SZŐCS GÉZA
SZŐCS GÉZA
SZŐCS GÉZA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! “A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek” - írta Vörösmarty Mihály. A történelmi múlt megismerésének elsődleges forrásául szolgáló, illetve a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, a nemzet kulturális örökségének részét képező levéltári anyag védelme, a magyar nemzeti kultúrkincs gyarapításának és használatának biztosítása állami feladat, kiemelt kormányzati érdek.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása és szakmai felügyelete alatt álló Magyar Országos Levéltár az ország legrégebbi közgyűjteményeként önállóan működő és önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben - a köznyelv szerint levéltári törvényben - meghatározott feladatok mellett az alapító okirata szerint meghatározott országos feladatokat is ellát.
A területi általános levéltárak, a megyei levéltárak feladatát - a megye területére vonatkozó illetékességgel - szintén a levéltári törvény határozza meg. A megyei levéltárak feladata a megye közigazgatási területére kiterjedően a területi állami szervek, önkormányzatok testületeinek, hivatalainak és intézményeinek, ezek jogelődeinek maradandó értékű levéltári anyaga átvétele, biztonságos megőrzése, feldolgozása, a kutatás rendelkezésére bocsátása.
A megyei levéltárak 19 megyeszékhelyen 20 intézménnyel - ugyanis Győr-Moson-Sopron megyében két megyei levéltár található - területileg igen széttagoltan, összesen 41 településen, 68 telephelyen működnek. A megyei levéltárakban őrzött levéltári anyag mennyisége 255 ezer iratfolyómétert tesz ki, illetékességük összesen 10 430 közfeladatot ellátó szervre terjed ki. A 2011. december 31-ei állapotnak megfelelően az önállóan működő és önállóan gazdálkodó megyei levéltárak száma 8, míg 12 megyei levéltár önálló gazdálkodást nem folytat.
A levéltári intézmények jelenlegi rendszere tehát racionális és átlátható ugyan, azonban a levéltárak között hierarchikus viszony és párhuzamos feladatellátás nincsen.
Jelen törvényjavaslat célja egy országos-nemzeti szintű levéltári intézményrendszer kialakítása, amelyben a megyei levéltárak a Magyar Országos Levéltár megyei szintű szervezeti egységeiként fognak működni.
A megyei levéltári közfeladat-ellátás tartalmi elemei tehát nem változnak, azonban a megyei levéltárak a MOL szervezetébe integrálódva új levéltári szervezetet hoznak létre. A szervezeti korszerűsítést - úgy is, mint intézményen belüli átalakítások, szervezeti összevonások - követően a MOL alkalmassá válik a megyei levéltárak beolvadásával összefüggő feladatok ellátására. Az új struktúra méltán viseli a jövőben a Magyar Nemzeti Levéltár elnevezést.
A megyei önkormányzatok által fenntartott intézmények, így a megyei levéltárak is állami tulajdonba kerültek. Fenntartásukat a Megyei Intézményfenntartó Központ, a MIK vette át. A teljes vidéki intézményrendszer állami fenntartásba és vagyonkezelésbe vétele, a MIK-rendszerbe történő bevezetése csak a folyamat első lépését jelentette; szükség van egy második szakaszra is, amelynek feladata a végleges állami portfólió kialakítása.
A levéltárak esetében ennek alapjait a megyei levéltáraknak a Magyar Országos Levéltárba történő beolvadásáról szóló 107/2012. kormányhatározat teremtette meg. Ennek értelmében 2012. május 31. napjával a megyei levéltárak a MOL szervezetébe történő beolvadással megszűnnek. Az államháztartásról szóló törvény értelmében költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Ennek egyik formája a beolvadás, amely esetben a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési szerv. A következő lépést - a folyamatlezárást - az önök előtt fekvő törvényjavaslat elfogadása, illetve június 1-jei hatálybalépése jelentené.
A törvény módosítását tette szükségessé továbbá a Politikatörténeti Intézet Levéltárában őrzött köziratok MOL-hoz történő utalásának jogszabályi megalapozása. A törvény érintett rendelkezését ugyanis az alaptörvénnyel is összhangba kell hozni, amely kimondja - idézem -: “Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk”.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A törvényjavaslat második része az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvényt módosítaná. Eszerint megszűnne a kutatási engedélyeket eddig kiadó levéltári kutatási kuratórium, a továbbiakban az engedélyt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára vezetője adná ki, aki bármely kuratóriumi tagnál is pontosabb ismeretekkel, információval rendelkezik az általa vezetett intézmény - saját intézménye - levéltári anyagáról.
A tudományos kutató a faji eredetre, a nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre vonatkozó adatokat - a védelmi időn belül - anonimizáltan ismerheti meg. A levéltár az anonimizálás nélküli megismerést akkor engedélyezi, ha a megfigyelés célja a faji eredettel, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozással, illetve a vallásos vagy más világnézeti meggyőződéssel összefüggésbe hozható, és a tudományos kutató igazolja, hogy korábban elkezdett és publikációval alátámasztott kutatásához ezen adatok megismerése szükséges.
Az imént felsorolt változtatások - reményeink szerint - a kialakult különbségeket, a területi egyenlőtlenségeket kiigazítják a helyi sajátosságok figyelembevételével, hiszen ez a rendszer a történelmi magyar közjogrend szerves része.
A jogszabály-módosítással lehetővé válik a meglévő közfeladat egységes, szakszerű és hatékonyabb ellátása. E szolgáltatások fejlesztése továbbá a vidék megtartó erejét, versenyképességét növeli, mivel a felzárkóztatáshoz sokkal racionálisabban és költséghatékonyabban lehet majd igénybe venni az EU-s forrásokat.
Kérem ezért önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását, esetleges jobbító szándékukat, módosító indítványaikat pedig köszönettel vesszük.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
