KOVÁCS PÁL
KOVÁCS PÁL
KOVÁCS PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Országgyűlés! A bányászatról szóló törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/6589. számú törvényjavaslat általános vitáját a tisztelt Országgyűlés 2012. április 11-én zárta le. Felszólalásomban az általános vitában elhangzott javaslatokra, kérdésekre kívánok mindre tételesen reagálni, valamint a törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatokra térnék ki, kiegészítve a bizottsági üléseken a tisztelt képviselő urak részére a kormányzat részéről már adott tájékoztatást.
Mindenekelőtt szeretném felhívni szíves figyelmüket arra, hogy a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat egy külön, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási kormányrendelet fogja tartalmazni. A bányatörvény módosításának a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos, esetleg jelenleg vitatott rendelkezései tehát e végrehajtási rendelet elfogadásával lesznek majd teljesek. A rendeletet egyébiránt ez év márciusában bocsátottuk közigazgatási és társadalmi egyeztetésre, a tervezet a kormány honlapján jelenleg is hozzáférhető.
(22.00)
A rendelet a törvényjavaslattal egyidejűleg lép majd hatályba. Mindezek előrebocsátásával a törvényjavaslat tekintetében a következők kiemelését tartom szükségesnek. A szén-dioxid leválasztási és tárolási technológiával kapcsolatban és ezen belül a Kepli Lajos, Jávor Benedek, dr. Gaudi-Nagy Tamás és dr. Józsa István képviselő urak által felvetett, az energetikai eredetű szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos technológia alkalmazásának kockázatával és a tárolás biztonságával kapcsolatban felmerült aggályokkal kapcsolatban elmondható, hogy mint minden bányászati tevékenység, a szén-dioxid geológiai tárolása is kockázatos, a legnagyobb veszélyt a szén-dioxid esetleges szivárgása jelenti. A szivárgás elkerülését, illetve annak megfelelő időben történő észlelését biztosítják viszont a törvényjavaslatban meghatározott intézkedések. A kockázatok csökkentéséhez elsődlegesen az járul hozzá, hogy a besajtolást kutatási fázis előzi meg, itt ugyanis fény derül arra, hogy a terület egyáltalán alkalmas-e a szén-dioxid tárolására.
A földtani kutatást követően tárolási engedélyt pedig eleve csak a törvényben és a már említett végrehajtási rendeletben meghatározott szigorú feltételeknek megfelelő, megbízható, szakértelemmel rendelkező kérelmező kaphat, akinek rendelkeznie kell a környezetvédelmi engedélyekkel is. A tényleges üzemeltetés megkezdésének feltétele kockázatértékelés elvégzése. Az engedélyes a bányafelügyelet által jóváhagyott monitoringterv alapján folyamatosan ellenőrzi a tárolókomplexumot és környékét, arról éves jelentést kell küldenie a bányafelügyeletnek, bármilyen változásról 24 órán belül értesítenie kell a hatóságokat. E kötelezettségek elmulasztásának pedig súlyos szankciói vannak: nagy összegű pénzbírság fizetése, esetlegesen a tárolási engedély visszavonása.
A monitoringrendszer alkalmazása során a földgáz- és olajiparban használatos vizsgálatokat végzik el, viszont fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy új módszerek kidolgozása is folyamatban van, például a mélyben geofizikai, szeizmikus mérések, a kutak nyomásváltozása, a talajvíz savassága vagy lúgossága változásának a mérése, a felszínen, a kutak közelében az élővilág megfigyelése, illetve a szén-dioxid-koncentráció folyamatos mérése. Álláspontom szerint a folyamatos ellenőrzés és a jogszabályban biztosított szankciók együttesen - a technológiák jelenlegi ismeretében - kellő garanciát jelentenek a biztonságos tároláshoz.
Egyed Zsolt képviselő úr a műszaki tapasztalat hiányával kapcsolatban, mint a CCS-technológiával kapcsolatban felvetett kérdésére elmondhatom, hogy a világon már több mintaprojekt is indult az 1990-es évektől kezdődően. Ezek közé tartoznak például a Sleipner-projekt Norvégia partjainál, az Északi-tengerben, ahol homokkőbe sajtolják a szén-dioxidot; a Weyborn-projekt Kanadában olajmezőbe sajtolja; az In Salah-projekt Algériában egy letermelt gázmezőt használ; a RECOPOL-projekt Lengyelországban egy, a bányászatra alkalmatlan szénmezőbe sajtol; míg a K12B elnevezésű projekt Hollandia partjainál gázmezőbe való sajtolást, besajtolást végez. Tehát a technológia keresése és az alkalmas geológiai formációk keresése ma is folyamatban van. Magyarországon Szank mellett a MOL próbálkozik a szén-dioxid-besajtolással. Ebből látható, hogy a technológiához kapcsolódó műszaki tapasztalatok még nem széles körűek, de a kutak fúrását, felügyeletét az olaj- és gáziparban dolgozók el tudják látni, mert a feladataik azonosak.
Kepli Lajos képviselő úr felvetette, hogy a szén inkább stratégiai tartalékul szolgáljon, és ne tárolóhelyként. A szén-dioxid tárolására jelenleg technikailag három fő lehetőség adódik: a szén-dioxid tárolható letermelt természetes olaj- vagy gázmezőben, sós vizet tartalmazó rétegekben, valamint bányászatra alkalmatlan kőszéntelepekben. Tehát a tárolás nem csak széntelepeken valósulhat meg, illetve ez esetben is fontos kritérium, hogy alkalmatlan legyen a kitermelésre a széntelep. Ezenkívül a környezeti feltételek is szigorúan meghatározzák, hogy hova lehet majd tárolót telepíteni. A tárolásra potenciálisan alkalmas területek országos felmérését a törvényjavaslat alapján pedig a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal fogja elvégezni.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak az irányelvtől történő eltérés mértékével és annak való megfelelés mértékével kapcsolatban feltett kérdésére elmondhatom, hogy a törvényjavaslat alapvető célja a már említett végrehajtási rendelettel együttesen az, hogy maradéktalanul átültesse a szén-dioxid tárolására vonatkozó irányelv rendelkezéseit. A törvényjavaslat bizonyos esetekben éppen a minél kisebb környezeti kockázat és a szén-dioxid geológiai tárolásának minél magasabb szintű biztonsága érdekében az irányelv előírásaihoz képest szigorúbban rendelkezik. A törvényjavaslat az irányelvvel ellentétben például az engedélyezés folyamatát részletesen meghatározza, amely például nem írja elő kötelező jelleggel a földtani kutatást. A törvényjavaslat a tárolási engedély előfeltételeként határozza meg a kutatás elvégzését, amellyel biztosított, hogy a tárolást csak az egyértelműen arra ténylegesen alkalmas, megkutatott területen lehessen megkezdeni.
A törvényjavaslat ezenkívül az üzemeltető fogalmát is szigorúbban határozza meg, mint az irányelv, ugyanis az üzemeltető egy személyben el kell hogy lássa a tárolóhely üzemeltetését, a tárolóhely feletti ellenőrzést, valamint a tárolóhely műszaki üzemeltetése felett is meghatározó gazdasági befolyással kell rendelkeznie. Az irányelv ezzel ellentétben lehetővé teszi, hogy e feladatok ne egy kézben összpontosuljanak.
A 20 év előírása a felelősségátadással kapcsolatban - Jávor Benedek és dr. Gaudi-Nagy Tamás képviselő urak, frakcióvezető úr felvetésében -, az irányelv ebben az esetben számos egyéb kritérium mellett a tárolóhely bezárásától 20 éves időtartam elteltét mint feltétel bekövetkezését írja elő ahhoz, hogy a hatóság a felelősséget átvehesse. E rendelkezés teljesen összhangban áll az irányelvvel.
Egyed Zsolt képviselő úr felvetett kérdésével kapcsolatban, miszerint az adó- és vámhatóság felé fennálló tartozás is képezze akadályát az engedély megadásának, már az előzőekben említettem, hogy a jelen törvényjavaslatot még egy végrehajtási rendelet teszi majd teljessé, amely részletesen tartalmazza az engedély megadásának feltételeit és részletszabályait. E rendeleti szabályok között kerül meghatározásra az, hogy az engedély akkor adható ki, ha a kérelmező köztartozásmentes. Azt hiszem, ez választ ad a kérdésre. (Göndör István: Köszönöm.) Köszönöm szépen.
A dr. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr által feltett kérdés a kutatási biztosíték mértékével volt kapcsolatban: a földtani kutatási engedély esetében a kutatási biztosíték, amely minimálisan 200 millió forint lehet, ennek az összegét kutatási blokkonként kell meghatározni azzal, hogy az összeg a blokkok számától függetlenül maximum 1 milliárd forint lehet. A biztosíték ez esetben tájrendezési célokat szolgál a kutatással esetlegesen okozott károk helyreállítására. A kutatás során földtani vizsgálatok elvégzésére kerül sor annak megállapítása érdekében, hogy a vizsgált fogadó kőzet, földtani szerkezet alkalmas lehet-e a szén-dioxid geológiai tárolására. Tehát nem történik szén-dioxid-besajtolás, mint a tárolás esetében, így a környezeti kár okozásának a lehetősége is csekély. Az említett összeg így elegendő a kutatással esetlegesen okozott károk rendezésére. Egyébiránt ez a biztosítékösszeg szerepel a bányatörvényben a szénhidrogén-bányászat és a geotermikusenergia-kutatás terén is.
A szén-dioxid tárolása esetében a törvényjavaslat a 200 millió forintos összeget alsó határként jelöli meg, a maximális összeget azonban nem határozza meg. A biztosíték konkrét összegét a bányafelügyelet határozza majd meg az engedélyben, amelynek szempontjait a már említett végrehajtási rendelet tartalmazza. Eszerint a pénzügyi biztosítéknak fedezetet kell nyújtania többek között a tárolási engedélyben előírt, valamint a bezárásra és a bezárás utáni időszakra vonatkozó kötelezettségek teljesítésére is. A biztosíték összege nyilvánvalóan esetenként eltérő mértékű lesz, és a tevékenységgel potenciálisan okozható károkhoz is igazodik majd.
Jávor Benedek képviselő úr az irányelv megalkotásában való tagállami részvétellel kapcsolatosan felvetett kérdésére elmondhatom, hogy a szén-dioxid tárolására vonatkozó irányelv érvényesülését a tagállamokban az Európai Bizottság folyamatosan nyomon követi. Ha a Bizottság a tagállamok tapasztalatai alapján felülvizsgálatra tesz javaslatot, akkor a módosító rendelkezések kidolgozása során a kormány a nemzeti érdeket képviselni fogja.
Oláh György tisztaszén-technológiai találmányával kapcsolatban a dr. Józsa István képviselő úr által felvetett kérdésre elmondhatom, hogy Oláh György a szén-dioxid metanollá alakításában látja a jövőt. Ez a technológia a tüzelőanyagok tökéletlen égéséből származó szintézisgázt használja fel, abból állítja elő a metanolt, amely újra energiaforrás lehet, ezzel visszaforgatva a szén-dioxidot az energia-körforgásba.
(22.10)
A kormányzat a tudós munkásságát figyelemmel kíséri a tekintetben, hogy mennyiben szolgálhat majd alternatívaként az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével kapcsolatos problémák kezelésére, amint a technológia ipari méretű alkalmazása lehetővé válik.
Beszámolóm második részében a koncessziós eljárással szeretnék foglalkozni, Jávor Benedek képviselő úr részéről a koncessziós eljárás menetét és az átláthatóságát felvető észrevételével kapcsolatban. A bányászati koncessziós eljárást a jelen törvénymódosítás, a bányatörvény már közigazgatási és társadalmi egyeztetésre bocsátott végrehajtási kormányrendelete, továbbá egy jelenleg előkészítés alatt álló miniszteri rendelet szabályozza majd szintén részletesen. A kormányrendelet tervezete a közigazgatási egyeztetés során a www.kormany.hu honlapra is felkerült, tehát ott elérhető. A kormányrendelet tartalmazza a pályázatok minősítésére létrehozandó minősítő bizottság összetételére és működésére vonatkozó alapvető szabályokat; a miniszteri rendelet a koncessziós pályázat kiírásával, elbírálásával, lebonyolításával és a koncessziós pályázaton való részvételi díj megállapításával kapcsolatos eljárási szabályokról, valamint a minősítő bizottság működésére vonatkozó technikai szabályokról is rendelkezik. A miniszteri rendelet közigazgatási egyeztetése várhatóan 2012. május első hetében megkezdődik, ekkor a tervezet szintén felkerül majd az említett honlapra. A minősítő bizottság munkásságát szakmailag a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal is segíteni fogja, tekintettel arra, hogy annak a jogszabályból, éppen a bányatörvényből eredő feladata, hogy a miniszter koncessziós pályázattal kapcsolatos döntéseit előkészítse. Álláspontom szerint a tervezett végrehajtási szabályok megfelelő keretet biztosítanak majd az átláthatóság, ellenőrizhetőség, a társadalmi ellenőrzés terén.
A koncessziós pályázat elbírálásával végül is kié a végső szó? Egyed Zsolt képviselő úr vetette fel ezt a kérdést. A törvényjavaslat alapján a koncessziós pályázatok értékelésére a miniszter minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság javaslata alapján viszont a döntés magáé a miniszteré a koncesszió megadásával kapcsolatban. Álláspontom szerint e szabály egyértelműen rögzíti, hogy a koncesszió megadásának kérdésében a végső döntés a miniszteré, az említett bizottság döntés-előkészítő, javaslattévő szervként funkcionál.
Kovács Tibor és dr. Józsa István képviselő urak a koncessziós díj bevezetésének szükségességével kapcsolatban felvetett kérdésére elmondhatom, hogy a bányászati koncesszió lényege, hogy a miniszter a zárt területeken nyilvánosan meghirdetett koncessziós pályázat nyertesének engedi át a bányászati jogot. A jogosult a koncessziós pályázat nyertese, aki a koncessziós szerződés keretei között gyakorolhatja ezt a jogát. A koncessziós szerződés általános jellemzője, hogy az visszterhes szerződés, azaz az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő vagyontárgyak birtoklásának, használatának és hasznosításának jogát ellentételezés fejében engedi át. Jelen törvényjavaslat, ezt figyelembe véve, a koncessziós törvénnyel is összhangban határozza meg, hogy a koncesszióköteles bányászati tevékenység gyakorlásáért az állam részére koncessziós díjat kell fizetni. A koncessziós díj mértéke, a koncesszióba adandó területen kitermelhető ásványi nyersanyag fajtájára, a terület természeti adottságaira és a kiíráshoz fűződő egyéb közérdekre figyelemmel, a pályázati kiírásban kerül majd meghatározásra. E szempontok ugyan az emelt összegű bányajáradék megállapításának szempontjai is, viszont ezek a szakma által elfogadottak, ismertek és beváltak, így a koncessziós díj összegének meghatározásánál is alkalmazhatók.
A törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet elfogadása után idén akár két szénhidrogén- és hét geotermikus energia koncessziós pályázat kiírására is sor kerülhet. Az ebből várható koncessziósdíj-bevétel ebben az évben attól is függ, hogy hány koncessziós szerződés megkötésére kerül sor év végéig. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ez egyszeri alkalommal fizetendő térítés, miközben a koncessziós szerződés ideje alatt a bányavállalkozó emelt összegű bányajáradékot fizet, amely az említett összegeknél magasabb. A koncessziós díjat nyilvánvalóan a jövőben kiírásra kerülő koncessziós pályázatok keretében kötött szerződésekre kell fizetni, és annak megfizetése minden szerződő fél számára kötelező lesz. Mivel a koncessziós díj kizárólag most kerül bevezetésre, a korábban megkötött és hatályban lévő koncessziós szerződésekre a jelen módosítást megelőző szabályok alkalmazandók.
Egyéb kérdésekben, így az engedély kiadását kizáró feltétel, ha a kérelmezőnek koncessziósdíj-, bányajáradék-, bírság-, felügyeletidíj- vagy térítésidíj-tartozása van. Egyed Zsolt képviselő úr felvetésével kapcsolatban elmondható, hogy a jogerős és végrehajtható szövegrésszel történő kiegészítést jogilag értelemzavarónak tartjuk. E kiegészítés olyan eljárásjogi fogalmakat takar, amelyek kizárólag hatósági döntéshez, határozathozatalhoz kapcsolhatók, ugyanakkor például a koncessziós díj megállapítása nem hatósági határozattal, hanem szerződéssel történik, tehát ebben az esetben a kiegészítést nem tudjuk értelmezni. A végrehajthatóság előírása továbbá kizárná a felhívás lehetőségét, amit a törvényjavaslat feltételként már tartalmaz. A végrehajthatóság fogalma szerint a teljesítésre megállapított határidő már letelt, ezért újabb felhívásnak nincs helye.
Mi történik a fogyasztóval, ha a szabálytalan vételezési tényállás nem egyértelműen bizonyítható? Kovács Tibor és dr. Józsa István képviselő urak kérdésére a válasz: a szabályozás pozitív változást hoz azzal, hogy egyértelművé teszi a Magyar Energia Hivatal hatáskörét a lakossági fogyasztók szabálytalan vételezéssel kapcsolatos kérdései tekintetében, azonban minden esetben az egyedi ügy sajátosságait figyelembe véve kell eljárni. A Magyar Energia Hivatal jelenlegi gyakorlata szerint, ha a szabálytalan vételezés okán kiszabott kötbér miatt a panaszos fogyasztó eljárást indít, a hivatal erről a szolgáltatót értesíti, és felhívja arra, hogy a kötbér érvényesítésével kapcsolatos további intézkedéseit a panasz elbírálásáig függessze fel. A felhívásnak a szolgáltatók eleget tesznek. A hivatal abban az esetben hoz a fogyasztó számára kedvező határozatot, ha a szabálytalan vételezési tényállás nem volt egyértelműen bizonyítható, vagy ha a szolgáltató megszegte a rá irányadó szabályokat. A jelen hatósági gyakorlat tehát kezeli azt a helyzetet, ha a szabálytalan vételezési tényállás nem egyértelműen bizonyítható, de a gyakorlati tapasztalatok eredményeit azonban majd még elemeznünk kell. A kormány ez alapján dönthet majd a részletes jogszabályi feltételek rendeleti szintű kidolgozásáról.
A kitermelés szüneteltetési időtartamának meghosszabbításával kapcsolatban dr. Józsa István képviselő úr felvetésére elmondhatjuk, hogy a törvényjavaslat szerinti módosítás azt a szabályt tartalmazza, hogyha a jóváhagyott szüneteltetési időszak, üzemi terv alapján történő szüneteltetés időtartama eléri a hat évet, a bányafelügyelet hivatalból elrendeli a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését. Ez a szabály a hatályos szabályozáshoz képest nem enyhítés. A hatályos törvény csak azt tartalmazza, hogy a bányafelügyelet a három évnél hosszabb ideig tartó szüneteltetés esetén hivatalból intézkedhet a bánya bezárásáról. Mivel ez a rendelkezés nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a szüneteltetést többször is lehessen kérelmezni, ezért a kitermelés nélküli időtartam jelenleg akármeddig meghosszabbítható. Ennek a bizonytalan helyzetnek a megszüntetése érdekében került a törvényjavaslatban egyértelműen rögzítésre az, hogy a szüneteltetés időtartama legfeljebb hat év lehet. Mindezek alapján az új szabály komoly szigorítást jelent a bányavállalkozók számára.
A kitermelés szüneteltetése és a koncessziós díj megfizetésének kötelezettsége nem áll egymással összefüggésben. A szüneteltetés esetén díjat kell fizetni a koncessziós díjon felül. A koncessziós díjat a szerződéskötéssel egyidejűleg vagy a szerződéskötést követő rövid időn belül egyszeri alkalommal kell majd megfizetni, míg a szüneteltetés idejére megállapított díjat csak akkor, ha a szüneteltetés ténylegesen bekövetkezik.
Az üzleti titkok szabályozásával kapcsolatban a dr. Józsa István képviselő úr által felvetett észrevételekkel kapcsolatban elmondható, hogy a hatályos bányatörvény azt írja elő, hogy mit kell üzleti titokként kezelni. A törvényjavaslat azonban már nem azt tartalmazza, hogy mit kell üzleti titokként kezelni, hanem azt, hogy mi nem tartozik az üzleti titok körébe. A szabályozás megállapítása során ugyanis figyelembe kellett venni a polgári törvénykönyvről szóló törvény szabályait, amely meghatározza, hogy mit kell üzleti titoknak tekinteni. A képviselő úr által kifogásolt adatok a Ptk.-ban meghatározott üzleti titok körébe tartoznak, és ennek megfelelő jogi védelemben részesülnek. A Ptk. azt is meghatározza, hogy milyen adatok nem minősülnek üzleti titoknak, és lehetővé teszi, hogy külön törvény közérdekből elrendelje bizonyos adatok megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát. A Bt. módosításában a Ptk. szabályaival összhangban, az adatvédelmi ombudsman ajánlásainak figyelembevétel került meghatározásra azoknak az adatoknak a köre, amelyek nem minősülnek üzleti titoknak.
(22.20)
A nem üzleti titoknak minősülő adatok alapvetően az állami vagyonnal kapcsolatos adatoknak tekinthetők, ezáltal pedig közérdekűnek minősülnek.
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna reagálni a részletes kérdéseikre. Remélem, hogy a megadott válaszok válaszolnak az önök által felvetett problémákra. Ezúton kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénymódosító javaslatokkal együtt az elfogadását támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen.
