, tehát a normál korban a teljes lakosság 81 százaléka el tudja végezni az általános iskolát, míg a cigányság körében ez az arány mindössze 31 százalék. Ebből is látszik, hogy ez leginkább őket sújtja. 16 éves korára a teljes lakosság 96 százaléka tudja elvégezni az általános iskolát, míg a cigányságnak csak a 63 százaléka. Egyébként a cigány nők körében még inkább lesújtó ez az arány, hiszen a cigány nők 10 százalékkal kevesebb része tudja elvégezni az alapfokú iskolát, mint a férfiak esetében.
Összességében azt tudom elmondani, hogy az előzetes regisztrációval kapcsolatban felhozott érveik mind hazugságok, önmagában egyik sem hoz előrelépést, önmagában egyik sem teszi kötelezővé azt, hogy az előzetes regisztrációt bevezessék, nem lesz rövid kampány, nem lesz olcsó kampány, amit ígértek, az egyfordulós választás is csak papíron fog létezni, annyit viszont elérhetünk vele, hogy programközpontú kampány helyett mozgósító központú kampány lesz, ami semmiképp nem kedvez a magyar demokrácia minőségének.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
