VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egyrészről nem értem, hogy miért szükségeltetik most egy külön törvényjavaslat benyújtása adóemelésekkel, amikor van a költségvetés-tervezésnek egy időszaka, ahol az adótörvényeket meghatározza a tisztelt Ház. Lehetősége nyílt volna a kormányzatnak esetlegesen az úgynevezett költségvetési salátatörvényhez, kiegészítő törvényekhez is ugyanúgy benyújtani ezeket az adóemelési törvényjavaslatokat, de nem tette.
Nem tette azért véleményem szerint, mert itt kommunikációs céllal lehet azt mondani, hogy lám-lám, lesz pénz az egészségügyre. Csakhogy nincs ennek semmi garanciája, hogy ezek a többletbevételek valóban az egészségügyre lesznek fordítva, hiszen szerintem mindannyian egyetértünk, konszenzus van ebben a Házban arról, hogy nagyon rossz egészségi állapotban van a magyar népesség, és nagyon rossz az egészségügynek is az állapota. Mintegy lélegeztető gépen van az egész egészségügy, és talán most ezek a források megteremthetik azt, hogy elinduljon egy gyógyulási folyamat az egészségügyben, hogy tényleg legyen több pénz arra, hogy itthon tartsuk az orvosokat, legyen pénz olyan eszközökre, amelyeket itt az előbb Gyenes képviselőtársam is említett a stroke kapcsán, és legyen arra pénz, hogy kutatás-fejlesztések kapcsán a magyar egészségügy ismét világszínvonalon tudjon működni.
Mindezen mondataimból a “talán” szót emelném ki, mert semmi nem garantálja azt, hogy ezek az adóemelések - a jövedéki adónál kiváltképpen - valóban az egészségügyet fogják szolgálni. Mert itt van a népegészségügyi termékadó, amelynél tényleg konkrétan benne van, hogy ezt egészségügyi kiadásokra kell fordítani, ez egy úgynevezett pántlikázott bevétel, viszont a többi tételnél ez nem szerepel. Belemegy a nagy közös kasszába, semmi nem mutat arra, hogy ez valóban az egészségügynél fog majd többletforrásként megjelenni.
De nézzük sorról sorra! Egyrészt örülünk annak, hogy itt a népegészségügyi termékdíj kapcsán az energiaitaloknál valóban történik előrelépés, és bővítik itt a kötelezett termékek összetevőinek a felsorolását, viszont elég álságos a törvénymódosításnak az indoklása. Ugyanis az indoklásban olyan szó is szerepel, hogy a túlzott energiaital-fogyasztás ugyanakkor épp a fiatal nemzedék számára jár káros hatással, ezzel egyet is értenénk, viszont jön a következő tagmondat: megnövekedett a koffeinmérgezéses tünetekkel orvosi ellátásra szoruló fiatalok száma.
Én nem vagyok egészségügyi szakközgazdász, sem orvos, de Szilágyi képviselőtársam, aki az egészségügyi bizottságban van, engem arról tájékoztatott, hogy tények nem támasztják alá ezen kijelentést. Tehát hogy a hasukra ütnek valamit az indoklás megfogalmazásánál, biztosan jól hangzik, a tények már nem is számítanak.
Amivel egyet tudunk érteni a törvényjavaslatból, mert több ilyen pont is van, a gyógyászati segédeszközök áfacsökkentése. Ez a fogyatékkal élők eszközbeszerzését megkönnyíti, és mivel szinte teljes egészében támogatott termékekről van szó, az áfacsökkentés csak minimális kiesést jelent a költségvetés szempontjából. Ennek ellenére azért nem volna rossz egy költségvetési tervezés folyamatában vagy éppen egy újabb adócsökkentés vagy adóváltozás folyamatában, ha tudni lehetne azt, hogy pontosan mekkora tételről is van szó. Erről sajnos nem szól ez a törvényjavaslat.
Van egy pont, amivel jómagam teljes egészében egyet is tudok érteni, ez a készpénzfizetési limit. Itt arról van szó, hogy készpénzfizetési limittel próbálják a fehérgazdaság felé terelni a folyamatokat. Lehetséges, hogy hátsó szándékként ott van az is, hogy a tranzakciós adó lehetőségét minél több tranzakcióra ki lehessen vetni, és ezért is kell a készpénzfizetési tranzakciókat csökkenteni, de én ezzel teljes mértékben egyet tudnék érteni. Csakhogy pont hétfőn fogadta el a Ház azt a törvénymódosítást, amely törvénymódosításban a házipénztár készpénzállományának a felső határát a végtelenig emelték, tehát nincsen felső határa a házipénztárban lévő készpénzállománynak. Na már most ez két teljesen egymással szembeszegülő törvénymódosítás.
Most egyrészről szeretnék megoldani azt, hogy kevesebb készpénz legyen a vállalkozásoknál, kevesebb lehetőség van borítékba, zsebbe fizetésre, egyéb sundabundázásra, illegális, szürkegazdasági tevékenységre. Ez teljesen jó. Viszont akkor miért adják meg azt a lehetőséget a vállalatoknak, hogy a házipénztárban végtelen számú készpénzt tudjanak állomásoztatni? Ha egyszerűen másfél millió forint fölött nem lehet fizetni, akkor miért kell eltörölni ezt a határt?
Meg lehetett volna határozni egy épkézláb összeget, amely mind a mikro-, mind a kicsi, mind a közepes, mind a nagyvállalatok számára egy élhető keret lett volna, így differenciálva a házipénztár kapcsán, de nem ezt tették, hanem eltörölték. Számomra ez azt vetíti elő, hogy lehet, hogy egy 15 milliós üzlet majd úgy fog felállni, hogy tízszer 1,499 ezer, tarara…
(19.20)
Arról van szó, hogy megadják a lehetőségét annak, hogy mégiscsak lehessen a szürkegazdaságban tevékenykedni, miközben azt mondják, hogy nem, nem, itt másfél millióban meg van szabva a határa a készpénzfizetésnek.
Most menjünk végig a jövedékiadó-módosításokon, hiszen itt azért több különböző termékről van szó. Egyrészt az alkoholtermékek jövedékiadó-mértéke 15 százalékkal emelkedik, másrészről a pálinka és egyéb párlatok 50 literig továbbra is adómentesek maradnak. Sajnos, tényszerűleg igazolható az, hogy egyre több nagyon rossz minőségű szeszes ital szabadult el itt a pálinkafőzési szabadságharc jegyében. Remélhetőleg nem jutunk el odáig, ahova Csehország is eljutott, hogy halálos áldozatok vannak ez ügyben, de attól függetlenül érdemes volna átgondolni, hogy nem biztos, hogy állandó jövedékiadó-emelésekkel kellene megoldani az egészségügyi kassza feltöltését, hanem például értelmetlen adókedvezmények eltörlésével. Tehát ha valóban minőségi pálinkát szeretnénk látni a magyar piacokon, akkor lehet, hogy az 50 literes házipálinka-főzés adómentességének eltörlésén is el lehetne gondolkodni, hiszen ugyanaz a tétel a költségvetés szempontjából megjelenne.
Egyrészről a dohánytermékek fogyasztási adójának az emelkedése nem volna problematikus, ha ezt már nem negyedszerre tenné meg a kormány és ne jutnánk el egy olyan szintig főképpen a trafiktörvény behozásával, hogy valójában tényleg megnehezedik a dohányhoz való hozzájutás, magasabb a küszöb is, hiszen drágább a dohánytermék, másrészről a feketepiac felé terelik a dohányosokat. Egyrészt itt ellenőrizetlen dohánytermékekről is lehet szó, másrészről határ menti régiókban, főképpen Szabolcs megyében már így is nagyon dívik a cigarettacsempészet, és ezentúl minél tovább emeljük az árát a cigarettának, annál inkább a csempészek alá adjuk a lovat. Lehet, hogy a szabályozásnál meg kellene szabni egy olyan mértéket, amely mérték azt mondja, hogy eddig és ne tovább, való igaz, ennyi a dohánytermékek ára, most már annyira visszaesett a zárjegyes cigaretták fogyasztása, nem azért, mert leálltak a dohányzással az emberek, hanem azért, mert csempészcigarettát vásárolnak, hogy egyszerűen a költségvetésnek nem éri meg tovább emelni a dohánytermékek jövedéki adóját. A helyettesítési hatással kapcsolatban számításokat én még nem láttam a kormányzat részéről. Jó volna, ha ezt a kérdéskört is átgondolnák.
De ami véleményünk szerint a leginkább problémás, az az LPG jövedéki adójának az emelése. Ahogy nézzük, ez egy környezetbarát megoldás, környezetbarát technológia a közlekedésben. Nemcsak hogy kevesebbet károsítja a környezetet, de olcsóbb is. Nagyon sokan, főképpen kis- és közepes jövedelmű háztartások átalakították a családi autót gázüzeműre azért, hogy utána egy-két éven belül magát a beruházást az átalakításba visszahozza az alacsonyabb az ára az LPG-nek. Tehát az LPG jövedéki adójának az emelése nem a sokliteres, hatalmas luxusautókat fogja sújtani és nem azokat, akik már így is elég jól jártak az egykulcsos adóval és hatalmas benzines autókkal pöfögnek, hanem azokat a kis- és közepes egzisztenciákat, akik számoltak előre, spórolni szerettek volna, beruháztak egy ilyen autógázzal működő autóba, és most pedig megkapják azt, hogy hát nem lett olcsóbb a közlekedés azáltal, hogy beruháztak, sőt talán még drágább is lett. Ha a kormány valóban szeretne elérni környezeti célokat és államháztartási bevételhez is jutni, a dízel kiváló lehetőség. Adóztassák meg a dízelt, és inkább támogatni kellene az LPG-re való átállást, inkább kezdeményezően kellene fellépni a kormánynak az LPG-re való átállással, hiszen ezzel olcsóbban tudnak közlekedni a magyar családok, ahelyett, hogy folyamatosan csak az adókivetés szempontjából tekintve emelnék a jövedéki adókat.
Azt gondolom, ez a törvénycsomag, amely önmagában is egy salátacsomag, egyszerű adóemelésről szól, nagyon egyszerű, hogyha Matolcsy pénzt szeretne látni, a sörre meg a cigire vet ki pluszadót, ez nem az első ilyen az elmúlt két évben. Azt hiszem, ez már a második alkalom, amikor szintén ugyanezen termékkörök kapcsán volt adóemelés. El kellene dönteniük, hogy folyamatosan kismértékű adóemelésekkel próbálják az államháztartást éppen a felszínen tartani, vagy valóban egy olyan adóforradalmat képzelnek el, mint amit az LMP is elképzel, amely stabil adórendszer, és amelyhez nem kell állandóan hozzányúlkálni.
A szabályok állandó változása, a kiszámíthatatlanság bizalmatlanságot szül. Ezt a bizalmatlanságot pedig mindannyian látjuk a hitelek kamataiban, amelyek sajnos egyre magasabbak, egyre rosszabb feltételekkel lehet a gazdaság felpörgetéséhez szükséges hitelekhez hozzájutni, és az adórendszer állandó változtatása hozza ezt magával.
Igen, Cséfalvay államtitkár úr nemrégiben elmondta, hogy nem lesz újabb adó (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Ilyet nem.), újabb adónem. Mondott ilyet a sajtóban, mondott ilyet, hogy nem lesz újabb adónem. Hát újabb adónemet nem is látunk, csak folyamatos adóemeléseket. Ez azért teljesen más. Nem tudom, hogy ennek most örülni kellene-e vagy sem. Itt van négy adójogszabály-változás, egy, a készpénzfizetés-forgalommal kapcsolatos rendelkezés, amelyet támogatni tudunk. Viszont az LPG kapcsán szeretnénk küzdeni az utolsó lehetőségig, hiszen az LPG, az autógáz környezetbarát, olcsó, és pont azt a társadalmi réteget sújtaná a jövedékiadó-emelés, amely már most is ki van véreztetve, amely vesztese az egykulcsos adónak, amely a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben van.
Kérem, gondolják át ezt az LPG-kérdést. Nem tudom, hogy milyen lobbi áll mögötte, vagy egyszerűen csak találni akartak egy területet, ahol ismét adót lehet emelni, de az LPG egy jó rendszer volna, sőt kezdeményeznie kellene a kormánynak, hogy minél többen próbálják átalakítani az autójukat ilyen üzemeltetésre. Ha önök megint a gazdagoknak kedveznek, és megint afelé indulnak el, hogy emeljünk minden adónemet, hátha abból helyre lehet hozni a stratégiai hibákat a gazdaságpolitikában, az egy zsákutca. Gondolják át, nem véletlenül nem nő a belső fogyasztás, sőt csökken a belső fogyasztás, pontosan azok a társadalmi rétegek maradtak jövedelem nélkül és vannak túladóztatva, amelyek fogyasztanának, akik vinnék előre a magyar gazdaságot. Nem az számít, hogy elromlik a hűtő és akkor újat kell venni. Ma már nagyon sok családnál az a kérdés, hogy hogyan tudunk bármit beletenni a hűtőbe. Nem az, hogy tele legyen a tűtő, hanem hogyan tudunk bármit beletenni a hűtőbe. E kérdéskörök kapcsán elmondtam a véleményem.
A törvény java részét támogatni tudnánk, de magával az alapfilozófiával nem értünk egyet, és nem látjuk a garanciáját annak, hogy ez valóban az egészségügyhöz menne, ami pedig problémás, eléggé forráshiányos terület, nagyon sok pénzt kellene befektetni az egészségügybe, ami az elmúlt esztendőkben elmaradt. Ezt most pótolni kellene, de nem látjuk a garanciáját, hogy ezen adóemelések kapcsán hogyan lehetne ezt megtenni.
Köszönöm a figyelmet.
