DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én egész másról fogok beszélni, de engedjen meg nekem is erről a témáról egy mondatot. Azt gondolom, mindenképpen méltánylandó dolog, hogy a házelnök úr elnézést kért egy, azt gondolom, viszonylag zárt körben, mert a Házbizottság ülése nem nyilvános, az ott résztvevők azok, akik ezt hallották. Ahhoz képest pedig az ország nagy nyilvánossága előtt tette ezt a kijelentést, tehát úgy hiszem, ugyanúgy, ahogy egy bírósági eljárás végén, ha megállapítják a jogsértést, akkor ehhez hasonlatosan, ahol elkövették, amilyen nyilvánosság előtt elkövették, olyan nyilvánosság előtt kell megkövetni azt, akit megsértettek. Nekem erre is ez a véleményem. Tehát méltánylandó dolog, hogy házelnök úr ezt megtette, de igazán akkor lenne elfogadható, ha mondjuk, a televízió nyilvánossága előtt követné meg ezért a tőle balra ülő frakciókat.
A 203. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Gyakorlatilag a mentelmi jog bizonyos fokú kiterjesztéséről rendelkezik az alapjavaslat. Mi ennek a megváltoztatását indítványozzuk. Én nem tartozom azok közé a képviselők közé, akik azt mondják, hogy a mentelmi jog fölösleges, és a mentelmi jog egy olyan előnyt biztosít a képviselők számára mindenki mással vagy majdnem mindenki mással szemben, ami indokolatlan. Azt gondolom, főleg a mai időkben egyébként, hogy a mentelmi jognak igenis van szerepe, és a mentelmi jog ma is biztosítja még talán a kétharmados kormánypárti többség mellett is azt, hogy befolyástól mentesen működhessen az Országgyűlés.
De a mentelmi jognak természetesen vannak korlátai. Éppen ezért nem tartom azt helyesnek, hogy egy olyan, ha úgy tetszik, megdönthetetlen vélelmet állít fel az új törvény, amely alapján az országgyűlési képviselőt a becsületsértő és rágalmazó kijelentéseiért semmikor semmilyen módon a törvény erejénél fogva nem lehet felelősségre vonni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt én egy picit túlzásnak érzem, sőt, azt tudom mondani, hogy talán az abszurd kifejezés sem áll távol az igazságtól, vagy az sem túlzó. A közszereplők kritizálhatóak, tehát más által kritizálhatóak szinte korlátlan módon. Ennek természetesen megvannak az okai. Beszélhetünk erről, ez az időkeret, azt gondolom, sajnos nem alkalmas arra, hogy ezt megtegyük, de azt tudom mondani, hogy az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság, most már Kúria gyakorlata szerint is ez így van, és ezt én egyébként így tartom helyesnek. Ennek a mértékéről egyébként lehet vitát nyitni, hogy tartalmilag helyes ezt fönntartani, vagy helyes fönntartani a mai gyakorlat szerint a durván becsmérlő és durván sértő kijelentésekre egyaránt, de azt tudom mondani, hogy az indokoltsága ennek áll fenn. De hogy egy közszereplő bárkit büntetlenül megsérthessen, ennek viszont semmilyen indokoltsága nincsen.
Azt gondolom, hogy megfelelőképpen tudta kezelni a mentelmi bizottság ma is, a mai napig is azokat a helyzeteket, amikor egy országgyűlési képviselőt tulajdonképpen zaklató jelleggel jelentettek föl állampolgárok rágalmazó vagy becsületsértő kijelentéseiért. Természetesen nem tartanám azt sem helyesnek, ha a képviselőt e területen a mentelmi jog egyáltalán nem illetné meg. A mostani gyakorlatot tartom helyesnek. De az, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy országgyűlési képviselő akár itt, az ülésteremben, akár máshol, teljesen mindegy, durván becsületsértő, rágalmazó kijelentéseket mondhasson bárkire, mondjuk, akár a haragosára, a vele vitában álló félre, mondjuk, akár egy választási kampányban kihasználva azt, hogy a vele szemben induló jelölttársa nem országgyűlési képviselő, és ezért semmilyen módon felelősség ne terhelje - ez szerintem borzasztó.
Gondoljanak bele ebbe a helyzetbe csak, amit most vázoltam. Egy országgyűlési választási kampány van; az ellenjelölt, aki nem képviselő, és mond valami dehonesztálót az országgyűlési képviselő vetélytársára, az büntethető. Aki országgyűlési képviselő, és mond valami dehonesztálót a nem országgyűlési képviselő társára, aki akkor képviselőjelölt, ott már ez nem így van. Azt gondolom, hogy ez nem helyes.
Vagy nem helyes az sem, hogy országgyűlési képviselőként civil emberekre akár egy vizsgálóbizottság ülésén, akár a plenáris ülésen súlyosan a becsületébe gázoló, egyébként neki kimutathatóan károkat okozó kijelentést tesz, ahol mondjuk, az ügyfélkörének, a cége alvállalkozóinak, stb. a bizalmuk rendül meg ebben az emberben a kijelentés miatt, ezt az országgyűlési képviselő büntetlenül megteheti.
Azt gondolom, hogy a mentelmi bizottságnak kell mindenkor mérlegelni azt, hogy a feljelentés zaklató jellegű vagy indokolt, és ha indokolt, akkor ki kell adni az országgyűlési képviselőt. Hála istennek, hogy eddig erre nem volt példa vagy nem nagyon volt példa, de valószínűleg ennek az is oka, tisztelt Országgyűlés, hogy mivel a képviselő tudta, hogy a mentelmi jog erre vonatkozóan nem abszolút, hanem felülbírálható, ezért egy kicsit vissza is fogta magát. Gondoljanak bele abba, hogy amikor tudja, hogy semmilyen módon nem felelősségre vonható, akkor vajon mi fogja visszatartani egyes képviselőtársainkat, mert tisztelet a kivételnek, természetesen a többség nem fog ezzel akkor sem visszaélni, mi fogja visszatartani őt attól, hogy ilyen eszközökkel éljen? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Úgy hiszem, hogy ez nem helyes, mi ennek a kivételét indítványozzuk a jogszabályból. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
