KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Ismét örömteli pillanatok a Magyar Országgyűlésben: kétharmados Jobbik-többség a plenáris ülésteremben. (Taps a Jobbik soraiban.)
A 77. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, amelyben több képviselőtársammal együtt adtunk be egy módosító javaslatot arra vonatkozóan, hogy a 25. §-t kiegészítenénk egy új (4) bekezdéssel a célból, hogy az a képviselő, aki a meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, mégpedig az országgyűlési vizsgálóbizottságok előtti megjelenési és információadási kötelezettségének nem tesz eleget, az legfeljebb 3 havi tiszteletdíja összegéig terjedő pénzbírsággal legyen sújtható.
Korábban már az Országgyűlés elvetette Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamnak azt a javaslatát, amelyben a büntető törvénykönyvet szerette volna a Jobbik-frakcióval együtt oly módon módosítani, hogy bizony szabadságvesztéssel legyen büntethető az, aki egy hivatalosan megalakult és működő országgyűlési vizsgálóbizottság hivatalos meghívására nem jelenik meg, és semmilyen okot nem tud erre mondani, nem tudja igazolni az ő távollétét, hanem csak néhány cinikus szóval esetleg elintézi a dolgot.
Ebben az esetben ezt az indítványát Gaudi-Nagy Tamásnak elutasította az Országgyűlés. Ezért most mi beterjesztettük ennek egy úgymond lágyabb változatát, ami az országgyűlési törvényben, jelen törvényben szabályozható, mégpedig azt, hogy 3 havi tiszteletdíja erejéig bizony a fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elé legyen utalható az az ügy, ha egy képviselő nem teljesíti ezt a kötelezettségét, például nem jelenik meg a vizsgálóbizottság előtt, például nem ad információt a vizsgálatra vonatkozóan, és végre legyen ennek valami következménye. Mert ami jelenleg szerepel a törvényben, hogy a következő Országgyűlésen az Országgyűlés elnöke majd jól beolvassa őt a mikrofonba, és ezzel hú, de meg fogja őt büntetni, valljuk be, ez nem egy országgyűlési színvonal.
Különösen igaz ez az országgyűlési képviselőkre, hogy ha egy országgyűlési képviselő szegi meg egy országgyűlési bizottság előtti megjelenési vagy információadási kötelezettségét, az még súlyosabbnak nevezhető, hiszen őt azért választották meg a választópolgárok, hogy mindenben szolgálja az igazság kiderítésének az ügyét. (Gulyás Gergely távozik az ülésről.) Márpedig a vizsgálóbizottságok - ellentétben Bárándy képviselőtársammal, azt vallom, hogy - alapvetően az igazság kiderítésére jöttek létre, és nem prejudikálnak, hanem legtöbbször megvan az okuk arra, amit ő prejudikálásnak gondol, hogy a határozati javaslatokban különböző előfeltevéseket tesznek, amik később vagy bebizonyosodnak, vagy nem, de ezt engedhesse meg magának egy országgyűlési vizsgálóbizottság.
Ennek ellenére különösen azért fájó ez, mert ha prejudikálásnak érzi valaki azt, ami mondjuk, a kolontári vizsgálóbizottság határozati javaslatában megjelent, hogy mi tisztázni szerettük volna Gyurcsány Ferenc viszonyát a kolontári katasztrófával kapcsolatos eseményekhez, akkor jelenjen meg a vizsgálóbizottság előtt, és tisztázza magát. Ha neki nincs takargatnivalója, akkor bizony megjelenik, tisztázza magát, és onnantól kezdve már senki nem beszélhet prejudikációról. Viszont, ha nem jelenik meg, akkor csak tovább erősíti az emberekben azt a véleményt, azt a képzetet, hogy ez bizony okkal került bele abba a határozati javaslatba.
Lassan ennek a javaslati, ajánlási pontnak az indoklását be is fejezem, annál inkább, mert senki a kormánypárti oldalról nem figyel arra, amit mondok, igazából még az előterjesztő képviselői is eltűntek időközben, úgyhogy köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
(22.20)
